2022 III. negyedévében az előző évhez képest

• a foglalkoztatás – elsősorban az elsődleges munkaerőpiac élénkülése miatt – tovább bővült;
• a tudományos és műszaki, valamint a pénzügyi szolgáltatások területén két éve töretlen a létszámbővülés, a közigazgatásban és a közszolgáltatási ágakban kisebb visszaesés tapasztalható;
• csökkent a munkanélküliek száma és a munkanélküliségi ráta is;
• kevesebb a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő;
• emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet;
• bár az átlagkeresetek kimagaslóan emelkedtek, a magas infláció miatt a bérek vásárlóereje érdemben nem nőtt.

Nőtt a foglalkoztatottak száma

2022 III. negyedévében a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül 4 millió 712 ezer fő volt, 49 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában.

A foglalkoztatotti létszám növekedését elsősorban az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak körének 54 ezer fős bővülése okozta. A külföldön dolgozók létszáma is nőtt 10 ezer fővel. A közfoglalkoztatásban részt vevők száma egy év alatt 16 ezer fővel 73 ezerre csökkent. A 2021 II. negyedévétől kezdődő élénkülés 2022. III. negyedévében is folytatódott.

A 2022-es évet a korlátozások már nem érintették, a távmunkában dolgozók aránya nagyobb ingadozásokat nem mutatott, az első három negyedévet tekintve 7% körül stabilizálódott. Az aktivitási csoportok közötti áramlás nagyjából kiegyenlített volt, a II. és III. negyedév között valamivel többen váltak foglalkoztatottá a munkanélküliek és az inaktívak közül, mint ahányan kikerültek a foglalkoztatásból.

• A 15–64 évesek foglalkoztatási rátája 2022 III. negyedévében átlagosan 74,6% volt, 1,0 százalékponttal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
• 2022 III. negyedévében a nők rátája nagyobb mértékben nőtt a férfiakénál, az előbbieké 70,1, az utóbbiaké 79,1%-ra emelkedett. A foglalkoztatási rés ezáltal némileg csökkent.
• A foglalkoztatási ráta az 55–64 évesek körében javult a legnagyobb mértékben, egy év alatt 1,9 százalékponttal, 65,6%-ra nőtt. Az évek óta tartó növekedés elsősorban az öregségi nyugdíj korhatárának folyamatos emelkedésével áll összefüggésben. A legjobb munkavállalási korúak, a 25–54 évesek körében a foglalkoztatottak aránya mérsékelt növekedés mellett rendkívül magas értéket ért el, meghaladta a 88%-ot. A fiatal korcsoportot, a vizsgált időszakban mért 0,8 százalékpontos növekedés ellenére továbbra is alacsony, 28,7%-os foglalkoztatottság jellemezte.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében emelkedett a legnagyobb mértékben a foglalkoztatottak aránya

2022 III. negyedévében a legtöbb vármegyében bővült a foglalkoztatottság az előző év azonos időszakához képest, de a területi különbségek számottevően nem változtak. Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében közel 4 százalékponttal emelkedett a 15–64 évesek foglalkoztatási rátája, és 3 százalékpont feletti volt a növekedés a kedvezőtlenebb munkaerőpiaci helyzetű Nógrád és Baranya vármegyékben is. A foglalkoztatottság szintje, Budapestet is megelőzve, Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb, 79,6%, a legalacsonyabb pedig Somogy vármegyében, 68,2%

A legjobban a kereskedelemben nőtt a foglalkoztatottak létszáma

2022 III. negyedévét tekintve a járvány idején a legnagyobb veszteséget elszenvedő területek közül a kereskedelemben – ezen belül a kis- és nagykereskedelemben – foglalkoztatottaknál az utóbbi egy év számottevő bővülést hozott, a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatásban, valamint a feldolgozóiparban viszont további növekedés már nem mutatkozott. Stabilan nőtt a létszám a tudományos és műszaki tevékenység, a pénzügyi szolgáltatások, valamint az egyéb szolgáltatások (pl. szépségápolás, fodrászat, javítási szolgáltatások) területén, de a közigazgatásban és más közszolgáltatási ágakban kisebb visszaesés volt tapasztalható.

Kismértékben csökkent a munkanélküliség

A munkanélküliek száma 2022 III. negyedévében átlagosan 178 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,6% volt. A munkanélküliek létszáma 11 ezer fővel, a munkanélküliségi ráta 0,3 százalékponttal csökkent 2021 azonos időszakához képest.

A munkanélküliségi ráta a nők esetében 0,5 százalékponttal, 3,5%-ra csökkent, a férfiaké lényegében nem változott, 3,7% volt.

A munkanélküliségi ráta a 15–24 évesek körében jelentős mértékben, 3,7 százalékponttal, 10,8%-ra csökkent. Az idősebb korcsoportok közül a 25–54 éves korosztály 3,2%-os munkanélküliségi rátája lényegében nem változott, míg az 55–74 éveseké 0,3 százalékponttal, 3,0%-ra emelkedett.

2022 III. negyedévében a munkanélküliek átlagosan 9,2 hónapja kerestek munkát. A tartósan (legalább egy éve) munkát keresők aránya 34% volt, és a munkanélküliek 44%-a – közel 80 ezer fő – pedig 3 hónapon belül kezdett el munkát keresni.

A munkanélküliség területi különbségei enyhültek

2022 III. negyedévében a vármegyék nagyobb részében csökkent a munkanélküliség az előző év azonos időszakához képest. A legnagyobb visszaesés a hagyományosan magas munkanélküliséggel jellemezhető Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyékben mutatkozott, ami javuló foglalkoztatottsággal párosult. A területi különbségek némileg mérséklődtek.

Továbbra is Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében volt a legmagasabb – 7% feletti – a munkanélküliség, a legalacsonyabb pedig ezúttal Komárom-Esztergom és Veszprém vármegyében, 2% alatti.

Kevesebb a potenciális munkaerő-tartalék

A munkanélküliek, az alulfoglalkoztatottak, a dolgozni szándékozó, de munkát aktívan nem kereső, vagy a rendelkezésre állás kritériumát nem teljesítő inaktívak együtt jelentik az ún. potenciális munkaerő-tartalékot.

2022 III. negyedévében átlagosan 280 ezer fő tartozott közéjük, 42 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

2021 II. negyedévétől kezdődően a munkalehetőségek növekedésével párhuzamosan csökkent a munkaerő-tartalék, a kereslet és a kínálat egy része egymásra talált. 2022 III. negyedévében a kereslet és a kínálat ellenkező irányba mozdult, a kevesebb álláshely mellett nőtt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő. Ugyanakkor jelenleg még mindig több üres álláshely van, mint amennyit a strukturális eltérések miatt a potenciális munkaerő-tartalékból be lehet tölteni.

89 ezer üres álláshely vár betöltésre

Az üres vagy a közeljövőben megüresedő álláshelyek száma 2022 III. negyedévének végén meghaladta a 89 ezretA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.^[1], amely az előző év azonos időszakához képest 11%-os növekedést jelentett. A legtöbb betöltésre váró munkahely a felsőfokú képzettséget igénylő foglalkozások között, illetve a képzettséget nem igénylő, egyszerű foglalkozások körében volt.

2021 III. negyedévéhez mérten a nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a pótlólagos munkaerő iránti kereslet, az igények közel negyede a feldolgozóiparban jelentkezett. A közigazgatásban közel ötödével nőtt az üres álláshelyek száma, míg a jelentős pótlólagos igényt felmutató adminisztratív szolgáltatások területén (főképp a munkaerő-kölcsönzésben) a tendencia megfordult, az üres álláshelyek száma csökkenni kezdett.

Az összes álláshelyhez viszonyítva az adminisztratív szolgáltatások területén (5,9%) volt a legmagasabb a betöltésre váró álláshelyek aránya, de jelentős volt a munkaerőhiány az egészségügy, szociális ellátás területén is (3,9%). A mezőgazdaságban (1,0%) és az ingatlanügyletek területén (1,2%) volt a legkisebb a munkaerőhiány.

Az átlagkeresetek vásárlóereje alig változott az elmúlt évhez képest

A teljes munkaidőben alkalmazásban állókA legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.^[2] havi bruttó átlagkeresete 2022 III. negyedévében 500 400 forintot ért el, így nominálisan 16,5%-kal haladta meg az egy évvel korábbit; az index 7,8 százalékponttal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. Az erősen növekvő infláció és a jelentős pótlólagos munkaerő-kereslet hatására a szervezetek egyre több bérintézkedést vezetnek be, így a keresetek változása az utóbbi hónapokban összetettebb képet mutat, mint a korábbi években, és a dinamika némileg eltér a megszokott szezonális folyamatoktól.

A gyorsuló bérnövekedés ellenére a reálkereset az elmúlt évihez képest alig változott, a magas infláció hatására a bérek vásárlóereje mindössze 0,1%-kal emelkedett.

A kereset meghatározó eleme, a prémiumtól, a jutalomtól és a 13. havi fizetéstől megtisztított rendszeres bruttó átlagkereset is gyorsabb ütemben nőtt, mint egy éve, és meghaladta a teljes kereset növekedését is. A fizikai dolgozók átlagot meghaladó, rendszeres keresetnövekedéséhez a III. negyedévben hozzájárult a rendvédelmi és a honvédelmi hivatásos állomány szeptemberi béremelése, egyes nagy állami vállalatoknál, a feldolgozóiparban és a kereskedelemben a szervezetek egy részénél végrehajtott bérfejlesztések és inflációt kompenzáló (keresetben érvényesített) juttatások, illetve a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkenése. A szellemiek körében a pótlólagos munkaerő-kereslet és a magas infláció miatt gyakoribbá váltak az évközi, illetve előrehozott béremelések, a kompenzációs juttatások.

A keresetek másik fontos összetevője, a nem rendszeres keresetek (prémium, jutalom, 13. havi fizetés) a nonprofit szektor és a költségvetés számos ágában csökkentek az előző évihez képest – részben a szigorúbb költségvetési gazdálkodás következtében –, míg a versenyszféra legtöbb ágában továbbra is jelentősen nőttek.

A nonprofit szektorban a keresetek növekedésére még részlegesen hatott a felsőfokú intézmények 2021. augusztusi fenntartóváltása és a nonprofit szektorba történő átsorolása, amely a munkavállalók összetételének változásán keresztül is megemelte az átlagkeresetet a szektorban.

A munkáltatók teljes körénélAz összes, alkalmazottal rendelkező vállalkozás, nonprofit szervezet és költségvetési intézmény teljeskörűen.^[3] teljes munkaidőben alkalmazásban állók esetében is jelentősen – 16,4%-kal – emelkedett az átlagkereset, összege 485 600 forintot ért el.

A nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakA nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a 60 munkaóránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 564 400 forintot tett ki; 28,2%-kal emelkedett egy év alatt.^[4] havi egyenértékes átlagkeresete a teljes munkaidőben alkalmazásban állókénál nagyobb mértékben – 21,0%-kal, 417 100 forintra – emelkedett. Összességében – a részmunkaidős munkavállalókat is számba véve – a teljes munkaidőre számított egyenértékes bruttó átlagkeresetA teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, valamint a havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősök keresetének teljes munkaidős egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik. ^[5] 17%-kal, 495 100 forintra nőtt.

A legalacsonyabb átlagkeresettel rendelkező ágakban arányaiban jelentős volt a bérek növekedése

Az információ, kommunikáció volt a legjobban fizető nemzetgazdasági ág 2022 III. negyedévében, átlag feletti keresetnövekedését részben a jelentős pótlólagos munkaerő-kereslet eredményezte. A magas átlagkeresetű ágak közül szintén átlag feletti bérnövekedés jellemezte többek között a tudományos és műszaki tevékenység és – az orvosi és a szakdolgozói béremeléseknek köszönhetően – az egészségügy területét is.

Főként az év eleji minimálbér-emelés, az évközi béremelések és kompenzációs juttatások hatottak a legtöbb – főként fizikai – alkalmazásban állót foglalkoztató feldolgozóipar, a nagy állami vállalatokat magában foglaló szállítás-raktározás, illetve a legalacsonyabb keresettel rendelkező ágak – köztük a járvány után éledező szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás – keresetnövekedésére, amely ezekben az ágakban jelentősen meghaladta a nemzetgazdasági átlagot.

A mediánkereset az átlag 81%-a

2022 III. negyedévében a mediánkereset 404 400 forintra nőtt, és a bruttó átlagkeresetnél valamivel lassabban, 15,7%-kal emelkedett. A mediánkereset alakulására az alacsonyabb átlagkeresetű ágakban, illetve a fizikai foglalkozásúak körében mért magas keresetnövekedés, a rendőri és katonai hivatásos állomány béremelése, illetve a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkenése is hatott. A medián az átlag 81%-át tette ki.

A nettó kereset jobban nőtt, mint a bruttó

2022 III. negyedévében a kedvezmények, illetve az adó- és járulékmentességek figyelembevételével számított, teljes munkaidősökre vonatkozó nettó átlagkereset 345 000 forint volt, amely egy év alatt 17,3%-kal emelkedett, 0,8 százalékponttal gyorsabban, mint a bruttó átlagkeresetek. Ezt részben a 25 éven aluliak személyijövedelemadó-mentessége és – az alacsonyabb keresetűek bérnövekedése miatt – az igénybe vett magasabb családi adókedvezmény magyarázza. A kedvezmények figyelembevételével számolt nettó kereset mediánja 281 400 forintot ért el, 17,6%-kal haladta meg a 2021. III. negyedévi értéket.

A keresetek differenciáltsága továbbra is magas

A keresetek differenciáltsága 2022 III. negyedévében is jelentős maradt: a bérhierarchia tetején lévők átlagfizetése több mint ötszörösét tette ki a legalján elhelyezkedőkének. A keresetek közötti különbséget számos tényező befolyásolja: leginkább az alkalmazásban állók foglalkozása, az elvárt képzettség, illetve képesség szintje, valamint a foglalkoztatás ágazata, a munkáltató mérete és bérfizetési képessége meghatározó.

A két szélső ötödbe tartozók átlagfizetésének aránya az előző évhez képest némileg csökkent, mivel a felső ötödbe esők fizetése 2022 III. negyedévében kisebb ütemben nőtt, mint az alsóbb ötödökbe tartozóké. Ennek oka, hogy az alsó három kvintilisA kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.^[6] munkavállalóinak majdnem kétharmada fizikai dolgozó, akiknek a keresetnövekedése meghaladta a felső kvintilisekben magas arányt képviselő szellemiek keresetnövekedését.

A keresetek területi differenciáltsága továbbra is jelentős, a fővárosiak átlagfizetése 70%-kal meghaladta a legrosszabbul kereső Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei, 16%-kal a második helyezett Győr-Moson-Sopron vármegyei és 21%-kal az országos átlagot. A területi különbségekre jelentős hatással van az eltérő foglalkoztatási struktúra, az alkalmazásban állók ágazatok, foglalkozások szerinti összetétele, valamint a közfoglalkoztatás eltérő súlya, illetve ezek változásai.

A keresetek minden vármegyében jelentősen nőttek, ezen belül a legalacsonyabb átlagkeresetű Nógrád, Békés és Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a növekedés országosan a legintenzívebbek közé tartozott. Ezekben a vármegyékben a minimálbéren és a garantált bérminimumon alkalmazásban állók aránya magasabb. Az országos különbségek a keresetek területi szélsőértékei alapján valamelyest csökkentek.

Magyarország foglalkoztatási rátája továbbra is az uniós átlag feletti

Az Európai Unión belül Hollandiát jellemezte a legmagasabb (81,9%), Olaszországot a legalacsonyabb (60,3%) foglalkoztatási ráta 2022 III. negyedévében. Magyarország – az Európai Unió (EU27_2020) átlagát 4,4 százalékponttal meghaladó – 74,6%-os értékével a tagországok rangsorában a középső harmadban foglalt helyet. A szomszédos, illetve a V4-országok közül Ausztriában közel azonos (74,7%) volt a foglalkoztatási ráta értéke, és csupán Csehországban volt magasabb (75,8%).

A férfiak foglalkoztatási rátája Hollandiában volt a legmagasabb (85,6%), Olaszországban pedig a legalacsonyabb (69,7%). A magyar férfiakat jellemző 79,1%-os érték 3,9 százalékponttal meghaladta az Európai Unió (EU27_2020) átlagát, így a nyolcadik legjobb ráta a tagországok rangsorában.

A férfiakéhoz hasonlóan a nők foglalkoztatási rátája is Hollandiában volt a legmagasabb (78,2%), és Olaszországban a legalacsonyabb (50,9%). A magyar nők 70,1%-os értéke az unióban a középmezőnyhöz tartozott, az uniós átlagot 4,9 százalékponttal haladta meg.

Az Európai Unión belül 2022 III. negyedévében Csehországban volt a legalacsonyabb (2,2%) a munkanélküliség, Spanyolországban pedig a legmagasabb (12,7%). Magyarország a 3,6%-os munkanélküliségi rátájával az Európai Unió (EU27_2020) tagállamainak rangsorában az ötödik helyen állt, ez 2,4 százalékponttal volt alacsonyabb az unió 6,0%-os átlagértékénél.

Az üres álláshelyek aránya csaknem megegyezett az uniós átlaggal

2022 III. negyedévében az Európai Unióban száz álláshelyre 2,9 betöltésre váró jutott.Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).^[7] A legmagasabb pótlólagos munkaerő-kereslet Ausztriát jellemezte, míg a legalacsonyabb Bulgáriát. Hazánkban a mutató 2,8%-os volt, amely meghaladta az uniós tagállamok kétharmadának üresálláshely-arányát, a szomszédos tagországok közül Románia, Szlovákia és Horvátország értékét.

[1]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[2]:↑ A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, a költségvetési intézmények és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek adatai alapján.

[3]:↑ Az összes, alkalmazottal rendelkező vállalkozás, nonprofit szervezet és költségvetési intézmény teljeskörűen.

[4]:↑ A nem teljes munkaidőben alkalmazásban állók körében a 60 munkaóránál kevesebb munkaidőben foglalkoztatottak átlagkeresete 564 400 forintot tett ki; 28,2%-kal emelkedett egy év alatt.

[5]:↑ A teljes és nem teljes munkaidőben alkalmazásban állókra, valamint a havi átlagban 60 óránál rövidebb munkaidőben foglalkoztatottakra számítva. A részmunkaidősök keresetének teljes munkaidős egyenértékre történő átszámítása a munkavégzésre irányuló megállapodásban rögzített heti munkaóra alapján történik.

[6]:↑ A kereseti kvintiliseket úgy kapjuk meg, ha a munkavállalókat sorba rendezzük keresetük nagysága szerint, majd öt egyenlő számosságú csoportba soroljuk őket.

[7]:↑ Vonatkozási kör: ipar, építőipar, szolgáltatások (kivéve a háztartások és a területen kívüli szervezetek tevékenységét).

További adatok, információk

Elérhetőségek:
kommunikacio@ksh.hu
Lépjen velünk kapcsolatba
Telefon: (+36-1) 345-6789
www.ksh.hu