161 ezer lakás eladását regisztráltuk 2021-ben, ezzel a lakáspiaci forgalom kissé meghaladta a Covid19-járvány előtti szintet. 2022 első két negyedévében a forgalom a megelőző évihez hasonlóan alakult. A 2021-ben felgyorsuló lakásárdrágulás 2022-ben is folytatódott. Az I. negyedévben a használt lakások 8,9, az újak 6,6%-kal, a II. negyedévben 6,3, illetve 3,3%-kal kerültek többe. A külföldiek magyarországi lakásvásárlásai élénkültek, de nem tértek vissza a járvány előtti szintre.
A lakáspiaci forgalom továbbra is élénk
Az eladott lakások száma a pandémia első évének visszaesése után 2021-ben ismét emelkedett, és kissé a járvány előtti szintet is felülmúlta. Összesen 161 ezer lakás cserélt gazdát, ez 20%-kal meghaladja a 2020. évi és 2,3%-kal a 2019. évi szintet. A lakáspiac forgalma a 2008-as lakáspiaci válság kitörése óta csak 2018-ban volt ennél nagyobb (163 ezer).
2021-ben használt lakásból közel 150 ezer, újból 12 ezer került a piacra, 19 és 32%-kal több a megelőző évhez képest.
2022 első félévében a forgalom intenzitása az egy évvel korábbihoz hasonlóan alakult. Az I. negyedévben 97, a másodikban 99%-ot tett ki az időarányosan beérkezett eladások száma a megelőző év azonos negyedévéhez képest.
Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma
| Év, negyedév | Összes eladott lakás | Ebből: | Értékesítési céllal épült új lakás |
|
|---|---|---|---|---|
| használt lakás | új lakás | |||
| 2007 | 191,2 | .. | .. | 17,9 |
| 2008 | 154,1 | 140,0 | 14,1 | 17,4 |
| 2009 | 91,1 | 82,9 | 8,3 | 16,9 |
| 2010 | 90,3 | 85,5 | 4,8 | 10,7 |
| 2011 | 87,7 | 83,9 | 3,9 | 4,8 |
| 2012 | 86,0 | 83,3 | 2,6 | 3,5 |
| 2013 | 88,7 | 86,4 | 2,3 | 3,2 |
| 2014 | 113,8 | 110,5 | 3,3 | 3,4 |
| 2015 | 134,1 | 130,7 | 3,4 | 3,1 |
| 2016 | 146,3 | 141,4 | 4,9 | 5,2 |
| 2017 | 153,8 | 147,7 | 6,1 | 7,3 |
| 2018 | 163,7 | 154,6 | 9,1 | 9,5 |
| 2019 | 157,0 | 145,8 | 11,2 | 12,1 |
| 2020 | 134,0 | 125,0 | 9,0 | 15,0 |
| 2021 | 160,7 | 148,8 | 12,0 | 12,9 |
| 2022. I–II. negyedév | 54,5 | 52,6 | 1,9 | 6,2 |
Az éves lakásárváltozás ismét felgyorsult 2021-ben
A 2021. évi piaci forgalombővülést gyorsuló áremelkedés kísérte, az éves lakásárindex ismét elérte a járvány előtti értéket. A lezárt 2021. évi adatok szerint a használt lakások 16, az újak 19%-kal magasabb áron keltek el, mint egy évvel korábban. A lakáspiac összevont éves indexe 17% volt.
A 2015. évi bázison számított éves lakásárindex értéke 206% a használt, és 221% az új lakások esetében. Az összevont lakásárindex 208%-ot kitevő értéke a fogyasztóiár-indexszel korrigálva elérte a 176%-ot 2021-ben.
Kiugró évkezdet után 2022 II. negyedévében is folytatódott a drágulás
A 2022. I. negyedévi 8,9% után a II. negyedév további 6,3%-os emelkedést hozott a használtlakás-piacon. Az új lakások körében a 6,6%-os I. negyedévit 3,3%-os II. negyedévi növekedés követte.
Az újabb áremelkedés növekvő infláció és romló hitelezési feltételek mellett következett be. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított lakáshitelezés még bővült az év első felében, ám a használt lakásoknál már lassulás mutatkozott: itt a folyósított hitelek száma negyedével, összege 5,0%-kal csökkent.
A 2015. évi bázisidőszak óta több mint kétszeresére drágultak a lakások mindkét részpiacon: a használt lakások bázisindexe 251, az újaké 259% volt 2022 II. negyedévében. Az új és a használt lakások összevont nominális árindexe elérte a 253%-ot.
2021 óta az emelkedő fogyasztóiár-index egyre növekvő mértékben módosította a reállakásárak alakulását. Az összevont lakásárindex fogyasztói árindex alapján számított reálértéke 2022 II. negyedévében 195%-ot tett ki, a reállakásárak emelkedése tehát már ugyancsak a kétszerest közelíti 2015-höz viszonyítva.
2022 II. negyedévében az előző év azonos időszakához mért lakásár-emelkedés nominális értéke 24%-ot ért el. Ilyen mértékű, négy negyedév alatt bekövetkező árdrágulásra még nem volt példa a megfigyelések kezdete óta.
A lakáspiaci forgalom összértéke ugrásszerűen nőtt 2021-ben
A forgalom bővülése és az árak gyors emelkedése együttesen közel másfélszeresére növelte a lakáspiac teljes forgalmának értékét. A végleges 2021. évi adatok szerint az értékesített lakások összértéke megközelítette a 4 ezer milliárd forintot, és ez 47%-kal több a megelőző évinél. A használt lakások forgalma 3400, az újaké 560 milliárd forintot tett ki.
A külföldiek aktivitása nőtt, de elmaradt a járvány előttitől
2021-ben 5,8 ezer lakást vásároltak külföldi állampolgárok, ami 8,9%-os növekedést jelent 2020-hoz képest, de jelentősen elmarad a 2019. évi 7 ezres értéktől. A szlovákok, a németek és a hollandok többet, más állampolgárok viszont kevesebb lakást vettek, mint a járvány előtt, azonban jellemző piaci viselkedésük nem sokat változott:
- A német, a holland, a svájci, az osztrák és a belga vevők továbbra is inkább vidéken kerestek ingatlanokat. Közülük sokan nyugdíjas éveikre készülnek, erre utal, hogy az említett országokból érkező vevők között a legmagasabb az idősek aránya.
- A kínai, a vietnámi és az izraeli vevők száma radikálisan visszaesett, a járvány előttinek a felét sem érte el. Ők főleg a fővárosban vásároltak, ennek megfelelően átlagos költésük is a legmagasabbak közé tartozik.
- A szlovákiai vevők több mint fele a határ közelében, Győr-Moson-Sopron és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében vett lakást.
- Ugyancsak a határ túloldalán, Békés megyében vásárolt lakást minden ötödik romániai vevő, de ők az ország távolabbi területein is nagyobb számban szereztek ingatlanokat.
Budapesten összesen 1937 lakást vettek meg külföldiek, ez a fővárosi lakáseladások számának 5,3, összértékének 6,8%-át jelentette 2021-ben. Országos viszonylatban a külföldiek vásárlásai az összes tranzakció 3,6, a lakáspiaci forgalom összértékének 4,6%-át tették ki.
A külföldiek lakásvásárlásainak főbb jellemzői, 2021
| Állampolgársága szerinti ország | Vásárolt lakások száma | Változás 2019-hez képest, % |
65 éves és annál idősebb vevők aránya, % | Átlagos lakásár, millió forint | Budapesti vásárlások aránya |
|---|---|---|---|---|---|
| Németország | 1259 | 103,9 | 24,0 | 26,3 | 11,0 |
| Szlovákia | 791 | 127,8 | 6,1 | 27,8 | 20,6 |
| Románia | 746 | 84,8 | 7,4 | 13,3 | 14,7 |
| Kína | 518 | 49,7 | 2,9 | 53,0 | 88,4 |
| Hollandia | 317 | 111,6 | 21,8 | 18,4 | 9,1 |
| Ausztria | 309 | 93,4 | 13,9 | 25,1 | 13,6 |
| Franciaország | 149 | 88,7 | 12,1 | 48,1 | 67,8 |
| Vietnam | 143 | 41,1 | 3,5 | 56,0 | 90,2 |
| Olaszország | 115 | 80,4 | 3,5 | 41,7 | 55,7 |
| Oroszország | 108 | 64,7 | 5,6 | 47,4 | 57,4 |
| Izraelr | 93 | 42,3 | 14,0 | 44,9 | 82,8 |
| Ukrajna | 92 | 69,2 | 4,3 | 27,8 | 32,6 |
| Belgium | 91 | 71,1 | 16,5 | 20,5 | 9,9 |
| Svájc | 89 | 78,8 | 21,3 | 30,0 | 13,5 |
| Egyesült Királyság | 87 | 53,0 | 13,8 | 41,4 | 49,4 |
| Egyéb EU-tagállam | 264 | 91,3 | 7,2 | 43,1 | 51,1 |
| Egyéb nem EU-tagállam |
583 | 81,1 | 9,9 | 44,3 | 57,5 |
Az új lakások piacán a nagyvárosok, a használtakén a kisebb települések dominálnak
2021-ben a lakáseladások száma általában emelkedett, azonban a járvány előttihez viszonyítva csak a nagyobb városokban mutatható ki érdemi növekedés.
- Budapesten mind a használt, mind az új lakások eladása hozzájárult a bővüléshez. A használt lakások 13 és az újak 43%-os többlete együtt a teljes lakáspiac 16%-os növekedését eredményezte a járvány előtti, 2019. évhez képest.
- A megyeszékhelyek forgalmának 4%-os növekedését a használtlakás-piac adta, az eladott új lakások száma nem érte el a 2019. évit.
- A kisebb városokban a megelőző évhez viszonyított emelkedés ellenére a forgalom az új és a használt lakások esetében is elmaradt a 2019. évitől.
- A falvakban az eladások száma mindkét részpiacon csekély mértékben nőtt, az összes eladás 1,0%-kal több volt a 2019. évinél.
A nagyobb városok fellendülése ugyanakkor nem változtatta meg a lakáspiac alapvető területi arányait: a lakások többsége (58%) 2021-ben is a kisebb településeken kelt el, a főváros 23, a megyeszékhelyek 21%-kal részesedtek. Olyan kisebb településen – városban vagy faluban –, amely nem tartozik nagyvárosok vonzáskörzetébe, az összes eladás 42%-a, a budapesti agglomerációban 5%-a, 11%-a pedig más vidéki nagyvárosok vonzáskörzetében került piacra.
A 2022 I–II. negyedévében eddig feldolgozott adatok a korábbiakhoz hasonló területi arányokat mutatnak: Budapest és a megyeszékhelyek részesedése egyaránt 21-21%. Ugyanez 2021-ben 23% volt a főváros és 20% a megyeszékhelyek esetében.
Az új lakások piacán
2021-ben 11,2 ezer új lakást értékesítettek magánszemélyeknek. A 2022 I–II. negyedévében eladott új lakások közül eddig alig 2 ezer adatai állnak rendelkezésre, ez több vonatkozásban korlátozza az újlakás-piac adatainak részletesebb bemutatását.
2022 I–II. negyedévében
- az eddig feldolgozott tranzakciók átlagos ára 47,8 millió forint volt, 1,8 millióval több, mint 2021-ben. Az átlagos négyzetméterár 804 ezer forint, 85 ezerrel több, mint 2021 átlagában;
- Budapesten a fajlagos ár átlaga meghaladta az 1 millió forintot, ez 15%-kal több, mint egy évvel korábban. A sok lakást építő kerületek közül már nemcsak a VII., hanem a VIII., a IX., a XI. és a XIII. kerületben is 1 millió forint fölötti, esetenként azt is jelentősen meghaladó volt az új lakások négyzetméterára;
- még gyorsabban emelkedtek az árak vidéken: a megyeszékhelyek és a kisebb városok átlagos újlakás-ára egyaránt 18%-kal haladta meg a 2021. évit;
- ugrásszerű volt a drágulás Debrecenben, Győrben és Szegeden, továbbá Siófokon, ahol az árak már utolérték a fővárosiakat;
- ugyanakkor Nyíregyházán a fajlagos ár még nem érte el az 500 ezer forintot.
A 2021-ben 100-nál több lakást értékesítő települések és budapesti kerületek rangsora az új lakások ára szerint
| Település, kerület | 2021 | 2022. I–II. negyedév | ||
|---|---|---|---|---|
| Átlagos négyzetméterár, ezer forint |
Eladott lakás | Átlagos négyzetméterár, ezer forint |
Eladott lakás | |
| Budapest VII. kerület | 1 050 | 165 | 1 053 | 21 |
| Budapest III. kerület | 982 | 234 | 966 | 60 |
| Budapest XI. kerület | 979 | 985 | 1 195 | 122 |
| Budapest VIII. kerület | 958 | 343 | 1 128 | 37 |
| Budapest IX. kerület | 924 | 668 | 1 088 | 113 |
| Budapest XIII. kerület | 914 | 1 802 | 1 044 | 144 |
| Budapest XIV. kerület | 851 | 143 | 937 | 20 |
| Budapest IV. kerület | 798 | 249 | 879 | 62 |
| Balatonlelle | 790 | 123 | 891 | 34 |
| Siófok | 776 | 440 | 1 062 | 71 |
| Debrecen | 629 | 324 | 834 | 71 |
| Székesfehérvár | 624 | 186 | 639 | 33 |
| Érd | 602 | 145 | ..a) | ..a) |
| Győr | 582 | 505 | 734 | 117 |
| Szeged | 565 | 148 | 723 | 27 |
| Kecskemét | 560 | 283 | 603 | 123 |
| Vác | 541 | 130 | ..a) | ..a) |
| Pécs | 525 | 171 | ..a) | ..a) |
| Szombathely | 512 | 303 | 559 | 23 |
| Sopron | 489 | 117 | ..a) | ..a) |
| Nyíregyháza | 430 | 264 | 491 | 74 |
a) Az eladott lakások száma 20 alatt volt.
A vizsgált időszakban átadott új lakások árát általában több hónappal, esetleg évvel korábban létrejött szerződésekben szabják meg, emiatt az itt bemutatott újlakás-piaci árszínvonal elmarad az adott időszakra jellemző kínálati árakétól, és csak a ténylegesen átadott lakások áralakulásáról ad tájékoztatást.
A használt lakások piacán 2022 I–II. negyedévében
- A használt lakások négyzetméterára a 2021. évi átlagos 339 ezerről 380 ezer forintra emelkedett.
- Budapesten egy lakás átlagosan 43,4 millió forintba került, 3 millióval többe, mint 2021-ben. A fajlagos ár ugyanakkor 692-ről 796 ezer forintra emelkedett. A járvány utáni fokozott érdeklődés miatt átmenetileg a családi házak ára emelkedett gyorsabban (2021-ben 18%-kal), 2022-ben azonban már leginkább a panelek drágultak (19%), a többi lakástípus ára 13%-kal lett magasabb.
- A megyeszékhelyeken egy használt lakás átlagos ára 23,5-ről 27,5 millióra, az 1 négyzetméterre jutó ár 369 ezerről 448 ezer forintra emelkedett. A legdrágább megyeszékhelyek rendre Veszprém, Debrecen, Győr, Székesfehérvár, és a sort továbbra is Salgótarján zárja 199 ezer forintos fajlagos árral.
- A balatoni agglomerációban a 2021. évi 42,4-ről 48,3 millió forintra – a budapesti átlagár fölé – emelkedett a használt lakások ára. A fajlagos ár megközelítette a 600 ezer forintot.
Budapesti kerületcsoportok és megyeszékhelyek lakásárai
| Terület | Átlagár, millió forint | Átlagos négyzetméterár, ezer forint | A 2022. I–II. negyedévi | |||
|---|---|---|---|---|---|---|
| átlagár | átlagos négyzet-méterár | |||||
| 2021 | 2022. I–II. negyedév | 2021 | 2022. I–II. negyedév | a 2021. évi %-ában | ||
| Budai hegyvidéki kerület | 68,1 | 72,3 | 942 | 1 048 | 106,3 | 111,2 |
| Budai egyéb kerület | 45,2 | 48,0 | 753 | 847 | 106,1 | 112,5 |
| Pesti belső kerület | 38,3 | 43,2 | 736 | 833 | 112,7 | 113,2 |
| Pesti átmeneti kerület | 34,2 | 38,4 | 648 | 764 | 112,4 | 117,8 |
| Pesti külső kerület | 35,7 | 40,4 | 563 | 672 | 113,2 | 119,4 |
| Békéscsaba | 16,7 | 19,1 | 243 | 290 | 114,3 | 119,0 |
| Debrecen | 29,2 | 35,0 | 468 | 577 | 119,9 | 123,3 |
| Eger | 24,8 | 28,3 | 373 | 457 | 113,9 | 122,4 |
| Győr | 29,0 | 35,8 | 451 | 570 | 123,4 | 126,4 |
| Kaposvár | 18,7 | 20,5 | 279 | 333 | 110,1 | 119,2 |
| Kecskemét | 25,6 | 27,2 | 374 | 436 | 106,2 | 116,6 |
| Miskolc | 16,7 | 19,8 | 275 | 339 | 118,3 | 123,3 |
| Nyíregyháza | 22,3 | 25,4 | 336 | 398 | 113,8 | 118,3 |
| Pécs | 21,2 | 24,0 | 347 | 436 | 113,2 | 125,7 |
| Salgótarján | 10,2 | 11,4 | 166 | 190 | 110,8 | 114,1 |
| Szeged | 26,6 | 32,1 | 411 | 515 | 120,5 | 125,4 |
| Székesfehérvár | 30,2 | 36,2 | 467 | 563 | 120,0 | 120,6 |
| Szekszárd | 20,6 | 21,9 | 316 | 369 | 106,4 | 116,6 |
| Szolnok | 18,0 | 20,5 | 291 | 346 | 114,0 | 119,0 |
| Szombathely | 24,5 | 27,6 | 369 | 435 | 112,6 | 117,8 |
| Tatabánya | 20,6 | 24,4 | 358 | 437 | 118,1 | 122,0 |
| Veszprém | 29,2 | 36,8 | 476 | 619 | 121,9 | 130,1 |
| Zalaegerszeg | 20,0 | 22,8 | 319 | 380 | 114,3 | 119,2 |
A 2020-ban a pandémia több tekintetben is átrendezte az addigi területi különbségeket. A budapesti árak emelkedése az átmeneti megállás után lassabb ütemben folytatódott. Felgyorsult ugyanakkor a budapesti agglomeráció drágulása, és ez a hatás – alacsonyabb árszint mellett – a többi közép-magyarországi településre is kiterjedt. Mindez jelzi, hogy a főváros vonzásának hatása lakáspiaci tekintetben már túlnyúlik az agglomeráció hivatalos határain. Az eddig ismert 2022. I–II. negyedévi adatok szerint a folyamat ebben az évben is folytatódott. A központi térséghez hasonló átalakulás a vidéki agglomerációk és várostérségek esetében nem mutatható ki.
Az EU-tagállamok mindegyikében folytatódott a lakásárak emelkedése
Az Eurostat lakáspiaci árindexe összevontan mutatja be a használt és az új lakások árának alakulását. 2022 II. negyedévében az uniós tagállamok (EU27_2020) összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 148,2%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 145,1% volt. Az előző negyedévhez viszonyított drágulás a tagállamok összességében ugyancsak kissé meghaladta az eurózónáét (2,0, illetve 1,6%).
2022 II. negyedévében
- A magyar (253%) mellett az index Csehországban (219%) és Izlandon (211%) is átlépte a bázisidőszaki érték kétszeresét.
- Alig haladta meg az index a bázist Cipruson (106%) és Olaszországban (108%).
- Az előző év azonos időszakához képest Észtország lakásár-emelkedése volt a legmagasabb (27%), majd Magyarország, utána pedig Csehország következik 24, illetve 23%-os növekedéssel.
- A környező országok közül Szlovákiában és Szlovéniában volt nagyobb arányú éves áremelkedés (17, illetve 16%), Ausztriában 12, Romániában pedig 8%-kal voltak magasabbak a nominális árak, mint egy évvel korábban.
Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban
| Megnevezés | 2021. | 2022. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| I. | II. | III. | IV. | I. | II. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| negyedév | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ausztria | 144,7 | 151,0 | 156,3 | 161,1 | 164,5 | 169,6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Belgium | 123,5 | 125,7 | 129,4 | 129,6 | 131,4 | 133,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Bulgária | 145,7 | 146,2 | 150,9 | 154,5 | 162,5 | 167,6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Ciprus | 102,8 | 104,2 | 106,8 | 103,4 | 104,0 | 106,4 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Csehország | 168,9 | 177,6 | 189,8 | 200,6 | 210,6 | 218,6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Dánia | 135,0 | 138,9 | 140,4 | 137,6 | 144,0 | 142,8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Észtország | 144,9 | 148,7 | 153,7 | 163,8 | 175,4 | 189,4 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Finnország | 109,5 | 112,0 | 112,2 | 112,6 | 114,1 | 113,7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Franciaország | 120,2 | 122,1 | 126,1 | 127,5 | 128,6 | 130,8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Hollandia | 153,3 | 159,5 | 168,8 | 175,2 | 183,2 | 188,4 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Horvátország | 134,2 | 139,0 | 141,4 | 145,0 | 152,3 | 157,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Írország | 138,3 | 141,7 | 148,8 | 155,1 | 159,2 | 162,0 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Izland | 166,3 | 175,0 | 180,9 | 188,1 | 196,1 | 211,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lengyelország | 141,2 | 145,5 | 149,3 | 155,2 | 160,3 | 163,5 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Lettország | 150,0 | 159,5 | 165,3 | 171,8 | 175,9 | 185,8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Litvánia | 153,7 | 158,9 | 167,4 | 175,4 | 183,1 | 193,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Luxemburg | 167,2 | 168,7 | 173,2 | 179,5 | 184,8 | 188,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Magyarország | 196,0 | 204,4 | 211,6 | 219,0 | 234,2 | 252,8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Málta | 130,8 | 134,4 | 137,5 | 139,0 | 139,5 | 144,8 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Németország | 145,7 | 150,9 | 157,1 | 161,9 | 163,2 | 167,3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Norvégia | 134,2 | 138,5 | 139,5 | 138,5 | 144,6 | 147,7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Olaszország | 101,1 | 102,8 | 103,9 | 104,0 | 105,8 | 108,1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Portugália | 161,7 | 166,4 | 171,3 | 176,0 | 182,6 | 188,3 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Románia | 131,5 | 133,6 | 133,8 | 137,5 | 139,8 | 144,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Spanyolország | 128,1 | 131,2 | 133,9 | 135,6 | 139,1 | 141,7 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Svédország | 128,9 | 133,4 | 136,9 | 138,9 | 142,2 | 142,9 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szlovákia | 145,8 | 150,6 | 157,7 | 163,3 | 166,5 | 175,6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Szlovénia | 142,7 | 149,2 | 153,2 | 160,3 | 166,8 | 172,6 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| EU-átlag | 131,1 | 134,7 | 138,9 | 141,9 | 144,9 | 148,2 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| Eurózóna | 129,1 | 132,5 | 136,8 | 139,4 | 141,8 | 145,1 | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
További adatok, információk
Módszertan
Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma
Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint
Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként
Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint
Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu