Definíciók

Az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés mutatója tartalmazza a felszíni és a felszín alatti vízkészletből származó víz mennyiségét az év közepi népességre vonatkoztatva.

Relevancia

A vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme kiemelt feladatokat ad, ezeket az EU tagállamai a Környezetvédelmi Akcióprogramok keretében (a jelenlegi a VII.), valamint a Víz Keretirányelvben meghatározott célok szerint hajtják végre. Kiemelt cél többek közt a víztakarékosság és a -szennyezés megelőzése. Ennek érdekében fontos a szennyvíz tisztítása és a kármentesítés, a felhasznált ivóvízből keletkezett szennyvizek minél nagyobb arányú összegyűjtése, és az előírásoknak megfelelő tisztítása, majd szigorú ellenőrzés melletti visszaengedése felszíni vizeinkbe. A Johannesburgban elfogadott megvalósíthatósági terv felhívja a figyelmet a megelőzési és a védelmi intézkedések bevezetésére a fenntartható vízhasználat és a vízhiány kezelésének előmozdítása érdekében. A fenntartható vízhasználat lehetővé teszi a talajvízszintek megtartását, így hozzájárul a kapcsolódó ökoszisztémák (pl. vizes élőhelyek) és gazdasági tevékenységek (pl. mezőgazdaság) fennmaradásához. A vizek jó állapotát a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés eszközeivel lehet elérni, az érdekeltek széles körű bevonásával.

Elemzés

Magyarországon 2000–2019 között az egy főre jutó éves közüzemi víztermelés 7,0%-kal csökkent. Ennek oka elsősorban a dráguló vízszolgáltatás és a csatornázott területeken a szintén jelentős szennyvízelvezetési díj. 2015-től enyhe emelkedés következett be valószínűleg az aszályos nyári időszakok miatt.

2019-ben az egy főre jutó kitermelt vízmennyiség Pest megyében kiugróan magas volt, az országos átlag (66 m³) 2,5-szerese, mivel Budapest vízellátását döntően Pest megyéből biztosítják. Veszprém megye értéke több mint 27%-kal magasabb az országos átlagnál. Budapest víztermelése elenyésző (4,5 m³). A területi különbségek oka az eltérő víztermelési technológia és a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége (vezetékes ivóvíz, csatorna), a megyék közötti vízátadások, valamint az, hogy Budapest és a nagyvárosok kivételével, ezen belül is elsősorban az Alföldön jelentős mértékű a saját kutas vízkivétel.

Nemzetközi kitekintés

Magyarországon a közüzemi vízművek által kitermelt víz egy főre jutó mennyisége az uniós tagállamok sorrendjében az alsó harmadba esik, ami víztakarékosságra utal. A mutató értéke a 2000-es években csatlakozott tagállamokban általában kisebb, mint a régiekben. A V4-országok átlagához (57,9 m³) képest viszont hazánk értéke 14%-kal magasabb. Az eltérések főbb okai az eltérő víztermelési technológiák, a lakások különböző fokú vízi közműves felszereltsége, az eltérő klimatikus körülmények, a vízi közmű tulajdonviszonyai (állami/magán), a víz ára, illetve a saját kutas ellátás szerepe.