Definíciók

Az áruszállítás teljesítménye árutonna-kilométerben mért adat (egy tonna árunak egy kilométerre történő elszállítása), a GDP-mutató a bruttó hazai termék 2000. évi átlagáron számított volumenindexe. Az indikátor e kettő 2000-es bázison számított indexét viszonyítja egymáshoz. A szárazföldi áruszállítás a közút, a vasút és a vízi áruszállítás teljesítményadatait (árutonna-kilométer) tartalmazza.

Az áruszállítás megoszlásáról szóló ábra tartalmazza a hazai közúti, vasúti és vízi áruszállítás adatait, árutonna-kilométerben mérve, vasúti és vízi szállításnál függetlenül a járművek regisztrált nemzetiségétől. A közúti áruszállítás adatai az országban regisztrált járművek belföldi és nemzetközi teljesítményét egyaránt tartalmazzák.

A nemzetközi adatoknál a szárazföldi áruszállítási teljesítmény 2010-re indexált adatának és a GDP (2010=100) volumenindexének egymáshoz viszonyított aránya szerepel.

Relevancia

A 2011-ben jóváhagyott uniós közlekedéspolitikai célkitűzés szerint 2030-ra a 300 kilométernél hosszabb távolságú közúti árufuvarozás 30%-át, 2050-re pedig 50%-át más közlekedési módoknak, például a vasúti vagy a vízi közlekedésnek kell átvállalnia.

A hazai stratégia szerint is cél a közlekedés összetételének változtatása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti forgalom helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket jobban tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél.

Elemzés

2002-től a magyar szállítási teljesítmények a GDP növekedést meghaladóan emelkedtek, majd a válság évei alatt megtört ez a tendencia. 2008-tól az indikátor értéke hosszú időszakon át stagnált, majd 2017-től csökkenésbe fordult át.

Magyarországon továbbra is a közúti áruszállítás dominanciája jellemző az áruszállításban, nincs érdemi elmozdulás a környezetet kevésbé terhelő szállítási módozatok felé. 2019-ben az áruszállítás tonnakilométerben mért teljesítményéből a közút 74, a vasút 21, míg a vízi szállítás 4,3%-kal részesedett.

A közúti módozat részaránya 2010 óta lényegében változatlan. A vasúti szállítás részesedése 2000 óta jellemzően csökkent, a 2009-es mélypont (17%) óta csak lassú növekedés, stagnálás figyelhető meg. A vízi áruszállítás részesedése a 2004. évi 6,1%-os csúccsal szemben 2019-ben 4,3%-ot ért el.

Nemzetközi kitekintés

A 2010-es években az Európai Unió áruszállítási (árutonna-kilométerben mért) teljesítménye rendre 2‒3%-kal a GDP növekedése alatt maradt.

2010 és 2018 között az Európai Unió 28 tagállamában a közúti áruszállítás részesedése (76%) alig változott. Mindeközben a vasúti szállításé kismértékben (18%-ra) emelkedett, a belvízi áruszállításé pedig 7-ről 6%-ra mérséklődött.