A sport jegyében

Gólok és számok a foci vb-k történetéből

Már a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) 1904. évi alakuló ülésén határozat született arról, hogy kizárólag ez a szervezet jogosult arra, hogy tornát rendezzen a világ legjobb labdarúgó válogatottjai számára. A határozat ellenére mégis több mint negyed századot kellett várni arra, hogy az első világbajnokságot megrendezzék, ami elsősorban az 1908 óta az olimpiai program részét képező, s a húszas években lényegében világbajnokságként számon tartott olimpiai labdarúgótornák népszerűségével magyarázható, de a lebonyolítást politikai okok és pénzügyi akadályok is hátráltatták. Az olimpiákhoz és az első alkalommal 1960-ban megrendezett labdarúgó Európa-bajnokságokhoz hasonlóan a világbajnokságok atyja is egy francia férfiú volt. Jules Rimet-nek (1873–1956) a FIFA harmadik, s ez ideig leghosszabban, 1921-től 1954-ig hivatalban lévő elnökének meggyőződése volt, hogy a sport a nemzetek közötti megbékélés kiváló eszköze, amellyel egyidejűleg érzékelte a nagy tornák iránti felfokozott érdeklődést. A világbajnokságok megszületését tulajdonképpen a Nemzetközi Olimpiai Bizottság is elősegítette, amely szervezet az olimpiai labdarúgótornát az amatőrök számára kívánta fenntartani, s felkérte a FIFA-t, hogy a professzionális labdarúgók számára rendezzen külön tornát.

Az első labdarúgó világbajnokságra 1930-ban került sor. A rendezésre számos európai ország jelentkezett, mint például Hollandia, Olaszország, Spanyolország és Svédország, de pályázat – Uruguay révén – Dél-Amerikából is érkezett. Uruguay, az 1924-es és az 1928-as olimpiákon megrendezett labdarúgótornák bajnoka éppen 1930-ban ünnepelte függetlenségének századik évfordulóját, s olyannyira áhítozott az első futball világbajnokság megrendezésére, hogy nemcsak a részt vevő válogatottak utazási és szállásköltségeinek megtérítését vállalta, hanem azt is, hogy a vb-re – a világgazdasági válság kellős közepén – egy százezer férőhelyes stadiont, a később „El Estadio Centenario” néven átadott létesítményt épít a fővárosban, Montevideóban.

Az első labdarúgó világbajnokság hivatalos plakátja)

Az első labdarúgó világbajnokság hivatalos plakátja. A torna a plakát tartalmával ellentétben július 13-a és 30-a között került megrendezésre.
(Forrás: © Sportmúzeum)

Az első világbajnokságon mindössze 13 ország válogatottja szerepelt, amelyből 9 amerikai csapat volt, Európa képviseletében Belgium, Franciaország, Jugoszlávia és Románia vett részt a küzdelmekben. A rendezésre pályázó európai országok egyike sem képviseltette magát a világbajnokságon, a sértettségen kívül minden bizonnyal a többhetes hajóút is visszatartó erőt jelentett számukra. A részben diplomáciai ráhatás eredményeképpen részt vevő európai csapatok mindazonáltal nem az öreg kontinens legjobb válogatottjai közül kerültek ki: az elitet a rendezésre is pályázó országokon kívül Olaszország, a Duna menti országok közül Ausztria, Csehszlovákia és Magyarország jelentette, de természetesen idesorolható a sportág szülőhazája, Anglia is, amely ország azonban csak a negyedik, 1950-ben megrendezett vb-n tisztelte meg először részvételével a világot. Az első világbajnokság döntőjének résztvevője ugyanúgy Argentína és Uruguay volt, mint két évvel korábban az amszterdami olimpia labdarúgótornáján, s a lefújást követően ugyanúgy az uruguayiak örülhettek, mint az ötkarikás játékokon.

A legelső világbajnokságon és az 1950. évi, brazíliai rendezésű vb-n 13 válogatott mérte össze az erejét. A 16 csapat számára kiírt torna 1938-ban is foghíjas volt, 15 ország válogatottja vett részt rajta, miután Németország a vb kezdete előtt nem egész három hónappal bekebelezte a szereplés jogát már korábban kiharcoló Ausztriát, amelynek legjobb labdarúgói a náci Németország csapatát voltak kénytelenek így erősíteni. 1954 és 1978 között aztán a mezőny folyamatosan 16 csapatból állt, 1982 és 1994 között viszont már 24, 1998-tól pedig 32 csapat számára nyílik lehetőség a megmérettetésre. A létszámbővítés nyertesei elsősorban az afrikai és az ázsiai országok voltak.

A mérkőzések helyszínéül szolgáló városok száma az első vb-n volt a legalacsonyabb, amelynek során mindössze Montevideóban pattogott a labda, bár a város három stadionjában is. A legtöbb város pedig a 2002-es világbajnokság megrendezésébe kapcsolódott be, amikor is tíz dél-koreai és tíz japán város lehetett aktív részese a világ legnagyobb futballünnepének.

A mundiálok történetében a legtöbb, szám szerint öt világbajnokságot Brazília nyerte meg, s így a legeredményesebb nemzetnek tekinthető. (Az érmek számát tekintve jelenleg a német válogatott a legsikeresebb, miután tíz érmet szereztek, szemben a brazilok kilencével.) Egyedülálló, hogy Brazília már mindhárom olyan földrészen ünnepelhetett elsőséget, ahol rendeztek világbajnokságot. Más válogatottak ezzel szemben csak azon a kontinensen tudtak diadalmaskodni, amelyen hazájuk van. Brazília az egyetlen ország a világon, amely mind a tizennyolc idáig megrendezett vb-n képviseltette magát. 1930 és 2006 között 92 vb-mérkőzést játszott, Németországgal holtversenyben a legtöbbet. E mérkőzéseken 64-szer győztek, s mindössze 14 alkalommal hagyták el vesztesen a pályát, gólarányuk 201:84; a győztes meccsek, valamint a lőtt gólok számát tekintve szintén világrekorder a selecao névvel is illetett brazil válogatott. A világbajnokságokon elért leghosszabb győzelmi sorozat is az arany–zöldekhez kapcsolódik: a 2002–2006-os világbajnokságokon érték el és 11 mérkőzésből áll.

A labdarúgó világbajnokságok végeredménye
A rendezés Világbajnok Második helyezett Harmadik helyezett
éve országa
1930 Uruguay Uruguay Argentína Egyesült Államok
1934 Olaszország Olaszország Csehszlovákia Németország
1938 Franciaország Olaszország Magyarország Brazília
1950 Brazília Uruguay Brazília Svédország
1954 Svájc NSZK Magyarország Ausztria
1958 Svédország Brazília Svédország Franciaország
1962 Chile Brazília Csehszlovákia Chile
1966 Anglia Anglia NSZK Portugália
1970 Mexikó Brazília Olaszország NSZK
1974 NSZK NSZK Hollandia Lengyelország
1978 Argentína Argentína Hollandia Brazília
1982 Spanyolország Olaszország NSZK Lengyelország
1986 Mexikó Argentína NSZK Franciaország
1990 Olaszország NSZK Argentína Olaszország
1994 Egyesült Államok Brazília Olaszország Svédország
1998 Franciaország Franciaország Brazília Horvátország
2002 Dél-Korea és Japán Brazília Németország Törökország
2006 Németország Olaszország Franciaország Németország

A világbajnokságok történetében a legeredményesebb labdarúgó, az idén hetven esztendős Édson Arantes do Nascimento, vagy közismertebb nevén Pelé, aki a világ egyetlen háromszoros labdarúgó világbajnoka. Pelé legnagyobb sport-pályafutásbeli sikerét kétségtelenül a megnyert világbajnoki címek egyedülálló száma jelenti, de a nevéhez több más rekord is kapcsolódik. Így például ő volt a világbajnokságok történetének legfiatalabban gólt szerző és világbajnokká vált játékosa (ez utóbbit 17 éves és 249 napos korában érte el), idáig ő volt csak képes négy világbajnokságon is a hálóba találni, s arra is, hogy az újságírók tizenkét év különbséggel, 1958-ban és 1970-ben is a torna legjobb játékosait felvonultató világválogatottak közé szavazzák. (1962-ben és 1966-ban nem került be a legjobb tizenegy közé, miután a torna közben megsérült.) A világbajnokságokon lőtt legtöbb gól szintén egy brazilhoz, Ronaldóhoz fűződik, akinek megmozdulásait követően 15 alkalommal rezdült az ellenfelek hálója az elmúlt három világbajnokság során.

A játékosok közül a legtöbb világbajnokságon a magyar válogatott egykori szövetségi kapitánya, Lothar Matthäus, valamint egy mexikói kapus, a mindössze egyetlen győztes mérkőzésen pályára lépő Antonio Carbajal szerepelt. Mindketten öt világbajnokságon vettek részt, Matthäus 1982 és ’98, Carbajal pedig 1950 és ’66 között. Matthäus egyébiránt a legtöbb világbajnoki mérkőzésen szereplő játékos címével is rendelkezik, a mundiálok történetében összességében 25 alkalommal ölthette magára a Nationalelf mezét. A játékban eltöltött időt tekintve ugyanakkor megelőzi őt a hátvédposzton szerepelt Paolo Maldini, aki 2217 percet töltött a gyepen, míg a második helyezett Matthäus 2047-et.

Az 1930 és 2006 között megrendezett világbajnokságokon 708 mérkőzést játszottak, amelyeken 2063 gól született, a mérkőzésenkénti gólátlag így 2,9. A mérkőzések közel ötödének esetében ugyanakkor mindössze egyetlen találat esett. A meccsenkénti gólátlag 1930 és 1958 között hektikusan változott és magasan alakult, majd 1962-től kettő és három között ingadozik.

A labdarúgó világbajnokságok egy mérkőzésre jutó néző- és gólátlaga

A labdarúgó világbajnokságok egy mérkőzésre jutó néző- és gólátlaga

A nézőátlag az 1994. évi egyesült államokbeli világbajnokságon volt a legmagasabb (69 ezer fő), amelynek kialakulását a nagy befogadóképességű rögbi-stadionok tették lehetővé. A legnagyobb látogatottságú mérkőzés azonban nem az egyesült államokbeli, hanem az 1950-es, brazíliai rendezésű vb-hez kapcsolódik. A hatvan évvel ezelőtti világbajnokság utolsó találkozóján Brazília és Uruguay mérte össze erejét, s a mérkőzésen – amely nem a mai értelemben vett döntő volt – a braziloknak a torna korábbi összecsapásain elért eredményeik alapján egy döntetlen is elegendő lett volna az első világbajnoki címük megszerzéséhez. A nagy várakozásnak megfelelően 173 850 néző gyűlt össze a Rio de Janeiró-i, kifejezetten erre a vb-re épített, s a köznyelvi nevét egy papagájfajról kapó Maracana stadionban. A mérkőzésen aztán a brazilok a második félidő elején megszerezték a vezetést, de az „uruk” előbb egyenlítettek, majd 11 perccel a vége előtt a győztes találatuk is megszületett. A gólt, majd a lefújást követően síri csend honolt a Maracanában, majd egy egész nemzet esett gyászba, a babonás brazilok pedig soha többé nem szerepeltek fehér mezben.

Az egy mérkőzésen elért legtöbb gól az orosz Oleg Szalenko nevéhez fűződik, aki 1994-ben ötször talált a kameruniak hálójába. Ugyanezzel a mérkőzéssel kapcsolatban egy másik rekord is megemlíthető: a kameruni Roger Milla 42 évesen és 39 naposan, a vb-k történetében a legidősebben ért el találatot, megdöntve így a saját maga által négy évvel korábban felállított rekordot.

A csapatokon és játékosokon kívül azonban az edzőkkel kapcsolatban is lehet érdekességeket találni. A szerb tréner, Bora Milutinovics például már öt világbajnokságon irányított csapatot, s mindegyiken más országét. 1986-ban a házigazda Mexikót, 1990-ben Costa Ricát, 1994-ben a szintén rendező Egyesült Államokat, 1998-ban Nigériát, 2002-ben pedig Kínát. Kína kivételével valamennyi válogatottal túljutott a csoportkörön.

A labdarúgó világbajnokságok gólkirályai és a magyar válogatott szereplése
A rendezés Gólkirály A gólkirály nemzetisége A tornán lőtt góljai száma A magyar válogatott szereplése az adott világbajnokságon
éve országa
* Sorsolással gólkirály Garrincha
1930 Uruguay Guillermo Stabile argentin 8 nem indultunk
1934 Olaszország Oldrich Nejedly csehszlovák 5 6.
1938 Franciaország Leonidas brazil 8 2.
1950 Brazília Ademir brazil 9 nem indultunk
1954 Svájc Kocsis Sándor magyar 11 2.
1958 Svédország Just Fontaine francia 13 10.
1962 Chile Albert Flórián
Garrincha*
Valentyin Ivanov
Drazsen Jerkovics
Leonel Sanchez
Vava
magyar
brazil
szovjet
jugoszláv
chilei
brazil
4 5.
1966 Anglia Eusebio portugál 9 6.
1970 Mexikó Gerd Müller nyugatnémet 10 nem jutottunk ki
1974 NSZK Grzegorz Lato lengyel 7 nem jutottunk ki
1978 Argentína Mario Kempes argentin 6 15.
1982 Spanyolország Paolo Rossi olasz 6 14.
1986 Mexikó Gary Lineker angol 6 18.
1990 Olaszország Salvatore Schillaci olasz 6 nem jutottunk ki
1994 Egyesült Államok Oleg Szalenko
Hriszto Sztojcskov
orosz
bolgár
6 nem jutottunk ki
1998 Franciaország Davor Suker horvát 6 nem jutottunk ki
2002 Dél-Korea és Japán Ronaldo brazil 8 nem jutottunk ki
2006 Németország Miroslav Klose német 5 nem jutottunk ki

Bár a magyar válogatott 1986 óta nem jut ki a vb-re, a korábbi szerepléseinkhez szép sikerek kapcsolódnak. A magyar nemzeti tizenegy idáig kilencszer szerepelt a labdarúgás legnagyobb ünnepén, amelyből kétszer ezüstérmet szerzett, háromszor pedig negyeddöntőt játszott. Összesen 32 mérkőzést játszottunk, amelyből 15 találkozót nyertünk meg, 14-et pedig elveszítettünk.

1954, Zürich, Magyarország–Dél-Korea 9:0

1954, Zürich, Magyarország–Dél-Korea 9:0. A dél-koreaiak csak nézik, ahogy Lantos szabadrúgását követően a labda a hálóba vágódik, megduplázva ezzel a magyar csapat előnyét. (Forrás: © Sportmúzeum)

Magyarország nevéhez több rekord is fűződik a vb-históriában. Az egyik, hogy egy tornán mi lőttük a legtöbb gólt, szám szerint 27-et, 1954-ben. A legnagyobb különbségű győzelmek során a nyertes csapat kilenc góllal múlta felül a vesztest. Három ilyen mérkőzés volt, amelyből kettő a magyar csapathoz kapcsolódik. 1954-ben Dél-Koreát 9:0-ra, 1982-ben Salvadort pedig 10:1-re győztük le. A harmadik, kilencgólos különbségű végeredmény a Jugoszlávia–Zaire mérkőzésen alakult ki, 1974-ben.

A világbajnokságok eddigi története során 47 modern értelemben vett mesterhármas született, amelyből négyet magyar játékos szerzett. (A modern értelmezés szerint az is mesterhármas, ha a három gól nem egymásután születik, míg a klasszikus felfogás csak az egymást követő három találatot számítja annak.) A magyarok közül Kocsis Sándor 1954-ben Dél-Korea és az NSZK elleni csoportmeccsen szerzett mesterhármast, sőt ez utóbbi „mesternégyes” volt, mivel az FC Barcelona későbbi sztárja négyszer talált be. 1962-ben aztán Albert Flórián a bolgárok, majd húsz évvel később Kiss László Salvador ellen ért el mesterhármast, s ez utóbbi mindössze nyolc percen belül született meg.

A magyar válogatott várt világbajnoki címének emléket állító, félig elkészített bélyeg

A magyar válogatott várt világbajnoki címének emléket állító, félig elkészített bélyeg (fázislenyomat), amelyről a piros szín még hiányzik. Postai forgalomba sajnos sohasem került. (Forrás: © Sportmúzeum)

1954-ben a magyar válogatott első számú esélyesként érkezett a világbajnokságra. A két csoportmérkőzését 17:3-as összesített gólkülönbséggel nyerte meg a dél-koreaiak és a nyugat-németek ellen. Az egyenes kieséses szakaszban aztán már keményebb csapatok következtek: a negyeddöntőben az előző világbajnokság ezüstérmese, Brazília, az elődöntőben pedig a címvédő Uruguay volt az ellenfél. Végül mindkét csapaton sikerült továbbjutni, s mindez annak ellenére következett be, hogy a csapatkapitányi szerepkört betöltő Puskás – aki a góljait jellemzően ballal szerezte, az autogramjait viszont jobbal osztogatta – e mérkőzéseket kihagyni kényszerült, miután az NSZK-val vívott meccsen szándékos sérülést okoztak számára. A döntőben az egyszer már 8:3 arányban legyőzött, s a magyarnál lényegesen könnyebb ágon döntőbe jutott NSZK volt az ellenfél, amely csapattól – kétgólos vezetést követően – 3:2-es vereséget szenvedett a válogatott, s így a várakozásokkal ellentétben csak ezüstérmet szerzett.

A Dél-afrikai Köztársaság a 2010. évi világbajnokság rendezési jogát 2004 májusában nyerte el. A selejtezőkön 206 csapat indult el, több mint korábban bármikor. A torna 64 mérkőzésből áll, s a trófea elhódításának céljával ezúttal is 32 csapat lép pályára. A csapatok pénzdíját ezen vb alkalmával is emelte a FIFA, amely idén 420 millió dollárt tesz ki. (A május végi forint-dollár MNB-árfolyam 223,8 forint volt, így ez az összeg 94 milliárd forintnak felel meg.)

Fokvárosi látkép

Fokvárosi látkép. Előtérben az Atlanti óceán, a háttérben a Tábla-hegység, a kettő között pedig a 68 000 fő befogadására alkalmas Green Point stadion. (Forrás: © a 2010-es labdarúgó világbajnokság helyi szervezőbizottsága)

A tornát megelőzően valamennyi válogatott 1 millió dollárt kapott a felkészülésre. A csapatok pénzdíja annál nagyobb, minél tovább versenyben maradnak. A legkevesebbet, 8 millió dollárt a csoportmérkőzések révén búcsúzó válogatottak kapják, az ezüstérmes válogatott ugyanakkor 24, a világbajnok pedig 30 millió dolláros pénzdíjban részesül. A világbajnokságok történetében először fizet a FIFA a játékosokat alkalmazó kluboknak, amiért azok a játékosokat a nemzeti válogatottak rendelkezésére bocsátják. Erre a célra 40 millió dollárt fordít a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség. A vb lebonyolításának idején Dél-Afrikában tél lesz, azonban a levegő hőmérséklete talán még kedvezőbb, mintha a torna helyszíne Európa lenne: a házigazda telei során a napi csúcshőmérséklet ugyanis 15-20 fok között alakul. A dél-afrikai országba évente közel 10 millió külföldi turista érkezik, több mint háromnegyedük a kontinensen belülről. A helyi szervezőbizottság becslése szerint a vb hatására a külföldről érkező turisták száma 2010-ben 450 000-rel lesz magasabb, mint más években.

A bíráskodásra harminc játékvezetőt jelölt ki a FIFA, s közöttük ott van Kassai Viktor, aki korábban már olyan fontos mérkőzést is vezetett, mint a pekingi olimpiai labdarúgótorna döntője. A mérkőzéseket kilenc városban, s tíz stadionban rendezik meg, a nyitómérkőzés és a döntő helyszíne Johannesburg. A mérkőzéseket a helyszínen 3,3 millióan követhetik nyomon, melyből az értékesíthető jegyek száma 3,0 millió darab. A döntőre, s ott is a legjobb helyekre szóló jegyek ára 900 dollár.

Forrásmunkák: Bán Tibor–Harmos Zoltán: Puskás Ferenc, Minden idők legjobb futballistái című sorozat, Aréna 2000 Kiadó, 2006 / Futball-vb 1930–2010, A kezdetektől napjainkig, Aréna 2000 Kiadó, 2010 / Vándor Kálmán: Labdarúgó világbajnokságok, második, bővített kiadás, Sport Kiadó, Budapest, 1982 / Hegyi Iván: Bomba szamba, ötcsillagos brazil futball / Hegyi Iván: Labdarúgó VB Könyv, Népszabadság könyvek, Budapest, 2006 / Chris Hunt: A futball képes enciklopédiája a kezdetektől napjainkig, Saxum Kiadó Bt. / Keir Radnedge: A futball enciklopédiája, második, bővített kiadás, Ventus Libro Kiadó, Budapest, 2006 / Wikipedia / A Nemzetközi Labdarúgó Szövetség honlapja és az adott oldalon a média számára hozzáférhető anyagok

2010. június