Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv*
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2021-től a beruházások értéke tartalmazza az immateriális javak beszerzésére fordított összegeket is, e módszertani változás miatt az adatok korlátozottan összehasonlíthatók a korábbi évek azonos időszaki adataival.

Definíciók

A kutatás-fejlesztés olyan, módszeresen folytatott alkotómunkát jelent, amely a meglévő ismeretanyag bővítésére szolgál – beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról szerzett ismereteket egyaránt –, valamint arra, hogy ezt az ismeretanyagot új alkalmazások kidolgozására használják fel. A kutatás-fejlesztési ráfordítások, valamint a K+F-tevékenység mérésére, nemzetközi összehasonlítására használt legelterjedtebb mutatószám a GDP százalékában fejezi ki a K+F-ráfordítások összegét. A K+F-ráfordítás a K+F-költség és a K+F-beruházás áfa nélküli együttes összege, bármilyen hazai vagy külföldi forrásból is származik, függetlenül attól, hogy a pénzforrás eredetileg kutatásra, fejlesztésre vagy más célra állt rendelkezésre.

A kutatás-fejlesztési tevékenység beruházásainak környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célok szerinti meghatározásakor abból kell kiindulni, hogy mi az elért eredmény, függetlenül a kutatás-fejlesztés tárgyától.
A környezettel kapcsolatos társadalmi-gazdasági célokhoz tartozik többek között:

  • a szennyezések olyan ellenőrzése, amelynek célja a szennyeződés azonosítása és a szennyeződés forrásának és okának elemzése;

  • minden szennyezés, ideértve a szennyeződés környezetben való szétszóródását és annak hatását az emberekre, a fajokra (faunára, flórára és a mikroorganizmusokra) valamint a bioszférára;

  • olyan monitoring létesítmények fejlesztése, amelyeket valamilyen szennyező anyag mérésére használnak;

  • mindenfajta szennyeződés kiküszöbölése és azok elleni védelem mindenféle környezetben;

  • az atmoszféra és az éghajlat védelme;

  • a bennünket körülvevő levegő védelme;

  • a szilárd hulladék kezelése;

  • a környező vizek, a talaj és a felszín alatti vizek védelme;

  • a zaj és rezgések kezelése;

  • a fajok és az élőhelyek védelme;

  • a természeti csapások elleni védelem;

  • a radioaktív szennyeződések kezelése.

Relevancia

Európában a K+F-kiadások aránya elmarad a legjelentősebb globális versenytársak, mindenekelőtt az Amerikai Egyesült Államok és Japán értékétől, ez elsősorban a vállalkozások alacsony beruházási szintjének tulajdonítható. Az európai országoknak javítaniuk kell az üzleti szféra K+F-be történő beruházásaira vonatkozó feltételein. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szükségesnek tartja az innovációs ráfordítások növelését, és a kormány számára ajánlást fogalmaz meg, miszerint a vállalati K+F+I (kutatás+fejlesztés+innováció) támogatásával a kormány nemcsak a környezeti fenntarthatósághoz, hanem a hazai kis- és középvállalkozások fejlődéséhez is hozzájárulhat. Mindez erősítheti a hazai vállalkozások versenyelőnyét, ami a többi nemzeti tőke tekintetében is kedvező hatásokkal járhat.

Elemzés

Magyarországon a környezeti kutatás-fejlesztési beruházások GDP-hez viszonyított aránya 2016-ig meglehetősen hullámzóan alakult. 2021-ben az előzetes adatok alapján a környezeti célú K+F-beruházások értéke elérte a GDP 0,006%-át, amely nagyjából a korábbi évek arányainak felel meg.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.