Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2023. II. negyedév

2022-ben az előző évinél 14%-kal kevesebb, összesen 138 ezer lakás eladását regisztráltuk. A forgalom csökkenése 2023 I. és II. negyedévében is folytatódott. A használt lakások ára 2023 I. negyedévében 3,9%-kal nőtt, a II. negyedévben 2,2%-kal csökkent az előző negyedévhez képest, az új lakások ára ellenben mindkét negyedévben emelkedett (2,7, illetve 7,6%-kal). Élénkültek a külföldiek magyarországi lakásvásárlásai 2022-ben, és a koronavírus-járvány előtti évek csúcsát jelentő 2018. évi szintet is meghaladták.

Folytatódott a lakáspiaci forgalom visszaesése

2022-ben 14%-kal elmaradt a lakáseladások száma a 2021. évitől. A forgalom csökkenése a használt és az új lakások piacán egyaránt felerősödött az év folyamán. A forgalom mérséklődése 2023-ban sem állt meg, az I. negyedévben 36, a II. negyedévben 20%-kal kevesebb lakás cserélt gazdát, mint az előző év azonos időszakában.

1. ábra
A lakáspiaci forgalom változása az előző év azonos időszaki százalékában <br>(azonos feldolgozottság mellett)

2022-ben az új és a használt lakások forgalmának csökkenése éves szinten kiegyenlítődött, így mindkét részpiac visszaesése éves átlagban 14%-nak felelt meg. Az értékesítések száma 2023 I–II. negyedévében az alacsony bázisidőszakihoz képest is csökkent. Az I. negyedévben 36, a II. negyedévben 20% volt a teljes lakáspiac visszaesése az egy évvel korábbihoz képest. 2022-ben az eladott lakások 7,4%-a volt új építésű, ez megegyezik a 2021. évi aránnyal.  

1. tábla

Az eladott és az értékesítésre épített lakások száma

(ezer darab)
Év, negyedév Összes eladott lakás Ebből: Értékesítési céllal épült új lakás
használt lakás új lakás
2007 191,2 .. .. 17,9
2008 154,1 140,0 14,1 17,4
2009 91,1 82,9 8,3 16,9
2010 90,3 85,5 4,8 10,7
2011 87,7 83,9 3,9 4,8
2012 86,0 83,3 2,6 3,5
2013 88,7 86,4 2,3 3,2
2014 113,8 110,5 3,3 3,4
2015 134,1 130,7 3,4 3,1
2016 146,3 141,4 4,9 5,2
2017 153,8 147,7 6,1 7,3
2018 163,7 154,6 9,1 9,5
2019 157,0 145,8 11,2 12,1
2020 134,0
125,0 9,0
15,0
2021 160,7
148,8 12,0 12,9
2022 138,0 127,7 10,3 12,2
2023. I–II. (az adatok zárásáig beérkezett) 36,2 35,0 1,2 4,4

.. Nincs adat.

Hullámzó áralakulás a használt lakások piacán

A 2023 I. negyedévi 3,9%-os áremelkedést a II. negyedévben 2,2%-os árcsökkenés követte a használt lakások piacán. Eközben az új lakások ára végig emelkedett, az I. negyedévben 2,7, a II. negyedévben 7,6%-kal. Mindez a két fixbázisú index fokozatos távolodását idézte elő: a II. negyedévre az árak a használt lakások esetében a 2015. évi bázisi 259, az újaknál annak 310%-án álltak. 2023 II. negyedévében a használt lakásokat mindössze 2,5, az új lakásokat pedig 15%-kal drágábban értékesítették az előző év azonos időszakához képest.

Az összevont lakásárindex alakulását a használt lakások piaci túlsúlya miatt alapvetően azok áralakulása határozza meg, így a II. negyedévben a bázisindex 266%-ot tett ki, éves szinten pedig 4,1%-os emelkedést mutatott.

2. ábra
A lakáspiaci árak negyedévenkénti alakulása (tiszta árváltozás)

A nominális árakkal szemben a reállakásár-index 2022 III. negyedéve óta folyamatosan csökkent, ám ennek üteme 2023-ban – az I. negyedévben az emelkedő lakásárak, később a mérséklődő infláció hatására – már lassult. A 2022. IV. negyedévi 8,9%-os reállakásár-esést 2023 I. negyedévében 2,1, majd a II. negyedévben 0,7%-os csökkenés követte.

3. ábra
Az összevont lakáspiaci árindex nominális és reálértékének alakulása (tiszta árváltozás)

Nagyarányú fogalomcsökkenés a vidéki városokban és az agglomerációkban

A lakáspiaci forgalom 2022. évi 14%-os csökkenése jelentős területi különbségekkel zajlott le. Budapesten 9,4%-kal kevesebb adásvétel valósult meg, és hasonló mértékben csökkent a községek forgalma is (9,1%). Ugyanakkor a vármegyeszékhelyeken és a kisebb városokban erőteljesebb visszaesést figyeltünk meg (21, illetve 18%). Ennél is jobban csökkent az eladások száma az agglomerációs városokban és községekben (24%), míg az agglomerációkon kívüli településeken az eladott lakások száma 9,6%-kal volt kevesebb 2022-ben, mint egy évvel korábban.

2023 I. negyedévében tovább esett a piaci forgalom, majd a II. negyedévben a fővárosban élénkülést, vidéken azonban továbbra is erőteljes visszaesést mutatnak az eddig rendelkezésre álló adatok. (A fővárosi eladási adatok kedvező alakulásához ugyanakkor hozzájárulhat a lecsökkent ügyforgalom miatti gyorsabb átfutási idő is.)

4. ábra
Az eladott lakások számának változása a megelőző év azonos negyedévéhez viszonyítva településtípusok szerint <br>(azonos feldolgozottság mellett mért adatok)

Az új lakások piacán 2023 I–II. negyedévében

  • Az eladásra épült mintegy 4400 lakásból eddig mindössze közel 1200 adatai érkeztek be, amelyek átlagos ára 59,0 millió forint volt az 55,7 millió forintos 2022. évi értékkel szemben.
  • Budapesten 73,3 millió forintba került egy új lakás, 10,5 millióval többe, mint 2022-ben.
  • Az új lakások négyzetméterára országosan 996 ezer, a fővárosban 1,3 millió forint volt.

A használt lakások piacán 2023 II. negyedévében

  • A lakások átlagos négyzetméterára országosan nem változott a 2023. I. negyedévi 434 ezer forinthoz képest. Egy lakás átlagos ára a megelőző negyedévi 27,7 millióról 26,9 millió forintra csökkent.
  • Budapesten egy lakás átlagosan 49,2 millió forintba került, 900 ezer forinttal kevesebbe, mint egy negyedévvel korábban. A fővárosi piacon is stagnáltak a négyzetméterárak (888 ezer forint) az I. negyedévhez mérten. A társasházi lakások ára lényegében változatlan maradt: egy panellakás négyzetmétere 746, egy nem panel, társasházi lakásé 940 ezer forintba került. A családi házak fajlagos ára 710 ezer forint volt, 10 ezer forinttal kevesebb, mint az I. negyedévben.  
5. ábra
A budapesti használt lakások négyzetméterára épülettípus szerint
  • A budapesti agglomerációban 619 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár, ez minimális, mintegy 2 ezer forintos csökkenést jelent az előző időszakhoz képest. Ez idő alatt a teljes lakásár 52,6 millióról 55,9 millió forintra nőtt.
  • A balatoni agglomerációban a fajlagos lakásárak 683 ezerről 716 ezer forintra emelkedtek, azonban a teljes lakásár 56,8 millióról 54,0 millió forintra mérséklődött.
  • Folytatódott a családi házak piaci leértékelődése: az ország valamennyi régiójában esett az áruk, amely országosan 9,4%-kal volt alacsonyabb, mint egy negyedévvel korábban.
  • Ugyanakkor a nem panel, társasházi lakások országszerte drágultak, az áruk csak az Észak-Alföldön mérséklődött kissé.
  • A panellakások ára országos átlagban és régiónként sem mutatott nagyobb elmozdulást, az átlagos négyzetméterár 548 ezerről 555 ezer forintra nőtt.  
6. ábra
A használt lakások négyzetméterára az Alföld és Észak, valamint a Dunántúl nagyrégióban épülettípus szerint

A lakáspiaci forgalom összértéke alig emelkedett

A 2022. évi adatok beérkezésének lezárása után az év lakáspiaci forgalmának összesített értéke 4056 milliárd forintot ért el, ami mindössze 2,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A 3470 milliárd forint összértékű használtlakás-piac forgalma 2,0, az új lakásoké 4,9%-kal emelkedett. 2015 és 2022 között az új lakások részesedése a piaci forgalomból 4,0%-ról 14,4%-ra nőtt.

7. ábra
A lakáspiaci forgalom összértéke, 2015–2022

2022-ben az eladott lakások összértéke negyedévről negyedévre csökkent: a IV. negyedévi 651 milliárd forintra, az I. negyedévi kevesebb mint felére esett vissza. Ebben a lakáspiaci forgalom visszaesésének volt meghatározó szerepe, de kisebb mértékben az áremelkedés lassulása is hozzájárult. A piaci forgalom területi összetétele ugyanakkor kevéssé befolyásolta a forgalom összértékének alakulását: Budapest és a vármegyeszékhelyek együttes piaci részesedése végig 60–62% között alakult, míg a községeké az I. negyedévi 13%-ról 15%-ra nőtt az év további részében.

8. ábra
A lakáspiaci forgalom összértéke negyedévenként településtípusok szerint, 2022

A külföldiek lakásvásárlásai meghaladták a járvány előtti szintet

2022-ben mintegy 8 ezer külföldi állampolgár vásárolt lakást Magyarországon, többen, mint a koronavírus-járványt megelőző évek csúcsát jelentő 2018-as évben (7,3 ezer).

  • Továbbra is Németországból érkezett a legtöbb vevő, számuk kétharmadával több volt, mint egy évvel korábban, közülük minden második Somogy vagy Zala vármegyében vett lakást.

  • A külföldi lakásvásárlók második legnépesebb csoportját 2020 óta már nem a Kínából, hanem a Szlovákiából érkező vevők adják, akik 2022-ben a leggyakrabban Borsod-Abaúj-Zemplén (39%) és Győr-Moson-Sopron (25%) vármegyében vettek ingatlant.

  • A külföldiek összes lakásvásárlásának egyharmada zajlott Budapesten, további egyharmadán pedig Borsod-Abaúj-Zemplén, Győr-Moson-Sopron, Somogy és Zala vármegye osztozott.

  • Budapesten a XIII. kerület mellett a pesti belső kerületek voltak a legnépszerűbbek, a vidéki városok közül pedig Rajka, Battonya, Győr, Mosonmagyaróvár és Hévíz számított kiemelt célpontnak.

  • Az északi határ mentén több olyan kistelepülés is van, ahol szlovák állampolgárok vásárolták meg a lakások többségét (pl. Pozsony vonzáskörzetében Dunakiliti vagy Kassa közelében Abaújvár, Gönc, Hidasnémeti).

2. tábla

A külföldiek lakásvásárlásainak főbb jellemzői, 2022

Állampolgárság szerinti ország Vásárolt lakások száma Változás 2021-hez képest, %
65 éves és annál idősebb vevők aránya, % Átlagos lakásár, millió forint Budapesti vásárlások aránya
Németország 2 127 168,9 24,4 29,1 5,8
Szlovákia 1 042 131,7 65,4 27,9 15,7
Kína 814 157,1 3,3 63,3 93,7
Románia 750 100,5 6,7 14,5 10,8
Egyesült Királyság 690 194,4 8,3 53,7 58,3
Ausztria 462 149,5 18,2 32,2 14,3
Hollandia 452 142,6 18,1 19,3 6,0
Vietnám 193 135,0 2,6 70,7 95,9
Ukrajna 146 158,7 10,3 42,3 42,5
Franciaország 123 82,6 9,8 51,7 69,9
Izrael 120 129,0 15,0 49,0 88,3
Oroszország 114 105,6 12,3 60,4 54,4
Belgium 112 123,1 17,0 24,6 11,6
Olaszország 109 94,8 16,5 52,1 51,4
Svájc 108 121,3 30,6 37,7 17,6
Egyéb EU-tagállam 287 108,7 14,6 50,0 49,5
Egyéb
nem EU-tagállam
331 56,8 9,1 57,0 85,8

Az EU-tagállamok átlagában csak minimálisan változtak a lakásárak

2023 II. negyedévében az EU tagállamainak (EU27_2020) összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 146%-át tette ki, az eurózónán belüli lakásárindex 142% volt, egyik index esetében sem történt érdemi elmozdulás az előző negyedévhez képest.  

9. ábra
Összevont lakáspiaci árindex az Európai Unióban és Magyarországon

2023 II. negyedévében

  • Számos tagállamban csökkentek a lakásárak az előző negyedévhez képest. A legnagyobb visszaesés Szlovákiában és Luxemburgban következett be, ahol egy negyedév alatt 3,9, illetve 2,7%-kal csökkentek a lakásárak.
  • Németországban a négy negyedéven át tartó folyamatos visszaesés hatására az egy évvel korábbinál 9,9%-kal alacsonyabb áron keltek el a lakások. Nagyarányú éves árcsökkenés következett be még Dániában (−7,6%) és Svédországban (−6,8%) is. Ugyanakkor Horvátországban 13,7, Bulgáriában 10,7%-kal magasabbak lettek a lakásárak az előző év azonos időszakinál.
  • A szomszédos országok közül Ausztriában minimális mértékben elmaradtak a lakásárak az egy évvel korábbitól (−0,3%). Romániában lényegében stagnáltak, Szlovákiában pedig 1,9%-kal csökkentek. Akárcsak Horvátországban, Szlovéniában is emelkedtek az árak, utóbbiban 7,4%-kal haladták meg az egy évvel korábbi szintet.
3. tábla

Negyedéves nominális lakáspiaci árindex Európa egyes országaiban

(%)
Ország 2021. 2022. 2023.
I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II.
Ausztria 144,7 151,0 156,3 161,1 165,9 169,5 174,9 172,7 168,9 169,0
Belgium 123,5 125,7 129,4 129,6 131,5 133,2 136,3 135,8 137,2 135,5
Bulgária 145,7 146,2 150,9 154,5 162,5 167,6 174,4 175,1 177,9 185,5
Ciprus 102,8 104,2 106,8 103,4 104,0 106,4 112,5 108,0 110,1 109,7
Csehország 168,9 177,6 189,8 200,6 210,0 217,2 219,4 214,5 211,8 211,0
Dánia 135,0 138,9 140,4 137,6 140,6 142,5 137,5 128,7 129,6 131,6
Észtország 144,9 148,7 153,7 163,8 175,4 189,4 190,9 191,4 191,4 198,8
Finnország 108,6 111,2 110,9 111,1 112,2 113,8 112,4 108,5 106,5 107,5
Franciaország 120,2 122,1 126,1 127,5 128,6 130,8 134,3 133,5 132,3 131,7
Hollandia 153,3 159,5 168,8 175,2 183,0 188,3 189,3 184,5 182,7 180,2
Horvátország 134,2 139,0 141,4 145,0 152,3 157,9 162,4 170,1 173,6 179,6
Írország 138,3 141,7 148,8 155,1 159,1 161,9 166,5 168,4 167,2 166,4
Lengyelország 141,2 145,5 149,3 155,2 160,3 163,5 167,4 169,6 169,5 175,0
Lettország 150,0 159,5 165,3 171,8 176,1 185,6 187,8 186,6 186,4 195,9
Litvánia 153,7 158,9 167,4 175,4 183,1 193,9 199,7 203,5 207,2 212,1
Luxemburg 167,2 168,7 173,2 179,5 184,3 188,4 192,3 189,4 181,2 176,4
Magyarország 196,0 204,4 211,9 219,9 241,4 255,2 263,0 258,4 268,2 265,6
Málta 130,8 134,4 137,5 139,0 139,7 144,6 146,2 147,2 148,9 151,1
Németország 146,3 151,8 158,2 162,5 163,2 166,4 165,2 156,7 152,2 149,9
Olaszország 101,1 102,8 103,9 104,0 105,7 108,1 106,9 106,8 106,8 108,9
Portugália 161,7 166,4 171,3 176,0 182,6 188,3 193,8 195,9 198,6 204,7
Románia 131,5 133,6 133,8 137,5 139,8 144,9 143,2 146,8 146,3 145,1
Spanyolország 128,1 131,2 133,9 135,6 139,1 141,7 144,2 143,0 144,0 147,0
Svédország 128,9 133,4 136,9 138,6 142,2 142,9 138,5 133,5 132,4 133,2
Szlovákia 145,8 150,6 157,7 163,3 166,5 175,6 180,6 179,2 179,2 172,3
Szlovénia 142,7 149,2 153,2 160,3 166,9 172,4 176,4 178,8 181,7 185,1
EU27_2020 131,2 134,9 139,1 142,0 144,9 148,1 149,3 147,0 146,0 146,4
Eurózóna 129,2 132,7 137,0 139,6 141,8 144,9 146,2 143,5 142,3 142,4
Izland 166,3 175,0 180,9 188,1 196,1 211,2 224,5 227,6 227,0 232,6
Norvégia 134,2 138,5 139,5 138,5 144,6 147,7 147,9 142,6 147,1 150,5

Forrás: Eurostat.

További adatok, információk

Módszertan

Éves országos adatok:
18.1.1.1. A lakások összefoglaló adatai
18.1.1.13. Lakáspiaci árindex
18.1.1.14. Egy lakás ára és átlagos négyzetméterára épülettípus szerint
18.1.1.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma

Éves területi adatok:
18.1.2.8. Egy lakás átlagos ára régió és településtípus szerint
18.1.2.9. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és településtípus szerint
18.1.2.10. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók száma régió és településtípus szerint
18.1.2.11. Egy lakás átlagos ára régió és épülettípus szerint
18.1.2.12. Egy lakás átlagos négyzetméterára régió és épülettípus szerint

Évközi országos adatok:
18.2.1.1. A lakások összefoglaló adatai negyedévenként
18.2.1.8. Lakáspiaci árindex negyedévenként
18.2.1.9. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként

Évközi területi adatok:
18.2.2.13. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.14. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.15. Magánszemélyek között létrejött lakástranzakciók negyedévenként régió és településtípus szerint
18.2.2.16. Egy lakás átlagos ára negyedévenként régió és épülettípus szerint
18.2.2.17. Egy lakás átlagos négyzetméterára negyedévenként régió és épülettípus szerint

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu