Európai lakossági egészségfelmérés

Gyakori kérdések és válaszok

Mi az Európai lakossági egészségfelmérés?
Az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF) egy lakossági adatfelvétel, amit az európai országokban a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásban élő személyek körében reprezentatív mintán egységes előírások szerint bonyolítanak le. Az Európai Parlament és Tanács 1338/2008/EK számú rendelete előírja a lakosság megkérdezésén alapuló felmérés ötévenkénti végrehajtását a tagországokban. A felmérés eredményeként nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapunk a lakosság egészségi állapotára, az egészséget meghatározó tényezőkre, az egészségügyi ellátórendszerrel való elégedettségre vonatkozóan.
Miért van szükség az egészségfelmérésre?
Az egészségfelmérések nemcsak azok egészségéről szolgáltatnak adatokat, akik igénybe veszik az egészségügyi ellátórendszert, hanem – reprezentativitása miatt – a lakosság teljes köréről. Mód van vélemény jellegű információk gyűjtésére is. Az egészségfelmérések segítségével megállapíthatók az egészségi állapot és az azt befolyásoló háttértényezők közötti összefüggések, mivel ezekről egyszerre nyerhetünk adatokat. Az ötévente ismétlődő felmérések lehetővé teszik a lakosság egészségi állapotában bekövetkező változások nyomon követését is.
Ki végzi az Európai lakossági egészségfelmérést Magyarországon?
Az Európai Unió statisztikai hivatalának (Eurostat) előírásai alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) hajtja végre. Az első két hullámban az adatfelvételt a KSH által felkészített, névre szóló igazolvánnyal rendelkező kérdezők végezték. 2019-ben az adatszolgáltatók választhatnak az online felületen vagy a négyszemközti válaszadás között.
Ki finanszírozza az Európai lakossági egészségfelmérést?
A rendszeres és egységes adatgyűjtési rendszert bevezető, 2009. évi Európai lakossági egészségfelmérés költségeinek 80%-át egy projekt keretében az Eurostat finanszírozta. A felmérés társtámogatója az egészségügyi ágazatot irányító minisztérium volt, az adatszolgáltatók számára szponzorok biztosítottak ajándékokat. A későbbi felmérések végrehajtása uniós rendeletek alapján kötelező az ország számára, így ezekhez az Eurostat már nem nyújt anyagi támogatást, azok finanszírozása költségvetési forrásból történik.
Volt már régebben is ilyen felmérés?
2009-ben és 2014-ben is volt már ilyen felmérés. Az ELEF 5 évente ismétlődik.
Mennyi időt vesz igénybe a válaszadás?
Átlagosan egy órát.
Hogyan választották ki a felmérésben részt vevőket?
A válaszadásra a felkért személyeket tudományos statisztikai módszerrel, többlépcsős rétegzett véletlen mintavétellel választottuk ki, így az ország teljes, 15 éves és annál idősebb lakosságát reprezentálja az 510 településről kiválasztott 10 470 személy.
Kötelező-e a felmérésben való részvétel?
A felmérésben való részvétel önkéntes. Mindazonáltal arra kérünk mindenkit, hogy ne tagadja meg a válaszadást, hiszen válaszaival mintegy 1000 személyt képvisel. Minél többen válaszolnak a kérdésekre, annál megbízhatóbbak a felmérésből származó becslések.
Ki ismerheti meg a kérdésekre adott válaszaimat?
Az adatokat bizalmasan kezeljük, kizárólag statisztikai célra, összesítve, egyedi azonosítás nélkül publikáljuk. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény, valamint az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 Rendelet (általános adatvédelmi rendelet, GDPR) előírásait maradéktalanul betartjuk. A név és a cím nem kapcsolható össze a válaszokkal. Az adatokat összesített statisztikai táblázatokban közöljük. Az ELEF2019 adatainak kezelését meghatározó egyedi, részletes szabályokat az Adatkezelési tájékoztató tartalmazza.
Mikor lesznek elérhetők a felmérés adatai?
A felmérés anonimizált mikroadatait 2020 szeptemberében kell eljuttatni az Eurostatnak. A KSH munkatársai az összesített előzetes adatok alapján már 2020 áprilisától kezdve készítenek táblázatos adatközléseket és rövid elemzéseket. A kutatók számára csak azt követően válnak elérhetővé a véglegesített adatok, hogy az Eurostat jóváhagyta, validálta azokat.
Hogyan hasznosulnak a felmérésből származó információk?
Az információk lehetővé teszik az Európai Unió országai közötti összehasonlításokat, az egészségpolitikai döntéshozók számára a problémás területek körülhatárolását, a prioritások meghatározását, így hozzájárulhatnak a hatékony döntések meghozatalához.