Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A keringési rendszer betegsége miatti halálozás a leggyakoribb a kiemelt halálokok között, átlagosan közel a halálozások felét teszi ki, míg a daganatok megközelítőleg a negyedét.
A halálozások többségét a keringési rendszer betegségei és a daganatos megbetegedések okozzák.

Definíciók

A halálokok szerinti csoportosítás a betegségek nemzetközi osztályozása X. revíziója alapján készült. Az egyes európai országok összehasonlításához a korösszetétel-hatás kiküszöbölésével számított standardizált halálozási arányszámot, azaz az Eurostat standard európai népességének kormegoszlásával súlyozott nyers halálozási arányszámot alkalmazzuk. A standard népesség azt a közmegegyezéssel létrehozott korcsoportos bontású alapértelmezett populációt jelenti, amelynek súlyozásával összehasonlíthatóvá válnak a mortalitási arányszámok, kiküszöbölve a népességek eltérő koreloszlásából fakadó torzítást.

Relevancia

A halálokok vizsgálata fontos információkkal szolgál azokról a betegségekről, amelyek a lakosság halálozását okozzák. A leggyakoribb halálokok visszaszorítása javítja a népesség egészségi állapotát, mérsékeli a halandóságot, emeli a várható élettartamot. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia alapján a halandóság csökkentésében a közép-európai átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel párhuzamosan pedig a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések számának csökkentése, az egészségkockázatos magatartásformák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezőknek a mérséklése. Egyéni szinten ehhez az egészségtudatos életmód járulhat hozzá. A kormányzat az egészségügyi ellátórendszer modernizációjával, népegészségügyi, prevenciós programok és szűrések indításával, illetve az egészséges életmód népszerűsítését célzó tevékenységek támogatásával tehet a javulás érdekében.

Elemzés

Magyarországon 2021-ben a legtöbb ember a keringési rendszer betegségeiben halt meg, gyakoriságukat tekintve ezután a daganatok következtek. E két haláloki csoport az összes halálozás 62%-át teszi ki. A légző- és az emésztőrendszer betegségei, továbbá az erőszakos eredetű halálokok, valamint a fertőző és élősdiek okozta betegségek az összes halálozás 13%-át jelentik. 2021-ben a halálozások 25%-a egyéb halálokok miatt történt. 2000 és 2021 között a haláloki struktúrában a legjelentősebb változást utóbbiak számottevő emelkedése okozta. Ez a 2020-ban megjelenő Covid19-járványnak tulajdonítható, amely 2020-ban az összes halálozás 6,4, 2021-ben már 16%-át okozta. Emelkedtek még a fertőző, a légző- és a keringési rendszer betegségei miatti halálozások. Jelentősebb javulás az erőszakos halálokoknál és az emésztőrendszer betegségeinél történt. Kisebb mértékben csökkent a daganatok következtében meghaltak aránya is.

2000 és 2021 között a százezer lakosra jutó standardizált halálozási arányszám értéke a nőknél a férfiakénál nagyobb mértékben emelkedett. A két nem haláloki struktúrája nagyon hasonló, a különbség az egyes haláloki csoportok egymáshoz viszonyított százalékos arányaiban van. A férfiak körében 2021-ben magasabb volt az erőszakos okokban, az emésztő- és légzőrendszer betegségeiben, valamint a daganatos megbetegedésekben és az egyéb halálokokhoz tartozó Covid19-járványban meghaltak aránya, a nők között pedig sokkal gyakrabban vezettek halálhoz a fertőző és élősdiek okozta betegségek, a keringési rendszer betegségei, valamint a Covid19-járvány nélküli egyéb halálokok. A régiók közötti különbségek növekedtek, ugyanis a 2000 óta eltelt időszakban mindegyik régióban lényegesen csökkent a százezer főre vetített standardizált halálozási arányszám. A legnagyobb mértékben, 17%-ot meghaladóan Budapesten, a legkisebb, 10% alatt pedig Közép-Dunántúlon (8,8%) és Észak-Magyarországon (6,0%) csökkent az arányszám. A régiók haláloki struktúrája nagyon hasonló, csak kisebb eltérések vannak a haláloki csoportok egymáshoz viszonyított értékeiben.

Nemzetközi kitekintés

Nemzetközi összehasonlításra az Eurostat európai népességre standardizált halálozási arányszáma alkalmas. A magyar haláloki struktúra hasonló a fejlett egészségi kultúrájú országokéhoz. A fejlettebb országokhoz mért többlethalandóság abból adódik, hogy a vezető halálokok miatt többen és korábban halnak meg, mint másutt. Magyarország standardizált halálozási arányszáma 2019-ben csökkent az előző évhez képest, azonban még így is az egyik legmagasabb az uniós országok között, hazánkban százezer lakosra 616-tal több halálozás jutott, mint a legjobb helyen álló Spanyolországban. A magyar nők és férfiak standardizált mutatói, a fertőző betegségek okozta halálozások kivételével, a kiemelt haláloki főcsoportok mindegyikében magasabbak, mint az EU országainak többségében. 2019-ben a keringési rendszer betegségeiben meghalt magyar nők arányszáma több mint háromszorosa, a daganatos betegségeké több mint másfélszerese volt a referenciaként szolgáló spanyolországi nőkének, míg a magyar férfiak ezen krónikus haláloki mutatói kisebb mértékben múlták felül a spanyolországi férfiakét. Ugyanakkor 2011 óta kisebb megszakításokkal, de folyamatosan csökken a keringési rendszer betegségeiben és a daganatoknak tulajdoníthatóan elhunytak arányszáma Magyarországon mindkét nem esetében, azonban a többi országnál is hasonló tendencia figyelhető meg, aminek következtében az országok közti különbségek tartósan fennállnak.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.