9. cél: Ellenállóképes infrastruktúra, az inkluzív és fenntartható iparosítás támogatása és az innováció ösztönzése

Az infrastruktúrába való befektetés, az inkluzív és fenntartható iparosítás előmozdítása, valamint a technológiai fejlődés, a kutatás és az innováció támogatása a gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés három mozgatórugója. Ezek segíthetnek a szegénység csökkentésében munkahelyek teremtésével, a növekedés ösztönzésével, valamint az üzleti élet és a társadalom működéséhez elengedhetetlen létesítmények építésének és javításának ösztönzésével. A fenntartható fejlődés e területei folyamatosan javultak az utóbbi években. Ugyanakkor, a legkevésbé fejlett országokban megújult beruházásokra van szükség az infrastruktúra kiépítéséhez és az ipar GDP-arányos részesedésének megkétszerezéséhez 2030-ig.

Kisebb csökkenés után újból a 2010-es szinten az áruforgalom volumene

A hazai stratégia szerint cél a közlekedés összetételének változása, közép-, illetve hosszabb távon a környezetkímélőbb közlekedési módozatokra való átállás. A teherforgalomban a közúti forgalom helyett a vasúti és a vízi közlekedést segítheti a környezeti költségeket tükröző tarifaképzés, logisztikai központok kiépítése, azaz a közlekedési alágazatok közös rendszerbe szervezése, összehangolása. A vasútnál a korszerű technológiák alkalmazása, a pontosság, megbízhatóság növelése a cél. Magyarországon 2016-ban a különböző áruszállítási módozatokban együttesen, csaknem 286 millió tonna árut mozgattak meg, 0,6%-kal többet, mint 2015-ben. A különböző szállítási módozatok közül továbbra is a közúti áruszállítás részesedése a legnagyobb, az összes árutömeg 69,2%-a. A vasúti áruszállítás árutonnában mért teljesítménye 2016-ban 0,6%-kal csökkent, a belvízi forgalom volumene 0,8%-kal emelkedett, a csővezetéken szállított áruk össztömege 30 millió tonna volt.

A személyszállítás alakulása

Környezetvédelmi szempontokat figyelembe véve a távolsági és a helyi tömegközlekedés, ezen belül a kötöttpályás közlekedési módok fejlesztése – a kombinált közlekedés és a kapcsolódó infrastruktúra rendszerének kialakítása, a megállóhelyek rendezése, a szükséges technikai eszközök közös rendszerbe szervezése – a cél. Hazánkban 648 millió utas vette igénybe a közösségi személyszállítást, ami 1,3%-kal kevesebb, mint 2015-ben. Magyarországon, minimális növekedés ellenére, 2016-ban 1,5%-kal több utas közlekedett vasúton, a kötöttpályás közlekedés részaránya mégis csupán 22,6% volt szemben az autóbusz közlekedéssel, amelynek részaránya 76,7%. Az EU és a tagállamok intézkedéseket hoztak valamennyi közlekedési mód gazdasági és környezeti teljesítményének javítása érdekében, beleértve a forgalomnak a közutakról a vasútra, vízi utakra történő átterelését is. A megoldások között szerepel a termelési és logisztikai folyamatok és a közlekedési szokások megváltoztatásának lehetősége, valamint az egyes közlekedési módozatok minél jobb összekapcsolása.

Nőtt a feldolgozóipar hozzáadott értékének aránya, valamint az egy főre jutó értéke is

2010 és 2016 között a feldolgozóipar aránya a GDP-hez képest 17–19% között mozgott. Ugyan a feldolgozóipar aránya 2013-ban és 2014-ben kismértékben csökkent, de a 2015-ös jelentős növekedés a feldolgozóiparban ismét közel 19%-os arányt eredményezett. Az évközepi népesség a vizsgált időszakban folyamatosan, kismértékben csökkent. Az egy főre jutó MVA (manufacturing, value added – a feldolgozóipar hozzáadott értéke) 2012-ben és 2013-ban a feldolgozóiparban bekövetkezett lassulás miatt csökkent az előző évhez viszonyítva. Az MVA a többi évben növekedett, 2016-ban elérte 2010. évi átlagáron számítva a 2769 amerikai dollár/fő értéket.

Csökken a foglalkoztatottak aránya a feldolgozóiparban

A feldolgozóiparban foglalkoztatottak aránya a teljes nemzetgazdasághoz viszonyítva 2010–2012 között 20% körül stagnált, majd 2013-tól kezdődően fokozatosan csökkent. Az előzetes adatok alapján az utóbbi évek legalacsonyabb arányát érte el 2016-ban (17,8%). Átrendeződés figyelhető meg a foglalkoztatottak körében a szolgáltatásban és a termelési ágazatokban dolgozók között. Míg a termelésben dolgozók aránya csökken, a szolgáltatásokban dolgozóké nő.

Módszertani megjegyzés: A foglalkoztatottak adatai a nemzeti számla rendszerében termelésnek tekintett, bármilyen termelő tevékenységben foglalkoztatott személyek számán alapul (alkalmazottak, és önállók, beleértve a segítő családtagokat is). A foglalkoztatottak nemzeti számla szerinti fogalma eltér a KSH lakossági munkaerő-felmérésében használt fogalomtól, részben azért, mert a nemzeti számla rendszerében termelésnek minősülő tevékenységek nem minden esetben minősülnek jövedelemszerző tevékenységnek (munkaerő-felmérés ILO fogalmai szerint), részben azért, mert a nemzeti számla a belföldi (hazai) szemléletű.

Stagnál a medium és high-tech ipar hozzáadott értékének aránya a feldolgozóiparban

2010–2015 között az MHT-iparágak hozzáadott értéke folyó áron gyorsabban növekedett, mint a feldolgozóiparé – 2012 kivételével –, így az MHT-iparágak hozzáadott értékének aránya a feldolgozóiparon belül folyamatosan nőtt (53-ról 58%-ra). A 2016-ra vonatkozó előzetes adatok alapján a feldolgozóipar stagnált, míg az MHT-iparágak 4%-kal csökkentek folyó áron az előző évhez képest, a feldolgozóiparon belül 2 százalékponttal csökkent az arányuk, és újra a 2014-es szintre került.

Csökken a nemzetgazdaság szén-dioxid-kibocsátása a bruttó hozzáadott értékhez viszonyítva

2010 és 2015 között az egységnyi hozzáadott értékre jutó nemzetgazdasági szén-dioxid-kibocsátás a 2015. évi kismértékű emelkedéstől eltekintve csökkent. Ebben az időszakban a 2005. évi áron számított bruttó hozzáadott érték jellemzően nőtt, a nemzetgazdaság szén-dioxid-kibocsátása pedig döntően mérséklődött. Hosszabb távon tehát ún. abszolút szétválás figyelhető meg, mivel a gazdasági változó nő, miközben a környezeti változó csökken.