Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i

Az aszályindex (PAI) 2021-re számított értékeinek területi eloszlása

Az aszályindex (PAI) 2021-re számított értékeinek területi eloszlása

Forrás: Országos Vízügyi Főigazgatóság.

Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
2021-ben az ország területének 70%-át érintette legalább enyhe mértékű aszály.

Definíciók

Az aszállyal érintett területek nagyságának meghatározása a Pálfai-féle aszályossági index (PAI) segítségével történik. Ez az index az április–augusztusi időszak középhőmérsékletének és az október–augusztusi időszak súlyozott csapadékösszegének a hányadosa. Az index figyelembe veszi a hőségnapok számát, a csapadékszegény időszak hosszát, a talajvíz mélységét és a mezőgazdasági növények időben változó vízigényét is. Aszálymentes terület az, ahol a PAI < 6°C/100 milliméter, míg rendkívüli aszály ott van, ahol a PAI > 12°C/100 milliméter.

Relevancia

Az időjárási szélsőségek – köztük az aszály – az éghajlatváltozás következtében egyre gyakrabban fordulnak elő világszerte és hazánkban egyaránt. Az aszály ártalmas hatása legszembetűnőbben a mezőgazdaságot érő veszteségen keresztül számszerűsíthető. Az aszály, valamint az öntözés hiánya nyomán a magyar mezőgazdaság olykor súlyos károkat szenved el, csakúgy, mint az egész élővilág, a művelt és műveletlen, illetve az oltalom alatt lévő területek egyaránt, ezáltal maga a társadalom is.

Elemzés

Magyarországon 2000 és 2021 között az aszállyal érintett területek aránya számos esetben jelentősen meghaladta az 50%-ot. Kiemelkedően aszályos év volt 2000, 2003, 2007, 2012, 2013, 2015 és legutoljára 2021 is. Ennek hátterében a rendkívüli hőség, a csapadékhiány, illetve a kettő együttes előfordulása áll. 2012-ben az országos átlagos csapadékösszeg kifejezetten alacsony volt. A 2013. évi aszály mértéke (az aszállyal érintett területek aránya 80%) elmaradt a 2012. évitől (87%), elsősorban az átlagosnál lényegesen csapadékosabb tavaszi időjárás hatására. 2014 aszálymentes volt, az aszály alsó küszöbértékét megközelítő állapot a Tiszántúl és az Alsó–Duna-völgy területét jellemezte. A nagymértékű aszállyal sújtott 2015. évben a – döntően – nyári időszak 5 hőhulláma 42 napot érintett. 2016 aszálymentes volt, de 2017-ben az aszállyal érintett területek aránya ismét elérte az 51%-ot. 2020 a harmadik helyre került az áprilisi aszályok dobogóján a 2007-es és az 1946-os évek után, mégis éves szinten az aszállyal érintett területek aránya alacsony, 3%-os értéket ért csak el. Nem így a 2021-es év, amikor is újra magas, 70%-ot kitevő lett az aszállyal érintett területek aránya az országban. Az aszály hozzátartozik hazánk éghajlatához, tízévente átlagosan négy évben fordul elő.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.