Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
Bár a nem dolgozó és nem tanuló 15–24 éves fiatalok aránya megfelel az uniós átlagnak, a férfiak és a nők közötti különbség számottevő.

Definíciók

A foglalkoztatásban, oktatásban és képzésben nem részt vevő fiatalok aránya mutató a vonatkozási héten nem dolgozó és a felvételt megelőző 4 hétben bármiféle (iskolarendszerű, illetve iskolarendszeren kívüli) oktatásban, képzésben részt nem vevő 15–24 évesek azonos korú népességen belüli arányát jelzi.

Relevancia

A fiatalok gyakrabban váltanak munkát, és a tanulmányok befejezését követően hosszabb idő alatt helyezkednek el a munkaerőpiacon, mint korábban. Az egyén és a társadalom számára is negatív hatással bír, ha a fiatalok a tanulmányok befejezése után nem tudnak rövid időn belül elkezdeni dolgozni, és hosszabb távon kiszorulnak mind a munkaerőpiacról, mind az oktatásból. Idővel gyengülnek, és akár elavulttá is válhatnak a megszerzett ismeretek, csökken a fiatalok önértékelése, ezek és a szakmai gyakorlat hiánya így egyre jobban megnehezítik a munka világába történő integrálódást.

Elemzés

2000-től a 2008-ban kezdődő gazdasági válságig a nem dolgozó, nem tanuló 15–24 évesek aránya csökkenő tendenciát mutatott, 15,4-ről 11,5%-ra mérséklődött. Ezt követően erőteljes növekedés volt megfigyelhető, mely 2013-ban tetőzött, elérve a 2000-es szintet, majd ismét csökkent. Ezt a folyamatot a Covid19-járvány 2020-ban egy évre megakasztotta, amikor a lezárások miatt az elhelyezkedés esélyei jelentősen romlottak. 2021-ben a mutató értéke 10,6% volt, amely 1,1 százalékponttal alacsonyabb a 2020-as értéknél.
A 15–24 éves nők körében magasabb volt azok aránya, akik nem dolgoznak és nem is tanulnak. A nemek közötti különbség a vizsgált időszakban 6,4–1,7 százalékpont között mozgott, 2021-ben 5 százalékponton állt.

A fiatalabb, 15–19 éves korosztályban, tekintettel arra, hogy többségük még iskolarendszerű képzésben vesz részt, lényegesen alacsonyabb a ráta értéke (2021-ben 6,0%), és a férfiak és nők közötti különbség is elenyésző, mindössze 0,4 százalékponttal volt magasabb a nők körében. A középiskolai tanulmányokat jellemzően 20 éves korukig befejezik a fiatalok, így nem meglepő, hogy a 20–24 éves korosztályba tartozókra jellemző érték 2021-ben két és félszerese (15%) volt a fiatalabb korosztályba tartozókénak. A nemek közti különbség pedig kétszeres volt, a férfiak esetében 10,5%, a nők esetében 19,8% a ráta értéke.

A nem dolgozó és nem tanuló 15–24 éves fiatalok 63,8%-a nem is keresett munkát 2021-ben. Miközben a nők körében a gyermekgondozás és egyéb családi ok is döntő szerepet játszik abban, hogy nem keresnek munkát, addig a férfiaknál leginkább a megfelelő munkalehetőség hiánya, illetve betegség, fogyatékosság a fő ok.

Jelentősek a területi különbségek. A vizsgált időszak döntő részében Budapesten volt a legalacsonyabb a mutató értéke, 2021-ben Budapestet (5,6%) Nyugat-Dunántúl (5,8%) és Pest régió követte (6,5%). Az elmúlt 21 évet tekintve Észak-Magyarországon és Észak-Alföldön volt a legmagasabb ezen fiatalok aránya (2021-ben 18,4%, illetve 17,1%), mivel ezeket a régiókat magasabb munkanélküliség jellemzi, kevesebb a munkalehetőség, magasabb az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya, ami miatt sokan el sem kezdenek munkát keresni.

Nemzetközi kitekintés

Az Európai Unióban 2021-ben a 15–24 éves fiatalok 10,8%-a nem dolgozott és oktatásban, képzésben sem vett részt, ami 1,8%-kal marad el a 2030-ra kitűzött céltól. Arányuk jelentősen szóródik az unió tagállamai között, 11 tagországban haladta meg az uniós átlagot, Olaszországban volt a legmagasabb (19,8%), a skála másik végén pedig Hollandia és Svédország állt 5,1%-kal. Uniós átlagban a 15–24 éves férfiak és nők között közel azonos arányban vannak azok, akik se nem dolgoznak, se nem tanulnak.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.