Definíciók

A háztartás fogalma a háztartásstatisztikában: olyan személyek összessége, akik függetlenül a rokoni kapcsolatoktól, közös jövedelmi, illetve fogyasztói közösséget képeznek, folyamatos életviteli költségeiket részben vagy egészben közösen viselik. A Háztartási költségvetési és életkörülmény felvétel a háztartáshoz tartozónak tekinti az ideiglenesen távol élő diákokat, a munkavállalás miatt távollévőket azokban az esetekben, amikor ellátásukról döntően a megfigyelt háztartás gondoskodik, illetve utóbbiak esetében, ha jövedelmükkel alapvetően hozzájárulnak a háztartási kiadásokhoz.

Élelmiszer-mennyiségek: a háztartásban fogyasztott élelmiszerek csomagolás nélküli tömege, illetve darabszáma a megfelelő mértékegységben (kilogramm, liter, darab) gyűjtve.

Saját termelésű fogyasztás: a saját vagy bérelt földön, kertben, háztájiban termelt (termesztett), piaci értékesítésre nem kerülő élelmiszerek, italok, tüzelő fogyasztása, akár a saját háztartásban állították elő, akár más háztartástól kapták ajándékba.

A PPS (Purchasing Power Standard) – mint egy fiktív valutaegység – mesterséges árfolyamon azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban, az adott időszakban, figyelembe veszi a különböző országokban az eltérő árakat.

Relevancia

A mutató segítségével reális képet kaphatunk a háztartások kiadásairól, és így közvetett módon a benne élő személyek életszínvonalának alakulásáról is. Az indikátor megmutatja, hogy a háztartások jövedelmük mekkora hányadát költik alapvetőnek tekintett, illetve létfenntartási szükségletek kielégítésére, és mekkorát azon túl egyéb, pl. kikapcsolódásukat, szellemi fejlődésüket elősegítő ún. „jóléti” tevékenységekre. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia víziójában egy olyan fenntartható társadalmat céloz meg, amelyben az emberek tisztelik a természetet, természeti értékeinket, a helyi közösségek felismerik a rendelkezésükre álló természeti erőforrásokból adódó lehetőségeiket, termelésüket, energiafelhasználásukat és fogyasztásukat erre alapozva szervezik meg.

Elemzés

A 2008–2009. évi gazdasági válságot követően a lakosság fogyasztása 2012-ig kedvezőtlenül alakult, 2013-tól viszont a háztartások életkörülményeiben már érzékelhető javulás mutatkozott: a korábban visszafogott fogyasztás reálértéken is folyamatosan emelkedett. Összességében az egy főre jutó fogyasztási kiadás 2010-ről 2018-ra folyó áron 58,3, reálértéken 34,5%-kal nőtt.

2018-ban a háztartások fogyasztása értékében és volumenében egyaránt bővült. A legtöbbet, éves szinten fejenként 300,4 ezer forintot élelmiszerekre és alkoholmentes italokra adott ki a lakosság, lakásfenntartásra és háztartási energiára 235,4, közlekedésre 145,6 ezer forintot költöttek. E három, alapvetőnek tekintett tétel közül a közlekedésre fordított kiadások 8,2, az élelmiszerek és alkoholmentes italoké 5,8, a lakásfenntartási és háztartásienergia-kiadások 4,4%-kal bővültek reálértéken az előző évhez képest.

Legnagyobb mértékben, 14,1%-kal a kultúrára, szórakozásra kiadott összegek emelkedtek, amit a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatási kiadások bővülése (13,7%) követett. A legvisszafogottabb növekedési ütem a lakásfenntartás és háztartási energia terén mutatkozott, ahol a reálfogyasztás 4,4%-kal haladta meg az egy évvel korábbit.

Egy ország fejlettségi színvonalát jól mutatja a lakosság fogyasztási struktúrája, az, hogy a fogyasztási kiadásból milyen arányt képviselnek a létfenntartáshoz szorosan kapcsolódó, állandó költségek, vagyis az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra, lakásfenntartásra és közlekedésre fordított kiadások, illetve az egyéb mozgó fogyasztási tételek. Az alapvető kiadások aránya a válságot követő dekonjunktúra éveiben volt a legmagasabb, 60% körüli, ami a gazdasági teljesítőképesség és a jövedelmek növekedésével párhuzamosan mérséklődött. 2018-ban a megélhetésen túlmutató, nem alapvető tételekre (kultúrára, szórakozásra, hírközlésre, vendéglátásra stb.) kiadott összegek aránya az összes kiadáson belül 44,3%-ra emelkedett, ez 4,7 százalékponttal több, mint a 2012-ben mért negatív rekord (39,6%).

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió 28 tagországában 2015-ben a háztartási kiadások átlagos nagysága vásárlóerő-paritáson számolva 26,8 ezer PPS, Magyarországon ugyanez az érték az uniós átlag 60%-a volt (16,0 ezer PPS). A rangsor végén Románia (11,4 ezer PPS) és Bulgária (12,5 ezer PPS) áll, az első helyen pedig Luxemburg (49,8 ezer PPS), ahol az EU-átlag 1,9-szeresét, a magyarországinak pedig 3-szorosát költötték el a háztartások. Nemcsak a fogyasztási kiadás nagyságában, hanem annak szerkezetében is jelentősek a tagországok közti különbségek, amelyek a társadalmi-gazdasági sajátosságokra vezethetőek vissza. Az EU28 tagországaiban a legjelentősebb tételt a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordítottak jelentik (30%), a második helyen az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított (15%) kiadások állnak. Az élelmiszer-kiadások aránya az összes kiadásból a fejlettebb régiókban a legalacsonyabb (Luxemburgban 8,7%, Hollandiában 10,6%), az elmaradottabbakban pedig a legmagasabb (Romániában 30,2%, Bulgáriában 26,6%). Magyarországon a háztartások kiadásaik 19,9%-át fordították élelmiszerre és alkoholmentes italokra, ami 5,1 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál.

Az unió tagországaiban a lakásfenntartással kapcsolatos költségek 8,1 ezer PPS-t, a kiadások 30,2%-át tették ki átlagosan, legkevesebbet Máltán (2,3 ezer PPS), legtöbbet pedig Luxemburgban (17,4 ezer PPS) költöttek erre a háztartások. Magyarországon 5,9 ezer PPS-t, az uniós átlag 73,3%-át fordították lakásfenntartással kapcsolatosakra a háztartások.