Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 15‒17 éves korosztályhoz képest a 65 évesek és annál idősebbek körében több mint négyszeres a túlsúlyosak és elhízottak aránya.
Észak-Magyarországon 22%-kal magasabb a túlsúlyosak és elhízottak aránya, mint Budapesten.

Definíciók

A BMI (Body Mass Index) vagy TTI (testtömegindex) a kilogrammban megadott testtömeg és a méterben megadott magasság négyzetének hányadosa. A WHO meghatározása szerint a normál testsúly BMI-indexe 18,5 és 24,99 közötti. A 18,5 alatti értékek esetén beszélünk soványságról, a 25 és afeletti értékek esetén túlsúlyról. Kórosan soványnak a 16 alatti értékkel, elhízottnak a legalább 30-as, de 40 alatti értékkel, súlyosan elhízottnak a legalább 40-es értékkel jellemezhető személyeket tekintjük.

Az adatok forrása az Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF, illetve EHIS – European Health Interview Survey). Az EU-harmonizált felvételre eddig három hullámban, 2009-ben, 2014-ben és 2019-ben került sor.

Relevancia

A tápláltsági állapot számos betegséggel összefüggésbe hozható.
A nagyobb testsúly megnöveli többek között a szívkoszorúér-betegségek, a cukorbetegség vagy a daganatos betegségek kialakulásának kockázatát. A testsúlyt többek között az életmód is befolyásolja, az egészséget veszélyeztető faktornak tekinthető a túlzott táplálékbevitel és a mozgásszegény életmód.

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia kiemeli, hogy az egészségtudatos magatartás – bár társadalmi-gazdasági helyzettől is függő egyéni választás – jelentősen érinti a nemzeti erőforrások fenntarthatóságát. Az egyének az egészségtudatos magatartással a saját, valamint a társadalom többi tagjának jólétére is pozitív hatással lehetnek. Ennek egyik eleme az egészséges táplálkozás és a rendszeres testmozgás.

Elemzés

A tápláltsági állapot általános jellemzésére széles körben alkalmazott WHO-ajánlás szerinti testtömegindex alapján 2019-ben a 15 éves és annál idősebb magyar lakosság némileg kisebb része (39%-a) számított normál testsúlyúnak, mint 2009-ben (42%).
A soványnak tekinthetők aránya is csökkent, 4,0-ről 2,7%-ra. Ezzel szemben a népesség 58%-ának súlytöbblete volt, ami 4,5 százalékponttal magasabb a 2009. évinél. A súlyfelesleggel jellemezhetők több mint fele, a 14 év felettiek 34%-a túlsúlyos, de nem elhízott. Enyhe és középsúlyos (I–II. fokú) elhízással a lakosság 22%-a, súlyos, azaz III. fokú elhízással 1,6%-a küzd.

A férfiak közül többen érintettek a súlyproblémában, 65%-uk tekinthető túlsúlyosnak vagy elhízottnak, 1,4%-uk soványnak, míg a nők körében az előbbiek aránya kisebb (52%), utóbbiaké nagyobb (3,9%). Az életkor emelkedésével nő a súlytöbblettel rendelkezők és csökken a soványak aránya. A 15–17 évesek 16%-a túlsúlyos vagy elhízott, 19%-a sovány, szemben a 65 évesekre és annál idősebbekre jellemző 72, illetve 1,0%-kal.

Súlyproblémák tekintetében a Budapesten élők kedvezőbb helyzetben vannak a többi régió lakóinál: míg a túlsúlyosak és elhízottak aránya a fővárosban 51%, az ország egyéb régióiban 57–62% között mozog. Észak-Magyarországon a legmagasabb (62%), de Dél-Dunántúlon, Közép-Dunántúlon és Észak-Alföldön is meghaladja a 60%-ot a súlyproblémával küzdők aránya.

Nemzetközi kitekintés

A túlsúlyosak és az elhízottak hazai aránya Horvátországot, Máltát és Csehországot követve az EU-ban a negyedik legmagasabb, az EU27 átlagát pedig 14%-kal haladja meg (60 és 53%). Még kedvezőtlenebb a helyzet, ha a jelentősebb súlyfelesleggel küzdő elhízottak arányát vizsgáljuk. Csak Máltán magasabb az elhízottak aránya, mint Magyarországon, és a magyarországi érték az uniós átlagnál 48%-kal magasabb (25 és 17%).

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.