Definíciók

A tényleges (reál) munkaerő-termelékenység a bruttó hazai termék (GDP) 2010. évi áron számított értéke és a GDP termelésében foglalkoztatottak számának hányadosa; megmutatja az egy foglalkoztatottra jutó GDP forintban számított értékét. A GDP termelésében foglalkoztatottak száma eltér a KSH lakossági munkaerő-felméréséből származó (az ILO fogalmi meghatározása szerinti) foglalkoztatottak számától.

Relevancia

A munkaerő-termelékenység emelkedése hozzájárul a gazdaság versenyképességének javulásához, ami az Európa 2020 stratégiának is kiemelt célja. Eszerint az Európai Uniónak növelnie kell globális kereskedelmi partnereivel és versenytársaival szembeni versenyképességét. Hazánk gazdasági nyitottsága, a globális folyamatoktól való erős függősége miatt fontos a termelékenység és versenyképesség javítása.

Elemzés

A magyar gazdaság munkaerő-termelékenysége az ezredfordulótól a 2009. évi globális válságig folyamatosan emelkedett. Ez azonban meglehetősen alacsony munkaerőpiaci aktivitás mellett zajlott, a GDP termelésében foglalkoztatottak száma 2008-ig 4,1–4,2 millió körül ingadozott, 2009–2012 között pedig nem érte el a 4 millió főt sem.

A gazdaság teljesítménye a recesszióból való kilábalást követően, 2013-tól bővült, a GDP volumene 2019-ben 30%-kal múlta felül a 2010. évi szintet. Ezzel egy időben a foglalkoztatottak száma dinamikusan, 20%-kal emelkedett, és 2019-ben meghaladta a 4,7 milliót. A foglalkoztatás 2014–2016 között, a GDP 2017–2019 között bővült a legintenzívebben, így a munkaerő-termelékenység 2017-ben kezdett emelkedni, 2019-ben 8,9%-kal volt nagyobb a 2010. évinél.

Nemzetközi kitekintés

2019-ben az uniós tagállamok többségében magasabb volt a munkaerő-termelékenység, mint 2010-ben. Csak a strukturális gazdasági nehézségekkel küzdő Görögországban és Olaszországban romlott a mutató ebben az időszakban. A rangsor élén a kiemelkedő GDP-bővülést elérő Írország állt, amelyet Románia követett, ahol viszont a gazdasági növekedés csökkenő foglalkoztatással párosult. A tagállamok zömében mind a gazdasági teljesítmény, mind a foglalkoztatottak száma emelkedett. Magyarország mindkettő vonatkozásában az uniós rangsor felső harmadához tartozott.