Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2021. I. negyedév

A lakáspiacon a 2014 óta tartó élénkülés 2019-ben megtorpant, 2020-ban pedig a lakáspiac előbb erőteljes, majd mérsékeltebb visszaeséssel reagált a Covid19-járvány egymást követő hullámaira. Az új és a használt lakások árindexe szétvált, és míg az előbbiek áremelkedése a korábbi ütemhez hasonlóan folytatódott, a használt lakásoké lelassult és alig haladta meg az általános fogyasztói áremelkedés mértékét. 2021 I. negyedévében a lakáspiacon élénkült a forgalom, és mind a használt, mind az új lakások ára 5,8%-kal emelkedett az előző negyedévhez képest.

A tavalyi járványidőszak után 2021 I. negyedévében élénkült a lakáspiaci forgalom

A lakáspiaci forgalom 2019-ben kezdődő visszaesését 2020-ban fokozták az egymást követő pandémiás időszakok. A hasonló feldolgozottság mellett mért adatok alapján az éves forgalom 14%-kal elmaradt a megelőző évitől és végig jelentős – a járványhelyzet alakulásával összefüggő – ingadozásokat mutatott. Az I. negyedévben 14, a II.-ban 29%-os visszaesés után az év második felében már kevésbé lassult a piac. A III. negyedévi 3,5% után a IV. negyedévi újabb lezárások idején a forgalom 13%-kal mérséklődött.

2021 I. negyedévét általános élénkülés jellemezte a lakáspiacon. Az értékesítések száma – az eddig feldolgozott adatok alapján – 15%-kal emelkedett 2020 azonos negyedévéhez képest.

2020-ban a falusi CSOK bevezetése fékezte a forgalom visszaesését a támogatott településeken. Itt éves szinten 7,9%-kal csökkent a lakásértékesítés 2020-ban, miközben azokban a községekben, ahol nem volt igénybe vehető a támogatás, ötödével esett vissza az eladások száma. 2021-ben ugyanakkor a nem támogatott községek lakáspiaca kezdett gyorsabban bővülni, az I. negyedévben itt 14, míg a támogatott települési körben 1,9%-kal lett több a lakástranzakciók száma, mint az előző év azonos időszakában.

Az új lakások aránya a lakáspiacon 2016 óta fokozatosan emelkedett, 2019-ben elérte a 7,1%-ot. 2020-ban az eddig ismert adásvételek 6,1%-a vonatkozott új építésű lakásra. 2021 I. negyedévében az eladott lakások 3,9%-a volt új építésű az eddig beérkezett adatok szerint.

1. tábla

Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma

(ezer darab)
Év, negyedév Összes eladott lakás Ebből: Értékesítési céllal épült új lakás
használt lakás új lakás
2007 191,2 ..a) ..a) 17,9
2008 154,1 140,0 14,1 17,4
2009 91,1 82,9 8,3 16,9
2010 90,3 85,5 4,8 10,7
2011 87,7 83,9 3,9 4,8
2012 86,0 83,3 2,6 3,5
2013 88,7 86,4 2,3 3,2
2014 113,8 110,5 3,3 3,4
2015 134,1 130,7 3,4 3,1
2016 146,3 141,4 4,9 5,2
2017 153,8 147,7 6,1 7,3
2018 163,7 154,6 9,1 9,5
2019 157,0 145,8 11,2 12,1
2020 (előzetes) 127,8 120,0 7,9 15,0
2021. I. negyedév (előzetes) 20,1 19,4 0,8 4,4

a) Az adat nem ismeretes.

Az éves lakásárindexek 2019-ig tartó lendületes emelkedése 2020-ban lelassult

A használt lakások éves, tiszta árindexének emelkedése 2020-ban jelentősen lassult. A 2015. évi bázison számított index az év ellentétes irányú lakáspiaci mozgásainak következményeként 3,9%-kal nőtt az előző évhez képest.

Az új lakások körében a 2020. évi tranzakciók árszintje az eddig beérkezett adatok szerint 12%-kal meghaladta a 2019. évit.

Az új lakások – fogyasztóiár-index figyelembevételével számított – éves reálárindexe számottevően (8,5%), míg a használtaké alig emelkedett (0,5%), ezzel megszakadt a reállakásárak 2014 óta történő lendületes emelkedése a használt lakások piacán.

2. tábla

Az éves árváltozás alakulása és tényezői

(%)
Év Új lakások Használt lakások
összetétel-hatása tiszta árváltozása teljes árváltozása összetétel-hatása tiszta árváltozása teljes árváltozása
Előző év=100,0
2016 97,4 110,5 107,6 92,9 113,3 105,3
2017 98,0 118,6 116,3 97,2 111,9 108,7
2018 106,5 113,4 120,8 97,6 114,2 111,5
2019 98,3 112,7 110,8 95,4 117,9 112,5
2020 (előzetes) 100,9 112,1 113,2 97,4 103,9 101,2
2015=100,0
2015 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0
2016 97,4 110,5 107,6 92,9 113,3 105,3
2017 95,5 131,1 125,1 90,3 126,9 114,5
2018 101,7 148,7 151,1 88,1 144,9 127,7
2019 100,0 167,6 167,5 84,1 170,8 143,6
2020 (előzetes) 100,9 187,9 189,6 81,9 177,5 145,4
1. ábra
A reállakásár-indexek alakulása

Az újlakás-piac árszínvonala távolodott a használt lakásokétól

2020 során mindkét, korlátozásokkal járó járványhullám visszavetette átmenetileg a lakások drágulását. A használtlakás-árak a 2020. I. negyedévi emelkedés után a Covid19-járvány II. negyedévre eső, első időszakában az előző negyedévhez képest 2,8%-kal csökkentek. A III. negyedév 3,9%-os emelkedését a IV. negyedévben ismét visszaesés követte (2,1%). A váltakozó irányú elmozdulások hatására a IV. negyedévi használtlakás-árak mindössze 2,2%-kal haladták meg a 2019-es azonos időszaki szintet.

2021 I. negyedévében erőteljes korrekció bontakozott ki, ekkor a növekvő számú eladást az előző negyedévhez képest 5,8%-os áremelkedés kísérte a használt lakások körében. A 2015. évi bázishoz viszonyított index értéke ekkor 186%-ot ért el.

Az új lakások piacán a 2020. I. negyedévi kiugró, 8,6%-os áremelkedés után az év során lassult a növekedés, de a járványhullámok idején sem csökkentek az árak, 2021 I. negyedévében pedig itt is a használt lakásokéval megegyező, 5,8%-os áremelkedést figyeltünk meg. Az előző év azonos időszakához viszonyítva ekkor 11%-kal lettek magasabbak az újlakás-árak. Ez arra utal, hogy az új lakások piacán nem okozott olyan megtorpanást a járványhelyzet, mint a használtakén. 2021 I. negyedévében az új lakások ára elérte a 2015. évi bázis kétszeresét.

2. ábra
A lakáspiaci árak negyedévenkénti alakulása (tiszta árváltozás)

Az új lakások piacán folytatódott az áremelkedés

2020-ban 15 ezer, 2021 I. negyedévében további 4,4 ezer lakás épült értékesítési céllal. Bár 2020-tól újra 27% lett a lakásáfa, ebben az időszakban az értékesítések számottevő része még az 5%-os, kedvezményes áfa igénybevételével történt, ami hozzájárult a lakásépítés lendületének a fenntartásához. (A kedvezményes áfa 2020 januárjától történő kivezetése után a 2018 novembere előtt építési engedélyt kapott lakásokat még kedvezményes áfával értékesíthették a beruházók.)

Ugyanakkor a járvány két hulláma és az elhúzódó adminisztratív eljárások hátráltatták a lakások értékesítését és az adatok beérkezését. Mindezek hozzájárultak ahhoz, hogy eddig mindössze 8 ezer, 2020-ban lezajlott újlakás-értékesítésről állnak rendelkezésre adatok, és a 2021. I. negyedévi tranzakciók száma egyelőre az ezret sem éri el. 2020-ban az újlakás-tranzakciók száma Budapesten 15%-kal nőtt, ugyanakkor minden más településkategóriában csökkent 2019 azonos feldolgozottságú adataihoz viszonyítva.

2021 I. negyedévében közel kétszeresére emelkedett az új lakások eladása az előző év azonos időszakához viszonyítva. A vidéki lakásépítés 2020. évi fellendülése azonban még így is kevéssé érintette a lakáspiaci eladásokat, ugyanis az építkezések többletét saját célra épített családi házak adták, amelyek nem kerültek piacra.

2021 I. negyedévében

  • 36,1 millió forint volt egy új lakás átlagos ára, 600 ezerrel több, mint az előző év átlagában.
  • Budapesten egy új lakás átlagosan 46 millió forintba került, ez 3 millió forinttal több, mint 2020-ban. Ugyanekkor a négyzetméterárak 14%-kal, 815 ezer forintra emelkedtek. A kiterjedt újlakás-piaccal rendelkező kerületek közül a XIII. kerületben 821 ezer, a VIII. és a XIV. kerületben 800 ezer forint közelében voltak a fajlagos árak, míg a IV. kerületben ettől némileg elmaradt az árszint. Egyelőre kevés újlakás-értékesítésről áll rendelkezésre adat a pesti belső kerületekből és a XI. kerületből, ahol az árak 900 ezer és 1 millió forint körül szóródtak az év első három hónapjában.
  • A megyeszékhelyeken adták el az új lakások több mint egyharmadát, átlagosan 520 ezer forintos négyzetméterenkénti áron, 13%-kal drágábban, mint 2020-ban. A jelentősebb újlakás-piaccal rendelkező Győrben 550, Debrecenben 615, Nyíregyházán 417 ezer forintba került a lakások négyzetmétere. A 2020. évi szinthez képest mindenütt drágultak a lakások, az említettek közül Debrecenben az átlagot meghaladó mértékben, 18%-kal.
  • A Balaton környéki települések árszintje elérte a négyzetméterenkénti 784 ezer forintot, ami 12%-kal magasabb a 2020 évinél. Siófokon az új építésű lakások négyzetmétere átlagosan 862 ezer forintba került, 17%-kal többe, mint 2020-ban.

A 2020-ban átadott új lakások árát nagyrészt több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabták meg, emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.

A járvány módosította a használtlakás-piac területi és árarányait

A nagyobb városok használtlakás-piaci súlya 2015-től 2020-ig folyamatosan csökkent. 2021 I. negyedévében a tendencia megfordult és Budapest, valamint a megyeszékhelyek részesedése is nőtt. Továbbra is a kisebb településeken, tehát a nem megyeszékhelyvárosokban és a községekben adták el a legtöbb használt lakást, ezek aránya azonban 63-ról 59%-ra mérséklődött.

A változás összefügg azzal, hogy az eltérő helyzetű települések lakáspiaca másként reagált a járványhelyzetre. Míg a nagyobb településeken a kezdeti, nagyobb arányú visszaesés után már 2020 III. negyedévében mutatkozott némi élénkülés, addig a kisebb településeken a forgalomcsökkenés mérsékeltebbnek bizonyult, és az év egészében kitartott. Egységes, valamennyi településkategóriára kiterjedő élénkülést csak 2021 I. negyedéve hozott, ekkor a fővárosban bővült leginkább a használtlakás-eladások száma a korábbi időszak azonos feldolgozottságú adataival összevetve. (A fővárosi érték kiugró emelkedése részben az alacsony bázisnak tudható be, 2020 I. negyedévében ugyanis lassult az adatok beérkezése erről a területről.)

3. ábra
A használtlakás-eladások

Folytatódott a lakáspiac regionális összetételének eltolódása a keleti országrész javára. 2021 I. negyedévében az Alföld és Észak nagyrégióban adták el a használt lakások közel felét (48%).

2021 I. negyedévében

  • egy használt lakás átlagos ára 18,6 millió forint volt. Ez 200 ezer forinttal elmaradt a megelőző év átlagától, azonban a 2020. IV. negyedévi visszaeséshez képest 1,1 millió forintos növekedést jelentett. 2021 I. negyedévében az átlagos négyzetméterár 294 ezer forint volt, minden településkategóriában meghaladta az egy negyedévvel korábbit.
  • Budapesten egy lakásért átlagosan 34,4 millió forintot kellett fizetni, ez 500 ezer forinttal több, mint egy negyedévvel korábban, de elmarad a 2020. év átlagától.
  • A budapesti agglomerációban az eddig beérkezett adatok erőteljes áremelkedésre utalnak, azonban alacsony számuk egyelőre nem tükrözi a piaci folyamatok reális alakulását.
  • A megyeszékhelyeken egy lakás átlagos ára 20,9 millió, az 1 négyzetméterre jutó ár 345 ezer forint volt, mindkét érték emelkedett az előző évhez viszonyítva. A legdrágább megyeszékhelyeken (Székesfehérvár, Győr és Debrecen) 26 millió forint fölötti összegbe került egy lakás, míg a legolcsóbban Salgótarjánban lehetett lakást venni (9 millió forint).
  • A balatoni agglomerációban a 2020. évi 33,7-ről 36,4 millió forintra emelkedett a használt lakások ára.
  • A kisebb városokban és a községekben az árak nem érték el a 2020. évi átlagot, de a 2000. év végi visszaesés óta általában növekedtek. E tekintetben csak a keleti országrész falvai jelentenek kivételt, ahol tovább mérséklődtek az árak.

Hangsúlyozni kell, hogy az ismertetett árak kiszámítása az eddig feldolgozott lakásvásárlások adatain alapult. Mivel a nagyobb települések értékesebb ingatlanjairól rendszerint később érkeznek be adatok, az utolsó időszakot érintően még számottevő korrekció történhet.

Az EU-tagállamok többségében az I. negyedévben is emelkedtek a lakásárak

Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2021 I. negyedévében az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi átlag 131%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 127% volt.

4. ábra
Összevont lakáspiaci árindex az Európai Unióban és Magyarországon

2021 I. negyedévében a 2015. évi bázison az Eurostat módszertana szerint számított összevont lakásárindex magyarországi értéke 188%-ot ért el, ez továbbra is a legmagasabb az adatot közlő országok közül. Az európai országok többségében a koronavírus okozta járvány idején és azt követően is áremelkedést mértek. Cipruson ugyanakkor jelentősen (5,8%), míg Máltán és Szlovákiában kisebb mértékben estek a lakásárak (1,6, illetve 1,2%).

Nagymértékben drágultak a lakások Észtországban (6,6%) és Dániában (5,8%), utóbbiban a magyarországival megegyező indexet mértek. Magas volt az áremelkedés üteme Litvániában (5,0%) és Csehországban(4,6%) is.

A környező országok közül Szlovéniában 3,1, Romániában 2,7, Ausztriában 2,3%-kal drágultak a lakások 2020 IV. negyedévéhez képest.

3. tábla

Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban

(2015=100,0)

(%)
Megnevezés 2019 2020 2021
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I.
negyedév
Ausztria 122,4 126,4 127,8 129,8 131,9 135,0 138,7 139,7 142,9
Belgium 111,5 112,0 116,0 115,6 115,5 117,0 119,6 122,2 123,3
Bulgária 129,5 130,3 132,0 134,0 135,5 134,1 138,8 141,2 145,7
Ciprus 107,9 112,7 105,6 106,5 109,1 109,5 104,2 109,1 102,8
Csehország 137,2 140,6 143,4 146,4 149,0 151,5 155,4 159,5 166,8
Dánia 116,0 118,7 118,9 116,4 118,4 120,4 126,2 129,0 136,5
Észtország 122,0 123,1 126,2 129,8 136,0 128,1 131,1 136,0 144,9
Finnország 103,7 105,3 104,9 104,2 105,1 106,1 106,6 107,7 108,9
Franciaország 108,6 109,9 112,3 112,7 113,9 115,5 117,8 119,3 120,2
Hollandia 129,7 131,8 133,4 135,6 137,8 141,1 144,6 147,4 153,4
Horvátország 117,6 120,6 121,4 124,9 128,3 130,6 129,8 133,0 134,2
Írország 133,0 133,7 135,6 135,3 134,3 134,2 134,6 136,3 138,4
Izland 146,2 147,2 148,2 151,7 153,1 156,3 159,2 162,6 166,3
Lengyelország 118,3 121,1 123,6 127,1 131,7 134,3 137,1 138,4 141,2
Lettország 134,0 140,2 144,6 144,7 145,8 142,3 147,1 147,9 149,9
Litvánia 129,2 131,1 132,4 133,8 137,3 140,3 140,9 146,4 153,7
Luxemburg 125,0 131,4 134,4 137,2 142,7 148,7 153,0 160,1 166,9
Magyarország 165,0 170,5 173,2 171,9 178,5 174,6 180,9 177,7 188,0
Málta 118,5 122,8 126,4 130,9 125,1 127,6 129,8 133,0 130,9
Németország 124,6 127,8 129,6 132,7 133,8 136,2 140,3 144,3 146,4
Norvégia 118,5 121,7 120,5 120,0 122,2 125,3 127,9 128,2 134,0
Olaszország 97,7 99,1 98,8 98,5 99,4 102,4 99,8 100,0 101,1
Portugália 137,1 141,5 143,1 144,1 151,2 152,5 153,3 156,5 159,1
Románia 119,9 121,8 123,6 125,5 129,6 129,8 126,4 128,0 131,5
Spanyolország 122,9 124,3 126,3 125,4 126,9 127,0 128,6 127,6 128,1
Svédország 115,0 116,5 118,5 118,7 120,2 120,3 123,0 125,0 128,9
Szlovákia 126,4 131,1 134,5 137,6 143,0 143,8 145,9 147,5 145,8
Szlovénia 127,0 128,8 131,3 131,6 133,0 135,6 135,7 138,4 142,7
EU27 117,4 119,6 121,3 122,4 124,2 126,0 127,8 129,5 131,7
Eurózóna 116,0 118,1 119,7 120,7 122,0 124,0 125,7 127,4 129,1

További adatok, információk

Módszertan
Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint
Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu