Lakáspiaci árak, lakásárindex, 2024. IV. negyedév

Település, kerület	Eladott új lakás, darab	Átlagos ár, millió forint	Átlagos négyzetméterár, millió forint	Négyzetméterárak a 2023. évi %-ában
Budapest XI. ker.	710	94,5	1,6	111,6
Budapest XIII. ker.	666	76,0	1,5	115,4
Budapest VIII. ker.	273	62,7	1,4	97,6
Budapest III. ker.	271	68,3	1,3	92,9
Budapest X. ker.	179	63,2	1,3	110,5
Kecskemét	179	41,7	0,8	122,5
Budapest XIV. ker.	164	80,2	1,4	114,6
Nyíregyháza	148	44,9	0,7	108,5
Budapest IX. ker.	127	70,7	1,6	135,9
Siófok	119	83,3	1,4	111,9
Székesfehérvár	118	63,8	1,0	119,2
Budapest XIX. ker.	110	56,9	1,1	119,3
Debrecen	98	66,6	1,1	115,6
Vác	92	54,6	0,9	115,7
Győr	89	50,5	1,0	113,2
Pécs	80	53,7	0,8	110,3
Budapest IV. ker.	71	70,8	1,2	112,5
Szombathely	65	41,0	0,8	108,6
Érd	64	79,0	0,8	98,6
Balatonlelle	63	66,0	1,2	111,0
Budapest XXIII. ker.	60	49,8	1,1	135,1
Szeged	55	70,7	1,0	115,0
Hajdúszoboszló	54	46,9	0,9	109,2

Gyors áremelkedés Budapesten, lassulás a vidéki használtlakás-piacon

A 2024 I. negyedévi általános áremelkedés után Budapesten további jelentősebb emelkedés zajlott le a használt lakások körében. A vármegyeszékhelyeken az év során lassult, majd lényegében megállt a lakások drágulása, míg a kisebb településeken az év eleji kiugrást árcsökkenés követte. Ennek hatására a IV. negyedévben Budapest átlag négyzetméterárai 15, a vármegyeszékhelyeké 12%-kal haladták meg az előző év azonos időszaki szintet, a kisebb városokban ezalatt mindössze 5,6, a községekben 4,3%-kal emelkedtek a nominális árak.

Egy használt lakás átlagára 34,2 millió forint volt, 4,6 millió forinttal több, mint 2023 átlagában. Az 524 ezer forintot kitevő négyzetméterár 84 ezer forinttal haladta meg az előző évi szintet.

2024 IV. negyedévében a használt lakások piacán

    

• Budapesten egy lakás átlagosan 54,2 millió forintba került, 2,6 millióval többe, mint egy évvel korábban. A négyzetméterár átlépte az 1 millió forintot, ezzel 131 ezer forinttal meghaladta a 2023. IV. negyedévit.      
• A budai hegyvidéken az átlagos négyzetméterár 1,3 millió, a többi budai kerületben, valamint a pesti belső kerületekben 1,1 millió forint volt. A pesti oldal átmeneti kerületeiben 970 ezer, a külső kerületekben 840 ezer forintot tett ki az átlagár.

• Budapesten továbbra is a panellakások ára nőtt a legnagyobb mértékben (21%), a nem panel, többlakásos épületekben 12, a családi házakban 8,6%-os drágulás történt az előző év azonos negyedévéhez viszonyítva. A budapesti panellakások fajlagos ára már meghaladta a családi házakét (890 ezer, illetve 800 ezer forint), a nem panel társasházi lakások esetében pedig 1,1 millió forintot ért el.    
• A vármegyeszékhelyek lakáspiacát ezzel párhuzamos, ám mérsékeltebb drágulással járó folyamatok jellemezték: a panellakások 12, a nem panel társasházi lakások 11, a családi házak 3,0%-kal kerültek többe, mint egy évvel korábban. Ebben a kategóriában a debreceni lakások voltak a legdrágábbak (808 ezer forint), ezeket a győriek, a székesfehérváriak és a veszprémiek követték, egyaránt 700 ezer forint körüli négyzetméterárakkal. A használtlakás-árak továbbra is Salgótarjánban voltak a legalacsonyabbak (256 ezer forint) annak ellenére, hogy a megelőző év azonos időszakához képest itt is számottevő, 13%-os áremelkedés történt.    
• A balatoni agglomerációban 9,2%-kal kellett többet fizetni egy használt lakás négyzetméteréért, mint egy évvel korábban. Ebben a térségben az I. negyedévi 13%-os drágulás után az év során már nem emelkedtek tovább az árak.    
• A budapesti agglomerációban a négyzetméterárak éves átlagban 10%-kal voltak magasabbak, mint a megelőző évben. Az I. negyedévi 8,0%-os kiugrást az év további szakaszában itt visszafogottabb árváltozás követte.

Lassuló áremelkedés az EU-tagállamok és az eurózóna lakáspiacán

2024 IV. negyedévében az Európai Unió 27 tagállamának összesített lakáspiaci árindexe a 2015. évi bázis 156%-át tette ki. Az előző két negyedév gyorsabb emelkedése után enyhébben, 0,8%-kal nőtt a lakásárak szintje. Hasonlóan, 0,6%-os mértékben drágultak a lakások az eurózónában is, amelynek a bázisindexe 148%-ot ért el. A magyarországi összevont lakáspiaci árindex 313%-ot tett ki, továbbra is ez a legmagasabb nominális index az adatot közlő országok sorában.

2024 IV. negyedévében

   

• Az előző negyedévhez képest kiugró áremelkedés következett be Szlovákia (3,6%), Szlovénia (3,1%), Portugália (3,0%) valamint Bulgária (2,7%) lakáspiacán.    
• Az említett országok mellett Horvátországban 1,4, Romániában a magyarországival megegyező 1,6%-os emelkedés, míg Ausztriában 0,6%-os csökkenés történt.   
• Németországban a II. negyedévben megindult 1,5%-os áremelkedés mérsékeltebb ütemben az év végéig kitartott (III. negyedévben 0,7, IV. negyedévben 0,3%)  
• Az előző év azonos időszakához viszonyítva kiemelkedő volt Bulgária 18%-os lakáspiaci áremelkedése, melyet a magyar (13%), majd a portugál (12%) adat követett. De 10% fölötti éves áremelkedést jelentett Spanyolország, Hollandia, Lengyelország és Horvátország is.   
• Csak két országban történt árcsökkenés éves szinten: Franciaországban és Finnországban egyaránt 1,9%-kal kevesebbe kerültek a lakások, mint egy évvel korábban.