Definíciók

Egy hektárra jutó műtrágya-hatóanyag mennyisége: az értékesített mennyiség (N, P₂O₅*, K) és a mezőgazdasági terület hányadosa.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat által közölt adatok a tagországok által küldött értékesített mennyiség (N, P*) és a tagország mezőgazdasági területének a hányadosa. Számítása csak olyan esetben volt lehetséges, ahol az adott országra mind a két adat rendelkezésre állt.

*Az Agrárgazdasági Kutatóintézet foszfát-, az Eurostat foszforadatokat közöl.

Relevancia

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia fontos célként jelöli meg a talaj termőképességének fenntartását. A műtrágyákból származó nitrogén nitráttá oxidálódva a talaj savanyodását, míg a mélyebb rétegekbe mosódva a talajvíz nitrátosodását okozza. A felszíni vizekben eutrofizációt (vizek algásodása) indít el, az ivóvízbe kerülve pedig mérgezést okozhat. A nitrogéntartalmú műtrágyák gyártásakor üvegházhatású gázok is jelentős mennyiségben kerülnek a légkörbe.

Elemzés

Magyarországon az értékesített műtrágya mennyisége a 2010 és 2017 közötti időszakban folyamatosan emelkedett, az ezt követő két évben azonban kissé csökkent. A 2019. évi egy hektár mezőgazdasági területre jutó mennyiség 119 kilogramm volt, harmadával több, mint kilenc évvel korábban (91 kilogramm/hektár).

A kijuttatott tápanyagok közül a nitrogén aránya a legjelentősebb, 2019-ben 66% volt. Emellett a foszfor arányának emelkedése tapasztalható: az ezredforduló óta a legmagasabb, 18%-os értéket érte el. A műtrágyázott terület nagysága 2019-ben 3,1 millió hektár volt, ami 73 ezer hektárral több, mint egy évvel korábban.

Nemzetközi kitekintés

Az Eurostattól átvett adatok alapján az egy hektár mezőgazdasági területre jutó nitrogén- és foszforhatóanyag mennyisége 2018-ban Belgiumban és Hollandiában volt a legmagasabb, 121 és 117 kilogramm/hektár, a legalacsonyabb Portugáliában és Görögországban, 34, illetve 39 kilogramm/hektár. A magyarországi hektáronkénti 89 kilogrammos érték a tagországok rangsorában az első harmadba tartozik.