Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2023. I. negyedév

A csúcsnak számító 2021. év után az eladott lakások száma 2022-től minden negyedévben csökkent. Ez a 2023. I. negyedévben sem állt meg, 31%-kal kevesebb lakáseladás történt, mint egy évvel korábban. A visszaesés hasonló mértékben érintette az új- és a használtlakás-piacot. Az árak 2022. IV. negyedévi csökkenését 2023 I. negyedévében 2,5%-os emelkedés váltotta fel, az új lakások 6,0, a használt lakások 1,9%-kal drágultak. A községekben azonban általános volt a használt lakások árcsökkenése.

A lakáspiaci forgalom visszaesett

Az eladott lakások száma a 2021. évi, csúcsnak számító 161 ezer után 2022-ben negyedévről negyedévre csökkent. Az éves szinten 13%-ra tehető visszaeséshez az I. negyedévben még csak 4,0, 2022. IV. negyedévében már 27%-os forgalomcsökkenés vezetett. A lakáspiac szűkülése 2023 I. negyedévében is folytatódott, a hasonló feldolgozottság mellett megfigyelt adatok alapján 31%-ra tehető a visszaesés.

1. ábra
A lakáspiaci forgalom változása az előző év azonos időszaki százalékában (azonos feldolgozottság mellett)

Az új lakások piacán 9, a használtakén 14%-kal kevesebb volt az eladás 2022-ben. 2023 I. negyedévében a csökkenés az új lakások esetében 29, a használtaknál 31%-ra becsülhető.

2022-ben az eladott lakások 7,1%-a volt új építésű, ez lényegében a 2021. évi aránynak felelt meg (7,4%).

1. táblázat

Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma

(ezer darab)
Év, negyedév Összes eladott lakás Ebből: Értékesítési céllal épült új lakás
használt lakás új lakás
2007 191,2 .. .. 17,9
2008 154,1 140,0 14,1 17,4
2009 91,1 82,9 8,3 16,9
2010 90,3 85,5 4,8 10,7
2011 87,7 83,9 3,9 4,8
2012 86,0 83,3 2,6 3,5
2013 88,7 86,4 2,3 3,2
2014 113,8 110,5 3,3 3,4
2015 134,1 130,7 3,4 3,1
2016 146,3 141,4 4,9 5,2
2017 153,8 147,7 6,1 7,3
2018 163,7 154,6 9,1 9,5
2019 157,0 145,8 11,2 12,1
2020 134,0
125,0 9,0
15,0
2021 160,7
148,8 12,0 12,9
2022 (az adatok zárásáig beérkezett) 131,9 122,6 9,3 12,2
2023. I. (az adatok zárásáig beérkezett) 14,0 13,6 0,4 2,3

Ismét emelkedtek a lakásárak

A 2022. IV. negyedévi enyhe árcsökkenést 2023 I. negyedévében emelkedés követte, ám az előző évek első hónapjaiban rendre bekövetkező gyors árnövekedés ezúttal elmaradt. A használt és új lakások összevont árindexe az előző negyedévhez képest 2,5%-kal nőtt, ezen belül a használt lakások ára 1,9, az újaké 6,0%-kal lett magasabb.

Az összevont lakásárindex éves, előző év azonos időszakához viszonyított növekedése 2022 II. negyedévében érte el a megfigyelések kezdete óta csúcsnak számító 25%-os értéket, majd csökkenni kezdett. 2023 I. negyedévében az összevont index már csak 9,6%-kal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. Az új lakások 13,6, a használtak már csak 9,0%-kal voltak drágábbak, mint 2022 I. negyedévében.

A 2015. évi bázishoz képest a használt lakások indexe több, mint kétszeresére (260%), az újaké közel háromszorosára nőtt (293%). Az összevont index 265%-ot tett ki.

A nominális árakkal szemben a reállakásár-index az elmúlt három negyedévben folyamatosan csökkent. 2022 III. negyedéve óta a lakásárak emelkedése elmaradt a fogyasztói árakétól, így a reállakásár-index 2023 I. negyedévében a két évvel korábbi szintre tért vissza (167%).

2. ábra
A lakáspiaci árak negyedévenkénti alakulása (tiszta árváltozás)

A lakásár-emelkedés lassulása és a reállakásárak csökkenése összefüggött a lakáscélú hitelezésben tapasztalt megtorpanással. A használt lakások vásárlására folyósított hitelek száma 2022 első felében 26%-kal esett vissza, az év második felében pedig már alig több, mint feleannyi használtlakás-hitelt folyósítottak, mint egy évvel korábban. A lakáshitelezés visszaesése 2023 I. negyedévében is folytatódott.

3. ábra
Az összevont lakáspiaci árindex nominális és reálértékének alakulása (tiszta árváltozás)

A lakáseladások száma mindenütt csökkent

A lakáspiaci forgalom 2022. évi 13%-os visszaesése a vidéki városokat érintette a legsúlyosabban. A községekben az országos átlaggal megegyező csökkenést mértünk, ugyanakkor a megyeszékhelyeken 21, a kisebb városokban 18%-kal kevesebb volt a lakáseladások száma, mint 2021-ben. Budapesten az időarányosan feldolgozott tranzakciók száma 5,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ám a fővárosban a kisebb forgalom hatására érzékelhetően felgyorsult az ügyek átfutása, így a végleges forgalom tekintetében ennél valamivel nagyobb visszaesésre lehet számítani.

Ugyancsak a lerövidült átfutási idő állhat a hátterében annak, hogy Budapesten 2023 I. negyedévében csak 7%-kal maradt el a feldolgozott adásvételek száma az egy évvel korábbitól.

A lakáseladások számának csökkenése a fővároson kívül 2022 folyamán, majd 2023 I. negyedévében is egyre fokozódott. (A vidéki adatok megfigyelését a beérkezési ütem változása nem befolyásolta érdemben, így ennek mértékét tekintve már nem kell jelentős korrekcióra számítani az adatok véglegesítéséig.)

4. ábra
Az eladott lakások számának változása a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva <br>(azonos feldolgozottság mellett mért adatok)

Az új lakások piacán 2023 I. negyedévében

  • az eladásra épült mintegy 2300 lakásból eddig mindössze 400 adatai érkeztek be. Ezek átlagos ára 57 millió forint, amely megegyezik az előző időszak átlagával.
  • Budapesten 1,4 millióval, 68,5 millió forintra nőtt egy új lakás átlagára.
  • négyzetméterárak tekintetében nem történt érdemi változás: a 965 ezer forintot kitevő országos, valamint az 1,2 millió forintot meghaladó fővárosi átlag a megelőző negyedévi szintnek felel meg.

A használt lakások piacán 2023 I. negyedévében

  • egy lakás átlagos négyzetméterára a 2022. évi 409 ezerről 438 ezer forintra emelkedett. A községek lakásárai valamennyi régióban csökkentek. Ennek mértéke a legenyhébb (0,5%) a Közép-Dunántúlon, míg a legerőteljesebb Dél-Dunántúl (14%) és Észak-Magyarország falvaiban (12%) volt. Pest vármegyében és az alföldi régiókban az árcsökkenés a falvak mellett a nem megyeszékhely városokra is kiterjedt.
  • Budapesten egy lakás átlagosan 48,3 millió forintba került, 600 ezerrel kevesebbe, mint 2022-ben. A fővárosi piacon a lakások négyzetmétere 885 ezer forint volt, ez 5,1%-kal több a 2022. évinél. Miközben a családi házak négyzetméterára csökkent (–5,9%), a többlakásos épületekben tovább nőttek az árak (5,3%).
5. ábra
A budapesti használt lakások négyzetméterára épülettípus szerint
  • a budapesti agglomerációban a 2022. évi 610 ezerről 552 ezer forintra csökkent az átlagos négyzetméterár.
  • a balatoni agglomerációban ugyanakkor tovább drágultak a lakások, a 2022. évi 624-ről 691 ezer forintra. 2021-ben a budapesti agglomeráció árszintje még meghaladta a balatonit, ez 2022-ben megfordult, és az idei évben még tovább nőtt a balatoni ingatlanok árelőnye.
  • a családiház-árak az ország minden területén csökkentek, ám ennek mértéke a Dunántúlon 2% alatt maradt, miközben az ország keleti területein elérte a 12%-ot is a 2022. évi átlaghoz képest.
  • a legerőteljesebb áremelkedés a dunántúli többlakásos épületekben következett be, itt a lakótelepi panellakások 7,6, a nem panel többlakásos épületek lakásai 7,5%-kal lettek drágábbak 2022 óta.
6. ábra
A használt lakások négyzetméterára az Alföld és Észak, valamint a Dunántúl nagyrégióban épülettípus szerint

Az EU-tagállamok átlagában lassult az árak csökkenése

2023 I. negyedévében az EU 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 146%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 142% volt. Mindkét index mérséklődött az előző negyedévhez képest (0,7, illetve 0,9%-kal), azonban a csökkenés lassult az azt megelőző időszak óta.

7. ábra
Összevont lakáspiaci árindex az Európai Unióban és Magyarországon

2023 I. negyedévében

  • számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 4,1%-ot csökkent az index, ezt követte Németország 3,1%-kal. Egyes országokban a korábbi visszaesés után újra emelkedtek a lakásárak, hazánk mellett Dániában és Cipruson, valamint a nem tagállam, de az adatszolgáltatásban együttműködő Norvégiában.
  • a szomszédos országok közül Szlovéniában kismértékben folytatódott a lakásárak növekedése, miközben Szlovákiában stagnáltak, Romániában és Ausztriában mérséklődtek az árak.
  • a többi V4-országban nem emelkedtek a lakásárak: Csehországban enyhén csökkentek, Lengyelországban lényegében stagnáltak.
2. táblázat

Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban

(2015 = 100%)

(%)
Megnevezés 2021. 2022. 2023.
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I.
Ausztria 144,7 151,0 156,3 161,1 165,9 169,5 174,9 172,7 170,3
Belgium 123,5 125,7 129,4 129,6 131,5 133,2 136,3 135,8 137,8
Bulgária 145,7 146,2 150,9 154,5 162,5 167,6 174,4 175,1 177,9
Ciprus 102,8 104,2 106,8 103,4 104,0 106,4 112,5 108,0 110,1
Csehország 168,9 177,6 189,8 200,6 210,0 217,2 219,4 214,5 212,2
Dánia 135,0 138,9 140,4 137,6 140,6 142,5 137,5 128,7 132,0
Észtország 144,9 148,7 153,7 163,8 175,4 189,4 190,9 191,4 191,4
Finnország 108,6 111,2 110,9 111,1 112,2 113,8 112,4 108,5 106,6
Franciaország 120,2 122,1 126,1 127,5 128,6 130,8 134,3 133,7 132,3
Hollandia 153,3 159,5 168,8 175,2 183,0 188,3 189,3 184,5 182,7
Horvátország 134,2 139,0 141,4 145,0 152,3 157,9 162,4 170,1 173,6
Írország 138,3 141,7 148,8 155,1 159,1 161,9 166,5 168,4 167,1
Lengyelország 141,2 145,5 149,3 155,2 160,3 163,5 167,4 169,6 169,5
Lettország 150,0 159,5 165,3 171,8 176,1 185,6 187,8 186,6 186,7
Litvánia 153,7 158,9 167,4 175,4 183,1 193,9 199,7 203,5 207,2
Luxemburg 167,2 168,7 173,2 179,5 184,3 188,4 192,3 189,4 181,5
Magyarország 196,0 204,4 211,9 219,9 241,4 255,2 262,4 258,4 264,7
Málta 130,8 134,4 137,5 139,0 139,7 144,6 146,2 147,2 148,9
Németország 146,3 151,8 158,2 162,5 163,2 166,6 165,0 156,9 152,1
Olaszország 101,1 102,8 103,9 104,0 105,7 108,1 106,9 106,8 106,9
Portugália 161,7 166,4 171,3 176,0 182,6 188,3 193,8 195,9 198,6
Románia 131,5 133,6 133,8 137,5 139,8 144,9 143,2 146,8 146,3
Spanyolország 128,1 131,2 133,9 135,6 139,1 141,7 144,2 143,0 144,0
Svédország 128,9 133,4 136,9 138,6 142,2 142,9 138,5 133,5 132,4
Szlovákia 145,8 150,6 157,7 163,3 166,5 175,6 180,6 179,2 179,2
Szlovénia 142,7 149,2 153,2 160,3 166,9 172,4 176,4 178,8 181,7
EU27_2020 131,2 134,9 139,1 142,0 144,8 148,1 149,2 147,1 146,0
Eurózóna 129,2 132,7 137,0 139,6 141,8 144,9 146,1 143,6 142,3
Izland 166,3 175,0 180,9 188,1 196,1 211,2 224,5 227,6 227,0
Norvégia 134,2 138,5 139,5 138,5 144,6 147,7 147,9 142,6 147,0

Forrás: Eurostat.

További adatok, információk

Módszertan

Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma

Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint

Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként

Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu