Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Tovább nőtt a keletkezett hulladék mennyisége.
Tovább nőtt az építési és bontási hulladék mennyisége.
A keletkezett hulladék GDP-re vetített aránya 2004 óta folyamatosan csökken.

Definíciók

A keletkezett hulladék alatt egy adott állam területén képződő bármely anyag vagy tárgyak összességét értjük, amely(ek)től birtokosa megválik, megválni szándékozik, vagy megválni köteles (2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról). Az egy főre jutó települési hulladék indikátora a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék (többnyire irodákban, szolgáltatóknál, intézményekben keletkező, összetételében vegyes vagy elkülönítetten gyűjtött, de nem termelésinek minősülő hulladék) egy főre jutó mennyiségét mutatja. A háztartási hulladék a háztartásokban képződő vegyes, elkülönítetten gyűjtött, valamint lomhulladék, ideértve a lakásokban, lakóingatlanokban, a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben, a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein képződő hulladékot. A háztartási hulladékhoz jellegében és összetételében hasonló hulladék az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartásokon kívül képződik.

Relevancia

A hulladékgazdálkodás területén cél a hulladékok keletkezésének minimalizálása. Ez hatékonyabb alapanyag-felhasználással és az újrafeldolgozás magasabb arányával érhető el. A hulladékok keletkezését úgy is lehet csökkenteni, hogy az anyag- és energiaáramlások mentén elősegítjük a gazdasági tevékenységek összehangolását, azaz az egyik termelési folyamatban keletkező anyag- és energiahulladék legyen a következő folyamat inputja.
A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia rávilágít arra, hogy a zárt anyagciklusok kialakítása, hasznosítás révén a korábban hulladékként jelentkező anyagok a gazdaságban tovább használhatók (így az ártalmatlanítandó hulladék mennyisége csökken). A stratégia jelentős problémaként említi a hulladékkibocsátást mint a természeti erőforrásokra nehezedő terhet, és javasolja az egyebek mellett a hulladékgazdálkodásra, ökológiai termelésre és fogyasztásra irányuló alap- és alkalmazott kutatások támogatását.

Elemzés

2004 és 2009 között jelentősen csökkent, majd évekig stagnált a hazánkban keletkezett hulladék mennyisége, az utóbbi években azonban újra emelkedni kezdett. Az egyes hulladékfajták közül 2004 és 2020 között a mezőgazdasági és az élelmiszeripari, illetve az ipari és az egyéb gazdálkodói hulladékok mennyisége mérséklődött a legnagyobb mértékben. A mezőgazdasági és az élelmiszeripari hulladék mennyisége módszertani változás miatt 2008-ban jelentősen csökkent, ettől kezdve csak a ténylegesen hulladéknak minősülő trágya, állati és növényi melléktermékek mennyiségét tartalmazza. Az ipari hulladékok mennyisége 2010-ig folyamatosan kevesebb lett, azóta kisebb ingadozások mellett stagnál. A korábbi jelentős csökkenés annak köszönhető, hogy leépültek a nagy hulladéktermelő ágazatok (például bányászat, kohászat), nőtt a kisebb alapanyag-igényű ágazatok aránya a termelésben, és korszerűsítették a gyártási technológiákat. Az építési-bontási hulladékok mennyiségének alakulását elsősorban az építőipari beruházások mértékének változása befolyásolja, így mennyisége egyik évről a másikra jelentősen változhat. 2017-ben jelentős növekedést mutatott az ágazat, ennek megfelelően több építési-bontási hulladékra vonatkozó hulladékgazdálkodási engedélyt adtak ki, a korábbi évekhez képest jelentősen nőtt az építési-bontási hulladék mennyisége. 2020-ban tovább folytatódott a növekedés.

Nemzetközi kitekintés

Az unió egészét nézve évente közel 2,5 milliárd tonna hulladék keletkezik. Ez a mennyiség 2009-ben nőni kezdett, és 2016-ra elérte a 2004. évi érték szintjét. A tagországok közül 2020-ban Ausztriában volt a legmagasabb az egy főre jutó települési hulladék mennyisége, majd Dánia és Luxemburg következett. A 2004 óta csatlakozott tagállamokban mért alacsonyabb érték az alacsonyabb fogyasztással magyarázható. Hazánk egy főre jutó települési hulladékának mennyisége (403 kg/fő) 2020-ban az uniós átlagnál 20%-kal kevesebb volt. A mutató értéke Romániában a legalacsonyabb, 29%-kal kisebb, mint Magyarországon.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.