Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának
Öngyilkosság
Definíciók
Az öngyilkosság az a cselekedet, amikor valaki szándékosan önmaga halálát okozza.
Relevancia
Az öngyilkosság nem betegség, hanem cselekmény, leggyakoribb oka valamilyen mentális zavar. Ezért az öngyilkosság következtében meghaltak aránya a mentális egészség egyik legfontosabb indikátora. Az egészségi helyzet javulása Magyarországon az egyik legfontosabb fenntarthatósági cél, mivel minden más gazdasági és társadalmi folyamatra is erőteljesen kihat.
Elemzés
2000 és 2019 között felére csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak népességszámhoz viszonyított aránya. 2000-ben százezer férfi lakosra 51, százezer női lakosra 15 öngyilkosság okozta halálozás jutott, 2019-re ez az arány a férfiak körében 25-re, a nők körében 8-ra mérséklődött. A vizsgált időszakban a nemek közötti különbségek kismértékben növekedtek. 2019-ben a férfiak öngyilkossági arányszáma több mint háromszorosa volt a nőkének.
2000 és 2019 között korcsoportonként különböző mértékben mérséklődtek az öngyilkosság okozta halálozási arányszámok: míg a 25–54 év közötti és a 65 éves és annál idősebb korcsoportok halálozási rátái az átlagosnál nagyobb mértékben, 52–69%-kal, addig a 15–24 és az 55–64 évesek arányszámai csak 35–37%-kal csökkentek. Az öngyilkossági halandóságot tekintve 2019-ben mindkét nem esetén az 55–64 éves, illetve a 65 éves és annál idősebb korosztály volt a legveszélyeztetettebb. Bár kismértékben csökkentek, továbbra is jelentősek a regionális különbségek: 2019-ben százezer főre számítva Dél-Alföldön 24-en, Budapesten 11-en haltak meg öngyilkosság következtében, miközben az országos érték 16 volt. A területi különbségek számottevőek, ha nemek szerinti bontásban vizsgáljuk meg az öngyilkosság következtében meghaltak arányát. Míg 2019-ben százezer főre számítva a Dél-Alföldön 39 férfi és 10 nő, addig Budapesten 14 férfi és 9 nő halt meg öngyilkosság következtében.
2019-ben az esetek 58%-ánál az elkövetés módja akasztás volt. Lényegesek ugyanakkor a férfiak és a nők elkövetési módjai közötti különbségek. Míg férfiaknál az öngyilkosság következtében meghaltak 64%-a az akasztást választja, addig a nőknél 41%-os ez az arány, ugyanakkor a nőknél magasabb (35%) a mérgezést választók aránya.
Nemzetközi kitekintés
2000 és 2016 között a legtöbb uniós országban csökkent az öngyilkosság következtében meghaltak aránya. A visszaesés Litvánia után Magyarország esetében volt a legjelentősebb, azonban a hazai adatok a csökkenés ellenére is kiemelkedően magasnak mondhatóak. 2016-ban Magyarország öngyilkosság okozta halandósága a negyedik legnagyobb volt az uniós országok között, hazánkban százezer lakosra 14-gyel több halálozás jutott, mint a legalacsonyabb értékkel rendelkező Cipruson. Magyarország 18-as értékénél csak Litvánia, Lettország és Szlovénia mutatója kedvezőtlenebb. A legalacsonyabb értékeket a mediterrán országokban (Ciprus, Görögország, Málta) mérték. Hazánkban az öngyilkosság következtében meghaltak halandósága közel kétszerese az EU28 átlagának. A legalacsonyabb halálozási arányszámmal rendelkező Ciprushoz képest Magyarországon 2016-ban százezer lakosra a férfiaknál 24-gyel, a nők esetén 7-tel több halálozás jutott.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive