Agrárcenzusok - Agrárcenzus 2020
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) európai uniós és hazai jogszabályi felhatalmazás alapján teljes körű mezőgazdasági összeírást hajtott végre „Agrárcenzus, 2020” elnevezéssel. A felvétel célja az volt, hogy részletes adatokat szolgáltasson a magyar agrárium aktuális helyzetéről, nyomon kövesse a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkezett változásokat, illetve pontos és hiteles adatokkal szolgáljon a hazai gazdaságirányítás, az EU és a gazdálkodók részére, elősegítve többek között az ágazatot érintő döntések megalapozását.
Kiadványok
A magyar mezőgazdaság számokban
A KSH az összeíráshoz kapcsolódóan interaktív felületet is készített. A grafikonkészlet az Agrárcenzus, 2020 adatai alapján készült, és szemléletesen mutatja be azt, hogy a gyűjtött adatok milyen részletes összefüggésekben elemezhetők, miután megtörtént a pontosan kitöltött kérdőívek feldolgozása.
Adatjavítás történt 2022. december 7-én. A javítást követően az adatbázis tartalmazza az osztályba nem sorolt gazdaságok adatait is, így az aggregált értékek egyeznek az egyéb kiadványokban szereplő aggregátumokkal.
Elemző kiadványok
Földhasználat, állattartás: Az agrárgazdaságok száma 2020. június 1-jén 241 ezer volt, 2010 óta 31%-kal csökkent, a mezőgazdasági területet használóké kevésbé, mint az állattartóké. A gabonafélék aránya a vetésszerkezetben kisebb, az ipari növényeké, a takarmánynövényeké és a zöldségféléké nagyobb lett. Az állatállomány mérete nem változott, ám a háztáji állattartás visszaszorulása miatt koncentrálódott. tovább»
Földtulajdon, földbérlet: 216 ezer gazdaság mintegy 4,9 millió hektáron gazdálkodott hazánkban 2020. június 1-jén. A mezőgazdasági terület 45%-át tulajdonosként, 50%-át bérlőként, 5%-át egyéb jogcímen (részes művelés, szívességi földhasználat) használták. A szántó esetében volt a legmagasabb (53%) a bérelt területek aránya. A gyümölcsöst és szőlőt művelő gazdaságok alapvetően saját ültetvényeiket gondozták. A földek 61%-át művelő egyéni gazdaságok által használt terület 68%-a saját tulajdonban volt. tovább»
Gazdaságtipológia: A hazai agrárgazdaság 40%-a szántóföldi növénytermesztésre szakosodott. A kis gazdaságok visszaszorulásával a termelés koncentrálódott, a gazdaságok mérete nőtt. A standard termelési érték 45%-át az összes gazdaság mintegy 1%-át kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állítja elő. Az irányítók egytizede 40 év alatti volt, 28%-uk rendelkezett legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel. A gazdaságok 18%-a vett részt vidékfejlesztési programokban. tovább»
Mezőgazdasági munkaerő, generációváltás: 2020-ban a tíz évvel korábbihoz képest a gazdaságok irányítóinak átlagéletkora nőtt, 10%-uk 40 évesnél fiatalabb, és arányaiban többen rendelkeznek mezőgazdasági képzettséggel. Az egyéni gazdaságokban a segítő családtagok által végzett munka mennyisége kissé csökkent, de így is meghaladja az összmunkaidő 80%-át. A hosszú távú jövőképpel rendelkező, főként fiatal gazdálkodók többsége a családon belül képzeli el gazdasága továbbélését, ha ő felhagyna a gazdálkodással. tovább»
Agrárdigitalizáció: A gazdaságok 38%-a használt valamilyen digitális eszközt 2020-ban; a gazdálkodók leginkább banki és e-kormányzattal kapcsolatos ügyeket intéztek elektronikusan. A precíziós gazdálkodáshoz kapcsolódó eszközöket 12%-uk használta, ezen belül a növényállapot-felmérésnek a legnagyobb az elterjedtsége: az összes gazdaság 5,6%-a alkalmazta. Szaktanácsadót a gazdaságok 15%-a vett igénybe, a termelők leggyakrabban növényvédelmi kérdésekben konzultáltak tovább»
Vidékfejlesztés A gazdaságok 18%-a, mintegy 42 ezer részesült 2018 és 2020 között vidékfejlesztési támogatásban. Ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 70, és tartották az állatállomány 72%-át. A tömegtakarmányt fogyasztó állatot tartók, a vegyesnövény- és a szántóföldinövény-termesztők jutottak leginkább vidékfejlesztési támogatáshoz. A Vidékfejlesztési Programban a 40 évesnél fiatalabb és a felsőfokú mezőgazdasági végzettségű gazdálkodók nagyobb arányban vettek részt. tovább»
Excel táblázatok: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/ac2020.xlsx
Településszintű adatok: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/ac2020_telepulesszintu_adatok.xlsx (frissítve: 2023. 03. 09.)
Adatok gazdaságtipológia szerinti bontásban: www.ksh.hu/docs/hun/xftp/ac2020/ac2020_gazdasagtipologia.xlsx
Térképek elérhetők a Térképes Interaktív Megjelenítő alkalmazásban: map.ksh.hu/timea/
Agrárcenzusok az Eurostat honlapján: ec.europa.eu/eurostat/web/agriculture/census-2020
Lásd: Módszertan
Előzetes kiadványok
Agrárcenzus 2020 – előzetes adatok
Az agrárcenzus előzetes adatai szerint a gazdaságok kétharmada elsősorban növénytermesztéssel foglalkozik. Az általuk művelt több mint 4,8 millió hektár mezőgazdasági földterület nyolctizede szántó. A gazdaságok irányítóinak többsége
40–64 éves, 2010 óta nőtt a gazdák átlagéletkora. Az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett a legalább középfokú mezőgazdasági végzettségű gazdaságirányítók aránya.
Az összeírás kérdőíve»
A 2020-as cenzus során változott a gazdaságküszöb. A 2020. évben gyűjtött adatok összehasonlíthatósága érdekében a KSH újraszámította az új gazdaságküszöbbel a 2010. évi teljes körű, továbbá a 2013. és a 2016. évi gazdaságszerkezeti összeírások adatait, melyek Excel-táblázatai elérhetők.
Tudta Ön, hogy…
…a gyümölcsök közül almából terem a legtöbb? Mind a gyümölcsök, mind a szőlő esetében a betakarított termés mennyiségében évről-évre jelentős eltérések lehetnek elsősorban az időjárás alakulásától függően. 1990 óta a legnagyobb visszaesés a szilvánál következett be, ugyanakkor a meggy 2011 óta tartja második helyét a gyümölcsök között.
…a zöldségfélék közül 2000 óta a csemegekukoricából takarítják be a legtöbbet? Addig a paradicsom állt az első helyen, 2008 óta viszont a sokak által gyümölcsök közé sorolt görögdinnyével váltják egymást a második-harmadik helyen termésmennyiség tekintetében.
