Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2001 és 2011 között folyamatosan emelkedett, ezt követően 2019-ig csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya hazánkban.
Az adósságállományon belül 2011-től újra a forintban kifejezett adósság aránya növekszik.

Definíciók

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága három fő összetevőből áll: készpénz és betétek, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, valamint rövid és hosszú lejáratú hitelek. Nem tartalmazza az államháztartáson belüli pénzügyi kapcsolatokat. Bruttó szemléletű, a szektor követelései nem vonhatók le az adósságból.

Relevancia

A kormányzati szektor konszolidált bruttó adóssága egyike a maastrichti szerződésben megfogalmazott kritériumoknak, amelyek teljesítése feltétele az euróövezethez történő csatlakozásnak. Eszerint az államadósság szintje nem haladhatja meg a bruttó hazai termék 60%-át, ha pedig meghaladja, akkor megfelelő mértékben és ütemben kell csökkenteni és közelíteni ehhez az értékhez. A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia megfogalmazza, hogy a kormányzatnak a költségvetés kialakítása során jelentős felelőssége van a hazai gazdasági tőke fenntarthatósága tekintetében.

Elemzés

Magyarországon a GDP arányában kifejezett államadósság az 1990-es évek második felében folyamatosan, jelentős mértékben csökkent, 2001-ben érte el a minimumát, 52,3%-ot, amely 8 százalékponttal a maastrichti küszöbérték alatt volt. Ezt követően folyamatos emelkedéssel 2011-re 80,3%-ra kúszott fel az értéke. (A mutató 2005-ben haladta meg újra a 60%-ot). Az adósságráta 2012 óta ismét folyamatosan csökkent, értéke 2019-ben 65,3% volt. 2020-ban a világjárvány hatására viszont 79,3%-ra ugrott, ez 2021 végére 76,8%-ra mérséklődött. Az egy főre jutó adósság hasonló ívet ír le – 2021. évi árakon számolva –, 2001-ben érte el minimumát, 1,7 millió forintot, és 2002-től újra növekedésnek indult. 2003-ban átlépte a 2 millió forintot, majd 2011-ben 2,9 millió forintot ért el. A 2012-es átmeneti csökkenés után újra emelkedett, 2021-ben 4,4 millió forintot tett ki. Összetételét tekintve az 1990-es évek első felében még a forintadósság volt a meghatározó, a devizaadósság a 10%-ot sem érte el. Ez 1997-re megváltozott, ekkor a devizaadósság 42%-ot tett ki, amely folyamatosan csökkent 2003-ig, ekkor 26% volt. 2004-ben indult újra növekedésnek a deviza aránya, ez 2011-ig tartott, ekkor az adósság több mint felét érte el. Az ezt követő nyolc évben újra csökkent a devizaadósság aránya, 2019 végére 21%-ra, majd 2021 végére 23%-ra nőtt. A devizaadósság meghatározásában fontos szerepet játszik a forintárfolyam alakulása.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unió (EU27_2020) tagországainak átlagos adósságrátája a 2008 és 2014 közötti időszakban – az anticiklikus gazdaságpolitikák eredményeként – növekedett, a mutató értéke 62,0-ről 86,6%-ra kúszott fel. 2015 óta fokozatosan csökkent, 2019-ben 77,5%-ra. 2020-ban a Covid19-járvány miatti többletkiadások következtében a kormányzati szektor adósság újra emelkedett, az év végére GDP-arányosan 89,8%-ra ugrott. Ez 2021-ben 87,9%-ra mérséklődött. Az EU-tagállamok közül a bruttó államadósság GDP-hez viszonyított aránya 2021-ben Görögországban (194,5%), Olaszországban (150,3%) és Portugáliában (125,5%) volt a legmagasabb. Hazánk mutatója 11 százalékponttal az uniós átlag alatt maradt (76,8%). A legalacsonyabb adósságrátával Észtország (17,6%), Bulgária (23,9%) és Luxemburg (24,5%) rendelkezett.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.