A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása Magyarországon
Közzétéve: 2025. július 31.
Ez a kísérleti statisztika a települési és a budapesti kerületi részletességű adatok segítségével mutatja be a helyiiparűzésiadó(HIPA)-bevételek területi és ágazati eloszlását hazánkban. A mostani kísérleti statisztika szerint egy lakosra hazánkban átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban. A helyiiparűzésiadó-bevétel területi eloszlása erősen koncentrált, ezen belül erős fővárosi túlsúlyt mutat. A főváros összes helyiiparűzésiadó-bevétele (498 milliárd forint) kiemelkedő, 2023-ban az ország összes HIPA-bevételének 40%-a itt koncentrálódott. A befizetett adó 55%-a, 275 milliárd forint egyetlen kerületből, az V. kerületből származott. A főváros egészére nézve az egy főre jutó befizetett HIPA 297 ezer, ezen belül 22 kerületben 112 ezer és 163 ezer forint között szóródott, az V. kerületben kiugró volt, 11 millió 659 ezer forint. A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati szinten is koncentrált. Ez a kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a HIPA-bevétel jelentős része néhány nemzetgazdasági ágban összpontosult, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar a teljes HIPA-bevétel közel 50%-át adta. Ezen belül több ágazatban szignifikáns az országos lefedettségű vállalatok koncentrációja.
A helyiiparűzésiadó-bevételek időbeli alakulása
A helyiiparűzésiadó-bevétel 2014-től 2019-ig fokozatosan nőtt, majd 2020-ban, a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági nehézségek következtében visszaesett. A járvány idején a magyar kormánynak a gazdasági szereplők megsegítése érdekében hozott intézkedéseinek egyike a kis- és középvállalkozások számára bevezetett ideiglenes HIPA-kedvezmény volt. 2021-től két éven keresztül a HIPA mértékét számukra legfeljebb 1%-ban határozták meg, ugyanakkor 2022-ben már a helyiiparűzésiadó-bevételeknél is tetten érhető a gazdaság újraindulása és az árak emelkedése. A 2023-as, jelentősebb emelkedés az iparűzésiadó-maximum ismételten 2%-ban történő megállapítása és a magas infláció mellett annak is volt köszönhető, hogy több településen, ahol korábban nem volt, bevezették ezt az adónemet is.
1. ábra
Mivel a HIPA a települések helyi közösségének támogatása érdekében használható fel, az egy lakosra jutó HIPA-bevétel alapján lehetőség nyílik az egyes települések helyzetének összehasonlítására. Egy lakosra az országban átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ami nominálisan 42, reálértéken 20%-kal meghaladta a 2022. évi értéket.
2. ábra
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása településtípusonként
A helyi iparűzési adó szerepet játszik a települések fejlesztésében, a közszolgáltatások fenntartásában és a helyi közösségek életminőségének javításában. A települési önkormányzatoknak alapvető érdekük, hogy minél több vállalkozás telepedjen le a területükön, hiszen – egyéb hatások mellett – ezek jelentős adóbevételt generálnak. Ugyanakkor ez az adónem versenyhelyzetet is teremthet a települések között: egy kedvezőbb adókulcs csábító lehet a befektetők számára, miközben hosszú távon a túl alacsony adóbevétel veszélyeztetheti a település pénzügyi stabilitását.
A helyiiparűzésiadó-bevétel egy lakosra jutó összege jelentős területi különbségeket mutat. Az egy lakosra jutó HIPA-bevétel a fővárosban lényegesen magasabb (297 ezer forint), mint a többi településtípus esetében, emellett a megyei jogú városokban is meghaladja az országos átlagot, míg a többi város és a községek átlagértéke alatta marad annak.
3. ábra
Az egyes településkategóriákon belül is jelentősek a különbségek. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fejenkénti HIPA-bevétellel rendelkező Székesfehérvár értéke csaknem hatszorosa volt 2023-ban a legalacsonyabbnak, Érd értékének, és több mint négyszerese a vármegyeszékhelyek között a legkisebb értékkel rendelkező Salgótarján egy lakosra jutó HIPA-bevételének. 2023-ban Székesfehérvár egy főre jutó HIPA-bevétele ugyanakkor a fővárosi értéket is meghaladta.
4. ábra
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása településenként
A HIPA nominális összege általánosságban a nagyobb területű, nagyobb lakosságszámú, több vállalkozást tömörítő települések esetében magasabb. Ebből a szempontból Budapest 2023-as HIPA-bevétele (498 milliárd forint) jelentős, csaknem 17-szerese volt a második helyen álló Székesfehérvárénak, és mintegy 1250-szerese az egy településre jutó HIPA-bevétel országos átlagának. Budapestnek viszont az ebből támogatandó lakosságszáma is kiemelkedő, így a települések egy lakosra jutó HIPA-bevétele reálisabb alapot biztosít az összehasonlításra.
5. ábra
A városok és a községek egy főre jutó HIPA-átlaga alacsonyabb, mint a fővárosé és a megyei jogú városoké, ugyanakkor a legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező települések között kizárólag kisebb városok és községek fordulnak elő. A nagyvárosok közül a legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező Székesfehérvár (311 ezer forint/fő) csak az 58. helyen szerepel a települések rangsorában.
1. tábla
A legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező 20 város, 2023*
Város
Egy lakosra jutó HIPA-bevétel, ezer forint
Vármegye
Járás
Százhalombatta
752
Pest
Érdi
Jászfényszaru
697
Jász-Nagykun-Szolnok
Jászberényi
Budaörs
535
Pest
Budakeszi
Bük
480
Vas
Kőszegi
Tiszaújváros
431
Borsod-Abaúj-Zemplén
Tiszaújvárosi
Bábolna
380
Komárom-Esztergom
Komáromi
Komárom
356
Komárom-Esztergom
Komáromi
Veresegyház
353
Pest
Gödöllői
Paks
333
Tolna
Paksi
Vecsés
331
Pest
Vecsési
Kazincbarcika
331
Borsod-Abaúj-Zemplén
Kazincbarcikai
Biatorbágy
330
Pest
Budakeszi
Sajóbábony
321
Borsod-Abaúj-Zemplén
Miskolci
Törökbálint
299
Pest
Érdi
Martfű
290
Jász-Nagykun-Szolnok
Szolnoki
Dunaföldvár
285
Tolna
Paksi
Újhartyán
279
Pest
Dabasi
Sellye
273
Baranya
Sellyei
Szikszó
266
Borsod-Abaúj-Zemplén
Szikszói
Nyírbátor
259
Szabolcs-Szatmár-Bereg
Nyírbátori
* Budapest és a megyei jogú városok nélkül.
6. ábra
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása járásonként
A járásoknál a területi különbségek szintén jelentősek, ugyanakkor az egy főre jutó HIPA-bevétel szintjén az egy-egy települést érintő kiugró értékek kisimulnak. A Szigetvári járásban a kiugró értékekkel rendelkező 3 település (Gyöngyösmellék, Várad, Kétújfalu), vagy a Kazincbarcikai járásban fekvő Berente környezetében mélyszegénységben élő lakossággal rendelkező községek is találhatók, így az egy főre eső iparűzési adó járási átlaga már nem kiugró, bár a magasabbak közé tartozik. Ezzel együtt a legmagasabb egy főre eső HIPA-bevétellel rendelkező városokat magukba foglaló járások egy lakosra jutó HIPA-bevétele is magas.
7. ábra
8. ábra
2. tábla
A 10 legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező járás, 2023*
Járás
Egy lakosra jutó HIPA-bevétel, ezer forint
Vármegye
Komáromi
275
Komárom-Esztergom
Budakeszi
260
Pest
Vecsési
248
Pest
Tiszaújvárosi
243
Borsod-Abaúj-Zemplén
Székesfehérvári
211
Fejér
Kazincbarcikai
202
Borsod-Abaúj-Zemplén
Jászberényi
198
Jász-Nagykun-Szolnok
Paksi
195
Tolna
Veszprémi
190
Veszprém
Szigetvári
188
Baranya
* Budapest nélkül. Helyiiparűzésiadó-bevétel a fővárosban
A főváros összes helyiiparűzésiadó-bevétele (498 milliárd forint) kiemelkedő, 2023-ban az ország összes HIPA-bevételének 40%-a itt koncentrálódott. A befizetett adó 55%-a, 275 milliárd forint, egyetlen kerületből, az V. kerületből származott, ez az érték csaknem 17-szerese a második helyen álló XI. kerületinek. A legkevesebb HIPÁ-t az I. és a XXIII. kerületben működő cégek befizetései adták. Az V. kerületben tehát az ország HIPA-bevételének 22%-át fizették be, ezzel szemben a hazai lakosságnak mindössze 0,25%-a élt itt, így az egy főre eső helyiiparűzésiadó-befizetés tekintetében szintén kiemelkedik az V. kerület.
9. ábra
A főváros egészére nézve egy lakosra jutó HIPA-bevétel értéke 297 ezer forint volt 2023-ban, ezen belül 22 kerületben az egy főre eső befizetett iparűzési adó 112 ezer és 163 ezer forint között szóródott, az V. kerületben kiugró volt (11 millió 659 ezer forint), ennek köszönhetően összességében magas az egy lakosra jutó fővárosi átlag.
10. ábra
A helyiiparűzésiadó-bevétel területi koncentrációja
A helyiiparűzésiadó-bevétel jelentős területi koncentrációt mutat. A HIPA-bevétel egyenlőtlenül oszlik el az ország települései között, ezt támasztja alá a települések HIPA-bevételeinek értéke alapján képzett Lorenz-görbe1 és a kiugróan magas Gini-index2 is. A Gini-index értéke (2023-ban 0,94) nem változott lényegesen az elmúlt évtizedben.
11. ábra
Az egy lakosra jutó HIPA-bevétel topologikus (torzított) térképen történő ábrázolásán a területegységek felületszínezése az ábrázolandó mutatónak felel meg, a nagysága viszont a HIPA-bevétellel arányos. Az erős területi koncentrációt okozó területi egységek közül a topologikus térképek alapján – mind a vármegyei, mind a járási bontásban – Budapest markáns fölénye rajzolódik ki.
12. ábra
Egy lakosra jutó helyiiparűzésiadó-bevétel Budapesten és a vármegyékben, 2023*
*A vármegyék területe a HIPA-bevétel értékével arányos.
A HIPA-bevételek járási szintű adatait ábrázoló topologikus térképen – Budapest fölénye mellett – jól elkülöníthetők a nagyvárosokat magukba foglaló járásoknak a helyiiparűzésiadó-bevétellel arányosan megnövelt területei. Bár a nagyvárosokban összességében jelentős HIPA-bevétel realizálódik, annak az egy lakosra eső értéke sok esetben az átlagot sem éri el.
13. ábra
Egy lakosra jutó helyiiparűzésiadó-bevétel Budapesten és Magyarország járásaiban, 2023*
*A járások területe a HIPA-bevétel értékével arányos.
A nagyobb HIPA-bevétellel rendelkező települések dominanciájának változása a Herfindahl–Hirschman(HHI)-index segítségével mutatható ki. Ez alapján némileg nőtt a helyiiparűzésiadó-bevétel területi koncentrációja az elmúlt évtizedben. Budapest aránya az ország összes HIPA-bevételén belül 37,7 és 40,9% között alakult, és a főváros részarányának változása önmagában jelentős befolyással bírt a HHI-index alakulására.
14. ábra
A fővároson belül is megfigyelhető a HIPA-bevételek területi koncentrációja, amely döntően az V. kerület rendkívül magas adóbefizetéseinek tudható be. Az V. kerület kiugró értékétől eltekintve a budapesti HIPA-bevételek eloszlása lényegesen kiegyensúlyozottabb.
15. ábra
Az elmúlt évtized során az V. kerület részesedése a főváros helyiiparűzésiadó-befizetéseiből enyhén növekedett. 2023-ban Budapest összes HIPA-bevételének 55%-a itt koncentrálódott.
16. ábra
A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati eloszlása
A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati szinten is koncentrált. A rendelkezésre álló adatok alapján jelen becslés3 rávilágít arra, hogy nemzetgazdasági áganként a vállalkozások mekkora részét adták a teljes helyiiparűzésiadó-bevételnek 2023-ban. A HIPA-bevétel jelentős része néhány nemzetgazdasági ágban összpontosult, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar a teljes HIPA-bevétel közel 50%-át adta. Ezen belül több ágazatban szignifikáns az országos lefedettségű vállalatok koncentrációja.
17. ábra
A becslés szerint a feldolgozóiparon belül a járműgyártás és az élelmiszeripar vállalkozásai a feldolgozóipari vállalkozásoktól származó becsült HIPA-bevételek 30%-át adták.
18. ábra
Lábjegyzetek
-
A Lorenz-görbe egy, a derékszögű koordináta-rendszerben készült, négyzet alakú ábra, ahol a vízszintes tengelyen a kumulált relatív gyakoriságok, a függőleges tengelyen a kumulált relatív értékösszegek szerepelnek. A négyzet átlója reprezentálja az egyenletes eloszlást, a koncentráció teljes hiányát. Minél messzebb helyezkedik el az átlótól lefelé a Lorenz-görbe, relatív értelemben annál koncentráltabb a vizsgált jelenség. ↩
-
A Gini-index (koncentrációs együttható) egy adott terület (általában ország) jövedelmi (vagy vagyoni) egyenlőtlenségének mértéke. Értéke 0 és 1 közé esik, a 0 az egyenletes eloszlást jelenti, az 1 pedig a tökéletes koncentrációt. Konkrét értéke a Lorenz-görbe alapján számszerűsíthető, a Lorenz-görbe és a tökéletes egyenlőséget jelző (45°-os) egyenes (átló) közti terület aránya az átló alatti háromszög területéhez képest. ↩
-
Lásd Módszertan: A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati eloszlásának becslése. ↩
Közzétéve: 2025. július 31.
Ez a kísérleti statisztika a települési és a budapesti kerületi részletességű adatok segítségével mutatja be a helyiiparűzésiadó(HIPA)-bevételek területi és ágazati eloszlását hazánkban. A mostani kísérleti statisztika szerint egy lakosra hazánkban átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban. A helyiiparűzésiadó-bevétel területi eloszlása erősen koncentrált, ezen belül erős fővárosi túlsúlyt mutat. A főváros összes helyiiparűzésiadó-bevétele (498 milliárd forint) kiemelkedő, 2023-ban az ország összes HIPA-bevételének 40%-a itt koncentrálódott. A befizetett adó 55%-a, 275 milliárd forint egyetlen kerületből, az V. kerületből származott. A főváros egészére nézve az egy főre jutó befizetett HIPA 297 ezer, ezen belül 22 kerületben 112 ezer és 163 ezer forint között szóródott, az V. kerületben kiugró volt, 11 millió 659 ezer forint. A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati szinten is koncentrált. Ez a kísérleti statisztika rávilágít arra, hogy a HIPA-bevétel jelentős része néhány nemzetgazdasági ágban összpontosult, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar a teljes HIPA-bevétel közel 50%-át adta. Ezen belül több ágazatban szignifikáns az országos lefedettségű vállalatok koncentrációja.
A helyiiparűzésiadó-bevételek időbeli alakulása
A helyiiparűzésiadó-bevétel 2014-től 2019-ig fokozatosan nőtt, majd 2020-ban, a koronavírus-járvány által előidézett gazdasági nehézségek következtében visszaesett. A járvány idején a magyar kormánynak a gazdasági szereplők megsegítése érdekében hozott intézkedéseinek egyike a kis- és középvállalkozások számára bevezetett ideiglenes HIPA-kedvezmény volt. 2021-től két éven keresztül a HIPA mértékét számukra legfeljebb 1%-ban határozták meg, ugyanakkor 2022-ben már a helyiiparűzésiadó-bevételeknél is tetten érhető a gazdaság újraindulása és az árak emelkedése. A 2023-as, jelentősebb emelkedés az iparűzésiadó-maximum ismételten 2%-ban történő megállapítása és a magas infláció mellett annak is volt köszönhető, hogy több településen, ahol korábban nem volt, bevezették ezt az adónemet is.
Mivel a HIPA a települések helyi közösségének támogatása érdekében használható fel, az egy lakosra jutó HIPA-bevétel alapján lehetőség nyílik az egyes települések helyzetének összehasonlítására. Egy lakosra az országban átlagosan 131 ezer forint HIPA-bevétel jutott 2023-ban, ami nominálisan 42, reálértéken 20%-kal meghaladta a 2022. évi értéket.
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása településtípusonként
A helyi iparűzési adó szerepet játszik a települések fejlesztésében, a közszolgáltatások fenntartásában és a helyi közösségek életminőségének javításában. A települési önkormányzatoknak alapvető érdekük, hogy minél több vállalkozás telepedjen le a területükön, hiszen – egyéb hatások mellett – ezek jelentős adóbevételt generálnak. Ugyanakkor ez az adónem versenyhelyzetet is teremthet a települések között: egy kedvezőbb adókulcs csábító lehet a befektetők számára, miközben hosszú távon a túl alacsony adóbevétel veszélyeztetheti a település pénzügyi stabilitását.
A helyiiparűzésiadó-bevétel egy lakosra jutó összege jelentős területi különbségeket mutat. Az egy lakosra jutó HIPA-bevétel a fővárosban lényegesen magasabb (297 ezer forint), mint a többi településtípus esetében, emellett a megyei jogú városokban is meghaladja az országos átlagot, míg a többi város és a községek átlagértéke alatta marad annak.
Az egyes településkategóriákon belül is jelentősek a különbségek. A megyei jogú városok közül a legmagasabb fejenkénti HIPA-bevétellel rendelkező Székesfehérvár értéke csaknem hatszorosa volt 2023-ban a legalacsonyabbnak, Érd értékének, és több mint négyszerese a vármegyeszékhelyek között a legkisebb értékkel rendelkező Salgótarján egy lakosra jutó HIPA-bevételének. 2023-ban Székesfehérvár egy főre jutó HIPA-bevétele ugyanakkor a fővárosi értéket is meghaladta.
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása településenként
A HIPA nominális összege általánosságban a nagyobb területű, nagyobb lakosságszámú, több vállalkozást tömörítő települések esetében magasabb. Ebből a szempontból Budapest 2023-as HIPA-bevétele (498 milliárd forint) jelentős, csaknem 17-szerese volt a második helyen álló Székesfehérvárénak, és mintegy 1250-szerese az egy településre jutó HIPA-bevétel országos átlagának. Budapestnek viszont az ebből támogatandó lakosságszáma is kiemelkedő, így a települések egy lakosra jutó HIPA-bevétele reálisabb alapot biztosít az összehasonlításra.
A városok és a községek egy főre jutó HIPA-átlaga alacsonyabb, mint a fővárosé és a megyei jogú városoké, ugyanakkor a legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező települések között kizárólag kisebb városok és községek fordulnak elő. A nagyvárosok közül a legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező Székesfehérvár (311 ezer forint/fő) csak az 58. helyen szerepel a települések rangsorában.
A legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező 20 város, 2023*
Város | Egy lakosra jutó HIPA-bevétel, ezer forint | Vármegye | Járás |
---|---|---|---|
Százhalombatta | 752 | Pest | Érdi |
Jászfényszaru | 697 | Jász-Nagykun-Szolnok | Jászberényi |
Budaörs | 535 | Pest | Budakeszi |
Bük | 480 | Vas | Kőszegi |
Tiszaújváros | 431 | Borsod-Abaúj-Zemplén | Tiszaújvárosi |
Bábolna | 380 | Komárom-Esztergom | Komáromi |
Komárom | 356 | Komárom-Esztergom | Komáromi |
Veresegyház | 353 | Pest | Gödöllői |
Paks | 333 | Tolna | Paksi |
Vecsés | 331 | Pest | Vecsési |
Kazincbarcika | 331 | Borsod-Abaúj-Zemplén | Kazincbarcikai |
Biatorbágy | 330 | Pest | Budakeszi |
Sajóbábony | 321 | Borsod-Abaúj-Zemplén | Miskolci |
Törökbálint | 299 | Pest | Érdi |
Martfű | 290 | Jász-Nagykun-Szolnok | Szolnoki |
Dunaföldvár | 285 | Tolna | Paksi |
Újhartyán | 279 | Pest | Dabasi |
Sellye | 273 | Baranya | Sellyei |
Szikszó | 266 | Borsod-Abaúj-Zemplén | Szikszói |
Nyírbátor | 259 | Szabolcs-Szatmár-Bereg | Nyírbátori |
* Budapest és a megyei jogú városok nélkül.
A helyiiparűzésiadó-bevétel eloszlása járásonként
A járásoknál a területi különbségek szintén jelentősek, ugyanakkor az egy főre jutó HIPA-bevétel szintjén az egy-egy települést érintő kiugró értékek kisimulnak. A Szigetvári járásban a kiugró értékekkel rendelkező 3 település (Gyöngyösmellék, Várad, Kétújfalu), vagy a Kazincbarcikai járásban fekvő Berente környezetében mélyszegénységben élő lakossággal rendelkező községek is találhatók, így az egy főre eső iparűzési adó járási átlaga már nem kiugró, bár a magasabbak közé tartozik. Ezzel együtt a legmagasabb egy főre eső HIPA-bevétellel rendelkező városokat magukba foglaló járások egy lakosra jutó HIPA-bevétele is magas.
A 10 legmagasabb egy lakosra jutó HIPA-bevétellel rendelkező járás, 2023*
Járás | Egy lakosra jutó HIPA-bevétel, ezer forint | Vármegye |
---|---|---|
Komáromi | 275 | Komárom-Esztergom |
Budakeszi | 260 | Pest |
Vecsési | 248 | Pest |
Tiszaújvárosi | 243 | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Székesfehérvári | 211 | Fejér |
Kazincbarcikai | 202 | Borsod-Abaúj-Zemplén |
Jászberényi | 198 | Jász-Nagykun-Szolnok |
Paksi | 195 | Tolna |
Veszprémi | 190 | Veszprém |
Szigetvári | 188 | Baranya |
* Budapest nélkül.
Helyiiparűzésiadó-bevétel a fővárosban
A főváros összes helyiiparűzésiadó-bevétele (498 milliárd forint) kiemelkedő, 2023-ban az ország összes HIPA-bevételének 40%-a itt koncentrálódott. A befizetett adó 55%-a, 275 milliárd forint, egyetlen kerületből, az V. kerületből származott, ez az érték csaknem 17-szerese a második helyen álló XI. kerületinek. A legkevesebb HIPÁ-t az I. és a XXIII. kerületben működő cégek befizetései adták. Az V. kerületben tehát az ország HIPA-bevételének 22%-át fizették be, ezzel szemben a hazai lakosságnak mindössze 0,25%-a élt itt, így az egy főre eső helyiiparűzésiadó-befizetés tekintetében szintén kiemelkedik az V. kerület.
A főváros egészére nézve egy lakosra jutó HIPA-bevétel értéke 297 ezer forint volt 2023-ban, ezen belül 22 kerületben az egy főre eső befizetett iparűzési adó 112 ezer és 163 ezer forint között szóródott, az V. kerületben kiugró volt (11 millió 659 ezer forint), ennek köszönhetően összességében magas az egy lakosra jutó fővárosi átlag.
A helyiiparűzésiadó-bevétel területi koncentrációja
A helyiiparűzésiadó-bevétel jelentős területi koncentrációt mutat. A HIPA-bevétel egyenlőtlenül oszlik el az ország települései között, ezt támasztja alá a települések HIPA-bevételeinek értéke alapján képzett Lorenz-görbe1 és a kiugróan magas Gini-index2 is. A Gini-index értéke (2023-ban 0,94) nem változott lényegesen az elmúlt évtizedben.
Az egy lakosra jutó HIPA-bevétel topologikus (torzított) térképen történő ábrázolásán a területegységek felületszínezése az ábrázolandó mutatónak felel meg, a nagysága viszont a HIPA-bevétellel arányos. Az erős területi koncentrációt okozó területi egységek közül a topologikus térképek alapján – mind a vármegyei, mind a járási bontásban – Budapest markáns fölénye rajzolódik ki.
A HIPA-bevételek járási szintű adatait ábrázoló topologikus térképen – Budapest fölénye mellett – jól elkülöníthetők a nagyvárosokat magukba foglaló járásoknak a helyiiparűzésiadó-bevétellel arányosan megnövelt területei. Bár a nagyvárosokban összességében jelentős HIPA-bevétel realizálódik, annak az egy lakosra eső értéke sok esetben az átlagot sem éri el.
A nagyobb HIPA-bevétellel rendelkező települések dominanciájának változása a Herfindahl–Hirschman(HHI)-index segítségével mutatható ki. Ez alapján némileg nőtt a helyiiparűzésiadó-bevétel területi koncentrációja az elmúlt évtizedben. Budapest aránya az ország összes HIPA-bevételén belül 37,7 és 40,9% között alakult, és a főváros részarányának változása önmagában jelentős befolyással bírt a HHI-index alakulására.
A fővároson belül is megfigyelhető a HIPA-bevételek területi koncentrációja, amely döntően az V. kerület rendkívül magas adóbefizetéseinek tudható be. Az V. kerület kiugró értékétől eltekintve a budapesti HIPA-bevételek eloszlása lényegesen kiegyensúlyozottabb.
Az elmúlt évtized során az V. kerület részesedése a főváros helyiiparűzésiadó-befizetéseiből enyhén növekedett. 2023-ban Budapest összes HIPA-bevételének 55%-a itt koncentrálódott.
A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati eloszlása
A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati szinten is koncentrált. A rendelkezésre álló adatok alapján jelen becslés3 rávilágít arra, hogy nemzetgazdasági áganként a vállalkozások mekkora részét adták a teljes helyiiparűzésiadó-bevételnek 2023-ban. A HIPA-bevétel jelentős része néhány nemzetgazdasági ágban összpontosult, a feldolgozóipar, a kereskedelem és az építőipar a teljes HIPA-bevétel közel 50%-át adta. Ezen belül több ágazatban szignifikáns az országos lefedettségű vállalatok koncentrációja.
A becslés szerint a feldolgozóiparon belül a járműgyártás és az élelmiszeripar vállalkozásai a feldolgozóipari vállalkozásoktól származó becsült HIPA-bevételek 30%-át adták.
Lábjegyzetek
-
A Lorenz-görbe egy, a derékszögű koordináta-rendszerben készült, négyzet alakú ábra, ahol a vízszintes tengelyen a kumulált relatív gyakoriságok, a függőleges tengelyen a kumulált relatív értékösszegek szerepelnek. A négyzet átlója reprezentálja az egyenletes eloszlást, a koncentráció teljes hiányát. Minél messzebb helyezkedik el az átlótól lefelé a Lorenz-görbe, relatív értelemben annál koncentráltabb a vizsgált jelenség. ↩
-
A Gini-index (koncentrációs együttható) egy adott terület (általában ország) jövedelmi (vagy vagyoni) egyenlőtlenségének mértéke. Értéke 0 és 1 közé esik, a 0 az egyenletes eloszlást jelenti, az 1 pedig a tökéletes koncentrációt. Konkrét értéke a Lorenz-görbe alapján számszerűsíthető, a Lorenz-görbe és a tökéletes egyenlőséget jelző (45°-os) egyenes (átló) közti terület aránya az átló alatti háromszög területéhez képest. ↩
-
Lásd Módszertan: A helyiiparűzésiadó-bevétel ágazati eloszlásának becslése. ↩