Definíciók

A mutatóban azokat vesszük számításba, akik arra a kérdésre, hogy „véleménye szerint hogyan tudja fedezni az Önök háztartása a szokásos kiadásokat?”, azt válaszolták, hogy nagy nehézségek árán.

Relevancia

A fejlődés materiális dimenziói mellett nélkülözhetetlen annak nyomon követése, hogy a társadalom tagjai szubjektív módon miként élik meg saját társadalmi helyzetüket. A Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök által 2008-ban életre hívott Stiglitz–Sen–Fitoussi bizottság azzal a feladattal állt fel, hogy tegyenek javaslatokat új statisztikai mérőmódszerekre, amelyek az addig általánosan elfogadott GDP-mutatónál alkalmasabbak a társadalmi folyamatok jellemzésére, a fenntarthatóság bemutatására. A bizottság által közzétett ajánlások között szerepel, hogy „az objektív és szubjektív jólét mérése egyaránt kulcsfontosságú információkat szolgáltat az emberek életminőségéről. A statisztikai hivataloknak saját felméréseikbe olyan kérdéseket kell beépíteniük, amelyek révén megfoghatóvá válna az emberek életértékelése, a boldogságérzettel kapcsolatos tapasztalataik és prioritásaik. A mutató bár szubjektív megítélésen alapul, az (anyagi) jólétünkről is szolgáltat információkat.

Elemzés

Magyarországon az EU átlagánál magasabb azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy csak nagy nehézségek árán tudják fedezni a kiadásaikat. Míg az EU-átlag az elmúlt tíz évben 10% körül mozgott, addig a magyarországi eredmények esetében a vizsgált időszakban nagyobb változások és markáns trendek tapasztalhatók. A mutató 2007-ben 14%-ot tett ki, ezután meredekebben, 2009-től pedig enyhébben emelkedett, és 2013-ra elérte a 27%-ot azok aránya, akik csak nagyobb nehézségek árán tudják fedezni a szokásos kiadásaikat. 2014-től változott a trend, esésnek indult a mutató értéke, és 2019-ben az előző évhez képest mért 3,5 százalékpontos javulás mellett 8,6% volt, megközelítette az EU28-átlagot (7,1%).

Az anyagi biztonságérzet hiánya tekintetében erős eltéréseket tapasztalunk a különböző háztartástípusok között. 2019-ben a gyermekes háztartások közel azonos arányban (9,1%) számolnak be arról, hogy csupán nagy nehézségek árán képesek a szokásos kiadásaikat fedezni, mint a gyermektelenek (8,1%). Az országos trendek mindkét háztartástípus esetében hasonló módon jelentkeznek.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2018-ban a lakosság 7,1%-a számolt be arról, hogy nehezen tudja fedezni a szokásos kiadásait. 2013-ig enyhén emelkedett, ezt követően enyhén csökkent, illetve stagnált az Európai Unióban azok aránya, akik nehezen tudják fedezni szokásos kiadásaikat. Az anyagi biztonságérzet hiánya legnagyobb arányban Görögországban, Bulgáriában, illetve Cipruson okoz problémát, ahol a mutató értéke 20% feletti. A legkisebb – 3% alatti – értékeket Németországban, Hollandiában és Finnországban mérték.