Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A rendőrség létszámadatai tartalmazzák a visszafoglalkoztatási kötelezettséggel érintett belső (gyes/gyed, külszolgálat, illetmény nélküli szabadság, felmentés feladatteljesítés alól – hely kijelölésével) és külső rendelkezési állományban (vezényelve a Terrorelhárítási Központhoz, a Nemzeti Információs Központhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz, a Belügyminisztériumhoz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, a rendvédelmi technikumokhoz, egyéb szervekhez) lévők, valamint a tisztjelölti jogviszonyban foglalkoztatottakat is.

Definíciók

A rendőrség létszámadatai tartalmazzák a visszafoglalkoztatási kötelezettséggel érintett belső (gyes/gyed, külszolgálat, illetmény nélküli szabadság, felmentés feladatteljesítés alól – hely kijelölésével) és külső rendelkezési állományban (vezényelve a Terrorelhárítási Központhoz, a Nemzeti Információs Központhoz, a Nemzeti Védelmi Szolgálathoz, a Belügyminisztériumhoz, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez, a rendvédelmi technikumokhoz, egyéb szervekhez) lévők, valamint a tisztjelölti jogviszonyban foglalkoztatottakat is.

Relevancia

A mutató a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemelt indikátora, a társadalmi fenntarthatóság fontos része a lakosság szubjektív biztonságérzetének fenntartása és javítása, továbbá a bűncselekmények és a személysérüléssel járó közúti közlekedési balesetek számának csökkentése.

Elemzés

2000 és 2022 között 30,47%-kal 292-ről 381 főre nőtt a 100 ezer főre jutó rendőrök aránya. 2007-ig arányuk kisebb ingadozásokkal csökkent.

Miután hazánk 2007-ben belépett a schengeni egyezményt alkalmazó országok körébe, így a magyar–osztrák, a magyar–szlovén és a magyar–szlovák határ 1111,5 km hosszán megszűnt a határellenőrzés. A magyar–horvát, a magyar-román, a magyar–szerb és a magyar–ukrán 1103,7 km hosszú határszakasz egyben külső schengeni határ lett. A schengeni egyezményhez való csatlakozáskor az eddig önálló szervezetként működő határőrség 2008. január 1-jével integrálódott a rendőrségbe. Az integrálódás során a rendőrség átvette a határőrizeti feladatokat és a határőrségnél szolgálatot teljesítő személyi állomány jelentős részét. Ezért 2008-ban 22,18%-os növekedés tapasztalható a 100 ezer főre jutó rendőrök számában (275-ről 336-ra).

2015-től a központi irányítás várakozása szerint várhatóan fokozódó illegális migráció hatására ismét bővítették a rendőrség létszámát. A növekedés 2018-ra azt jelentette, hogy 407 rendőr jutott 100 ezer főre. Az uniós átlagot nézve megállapítható, hogy hazánkban a 100 ezer főre jutó rendőrök száma, az Eurostat adatai alapján, az átlagszámot mindig meghaladja. 2016-ban ez az átlag 318 fő (Magyarországon 379 fő) volt, a 2017–2019-es évek átlaga az EU-ban 334, Magyarországon 401 fő, 2018–2020-ban pedig az unióban 333, hazánkban 398 fő volt.

Nemzetközi kitekintés

Összességében egy rendőr jutott 300 lakosra az EU-ban, hároméves átlagban (2018–2020), 333 rendőr 100 ezer lakosra. Az érték némileg csökkent az előző hároméves átlaghoz képest (2017–2019-ben), 100 ezer lakosra 334 rendőr jutott. Az országok között azonban nagyok a különbségek. A 100 ezer lakosra jutó rendőrök száma Finnországban (134,1) a legalacsonyabb, ezt követi Dánia (192,6) és Svédország (200,1). Nyolc EU-tagállamban ez a szám meghaladta a 400-at. A legmagasabb értékeket Cipruson (556,5), Görögországban (509,0), Horvátországban (499,3), Máltán (459,7) és Portugáliában (445,1) jegyezték fel. Mindazonáltal előfordulhatnak különbségek az egyes országok között, hogy mely állások sorolhatók a rendőrséghez, mivel az országok eltérő módon szervezik meg a bűnüldözést.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.