A mikrocenzus kérdései

A kérdések első része a lakásra, a második része a benne élő személyekre vonatkozik.

A lakásokról olyan alapvető információkat szeretnénk megtudni, mint például az épület típusa, építési éve, a lakás falazata, szobáinak száma, alapterülete, kommunális ellátottsága, felszereltsége.

A személyekről demográfiai (pl. nem, születési idő, állampolgárság, lakóhelyek, családi állapot, gyerekek száma), iskolai végzettségre, foglalkozásra valamint munkahelyre vonatkozó adatokat kérdezünk. Ezeket követik a szenzitív kérdések (nemzetiség, anyanyelv, családi, baráti közösségben beszélt nyelv, egészségi állapot, fogyatékosság), amelyekre a válaszadás önkéntes.

Az intézetek összeírásánál (pl. kollégiumok, szociális intézmények) a címük mellett a rendeltetésüket és a férőhelyek számát kérdezzük meg.

A mikrocenzus kérdőíven név nem szerepel, a kérdésekre azonban kötelező a válaszadás. Ez alól csupán a szenzitív (érzékeny) kérdések képeznek kivételt, melyekre nem kötelező válaszolni.

A mikrocenzus kiegészítő felvételei

A mikrocenzus alapkérdőíveihez kiegészítő kérdőívek csatlakoznak, amelyek olyan fontos társadalmi témákra keresik a válaszokat, mint a társadalom rétegződése, az egyes foglalkozások presztízse, véleményünk saját jóllétünkről, illetve az egészségi problémából fakadó akadályozottság és a nemzetközi vándorlás. Az öt kérdőívből minden háztartásban csak egyet kell kitölteni, erre a válaszadás önkéntes.

A kiegészítő kérdőívek célja és témacsoportjai a következők:

• Társadalmi rétegződés
• Foglalkozások presztízse
• Szubjektív jóllét
• Egészségi problémából fakadó akadályozottság
• Nemzetközi vándorlás