Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Az élelmiszerhulladék döntő többsége a háztartásokban keletkezik.

Definíciók

A rendelkezésre álló adatok az összes élelmiszer-hulladékra vonatkoznak. Nem áll rendelkezésre külön az elkerülhető, nem elkerülhető, illetve potenciálisan elkerülhető élelmiszer-hulladék mennyiségére vonatkozóan adat.

A FAO definíciója alapján az élelmiszer-veszteség: az élelmiszer mennyiségének vagy minőségének az élelmiszer-beszállítók döntéseiből és tevékenységéből eredő (azaz az élelmiszer-termelés és -feldolgozás folyamatait megelőzően, vagy ezek során bekövetkező) csökkenése, illetve gyengülése.

Élelmiszer-pazarlás: az élelmiszer mennyiségének vagy minőségének a kiskereskedők, az étkeztetési szolgáltatók és a fogyasztók döntéseiből és cselekvéséből eredő csökkenése, illetve gyengülése.

Az élelmiszer-hulladékokon belül megkülönböztethetünk elkerülhető, nem elkerülhető és potenciálisan elkerülhető hulladékokat. Az Európában keletkező élelmiszer-veszteség mérésére létrejött FUSIONS (Food Use for Social Innovation by Optimising Waste Prevention Strategies) projekt definíciója alapján:

Elkerülhető élelmiszer-hulladék: eredendően emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag
vagy készétel, amely végül kidobásra került. Például megromlott joghurt, összefonnyadt egész gyümölcs, kidobott készétel. Az élelmiszer-hulladékoknak ezen fajtája általában emberi gondatlanság eredménye. Nevéből is adódóan (miszerint keletkezése elkerülhető lett volna) ez a tulajdonképpeni élelmiszer-pazarlás.

Nem elkerülhető élelmiszer-hulladék: emberi fogyasztásra nem alkalmas állati vagy
növényi eredetű élelmiszerrészek. Például: tojáshéj, csontok, banánhéj. Az ilyen hulladékok szükségszerűen keletkeznek az élelmiszerláncban.

Potenciálisan elkerülhető élelmiszerhulladék: emberi fogyasztásra alkalmas alapanyag vagy készétel, azonban egészségügyi okokból (például rágási képesség romlása) vagy egyéni ízlés miatt kidobásra került. Például csirkebőr, kenyérhéj, almahéj.

Relevancia

Az élelmiszer-veszteség és az élelmiszer-pazarlás növekvő, globális problémát jelent az egész világon. Növeli az élelmiszer-ellátás bizonytalanságát, ezáltal hozzájárul az éhezés és az alultápláltság növekedéséhez. Emellett a feleslegesen megtermelt élelmiszerek környezeti terhe hozzájárul az éghajlatváltozáshoz is, fokozza a túlzott vízfelhasználással kapcsolatos kockázatokat. Az élelmiszer előállításához értékes erőforrások felhasználása szükséges, így magas az ökológiai lábnyoma.
A termesztés, betakarítás, szállítás, előállítás, csomagolás, tárolás, kereskedelem, előkészítés mind energiaigényes folyamatok. Ezt az energiát pazaroljuk el a feleslegesen előállított, majd kidobásra kerülő élelmiszerek esetében. Ennek kiküszöbölésére sokféle megoldás létezik, melyek közül a leghatékonyabb és a legegyszerűbb a pazarlás megelőzése.

Elemzés

Élelmiszer-hulladék az élelmiszerlánc minden pontján keletkezik, az elsődleges termelésnél, a feldolgozás és a gyártás során, az élelmiszer-kereskedelem és egyéb forgalmazás területén, az éttermek és étkezési szolgáltatások működése kapcsán és végül a háztartásokban. Arányaiban a háztartásokban keletkezik a legnagyobb része. Az Európai Unióban 2020-ban ez az arány 55% volt, amely fejenként, átlagosan 70 kg élelmiszert jelent. Magyarországon ennél is nagyobb, 70% körüli a háztartások részaránya a teljes élelmiszer-hulladék képződéséből. A teljes élelmiszer-hulladék több mint 20%-a a feldolgozás és a gyártás során keletkezik. Az elsődleges termelés során keletkezik a legkevesebb veszteség.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió országaiban 2020-ban egy főre vetítve átlagosan 127 kg élelmiszer veszett kárba. Az egyes országok között jelentős különbségek vannak. A legtöbb élelmiszer-hulladék (fejenként 397 kg) Cipruson keletkezett. Őt követi Dánia, Görögország és Portugália, fejenként 200 kg körüli értékkel.
A legalacsonyabb élelmiszerhulladék-értéket Szlovéniában és Horvátországban mérték, kevesebb mint 20%-át Ciprus adatának. Magyarország élelmiszerhulladék-adata (93 kg/fő) az uniós átlagnál alacsonyabb, így jobb értéknek tekinthető.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.