Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A 849 ezer hektár nagyságú, országos jelentőségű védett természeti területek 23%-a az Észak-magyarországi régióban található.
2021-ben a védett állatfajok 16%-a, a védett növényfajok 12%-a állt fokozott védelem alatt.

Definíciók

Az országos jelentőségű védett természeti területek a természetvédelemért felelős miniszter által rendeletben védetté nyilvánított területek:
Nemzeti park: az ország olyan, jellegzetes, természeti adottságaiban lényegesen meg nem változtatott, nagyobb kiterjedésű területe, amelynek elsődleges rendeltetése a különleges jelentőségű, természetes növény- és állattani, földtani, víztani, tájképi és kultúrtörténeti értékek védelme, a biológiai sokféleség és természeti rendszerek zavartalan működésének fenntartása, az oktatás, a tudományos kutatás és a felüdülés elősegítése (1996. évi LIII. törvény a természet védelméről).
Tájvédelmi körzet: az ország jellegzetes természeti, tájképi adottságokban gazdag nagyobb, általában összefüggő területe, tájrészlete, ahol az ember és a természet kölcsönhatása esztétikai, kulturális és természeti szempontból jól megkülönböztethető jelleget alakított ki, és elsődleges rendeltetése a tájképi és a természeti értékek megőrzése.
Természetvédelmi terület: az ország jellegzetes és különleges természeti értékekben gazdag, kisebb összefüggő területe, amelynek elsődleges rendeltetése egy vagy több természeti érték, illetve ezek összefüggő rendszerének a védelme. A természetvédelmi törvény alapján a védett láp, a szikes tó természetvédelmi területnek minősül. Természeti emlék valamely különlegesen jelentős egyedi természeti érték, képződmény és annak védelmét szolgáló terület. A természetvédelmi törvény alapján a védett forrás, a víznyelő, a kunhalom, a földvár természeti emléknek minősül.
A helyi jelentőségű védett természeti területek (természetvédelmi terület, természeti emlék) a települési önkormányzat által rendeletben védetté nyilvánított területek.

Relevancia

A védett természeti területek aránya a biodiverzitás megőrzésének egyik jellemző mutatója. Az élővilág sokszínűségének fenntartása a földi élet alapvető feltétele. Az ENSZ Fenntartható fejlődési céljai között szerepel a biológiai sokféleség csökkenésének megakadályozása, a veszélyeztetett fajok oltalma, az ökoszisztémák védelmén, fenntartható használatán keresztül. Ezzel összhangban a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia is megfogalmazza, szükséges az Európában egyedülálló fajgazdagság fenntartása, a természeti értékek és területek megőrzése, állapotuk javítása.

Elemzés

A hazai jogszabályok az ország területének 9,6%-át nyilvánítják védetté. Az oltalom alá helyezett területek kisebb részben (43 ezer hektár) helyi, nagyobb részben (849 ezer hektár) országos jelentőségűek. Az egyedi jogszabály által védett országos jelentőségű természeti területeket legnagyobb arányban nemzeti parkok (57%), kisebb részben tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek és (2014 óta) a természeti emlékek alkotják. A nemzeti parkok száma (10) és kiterjedése a legfiatalabb Őrségi Nemzeti Park 2002. évi létesítése óta lényegében változatlan. Területük 480 ezer hektár, melynek legnagyobb része, mintegy ötöde az Alföld déli részén fekszik. A védett természeti területeken belül a tájvédelmi körzetek száma 39, arányuk közel 40%. Lényegesen kisebb arányt képvisel a 174 természetvédelmi terület (3,7%) és a 103 természeti emlék (0,01%). A védett természeti területek mintegy 15%-a fokozottan védett. 2000 óta a védelem alá helyezett országos jelentőségű területek nagysága mintegy 4%-kal bővült. Ezen belül legnagyobb arányban a természetvédelmi területeké, közel 23%-kal. Az utolsó nagy, tájléptékű védetté nyilvánítás 2012-ben történt a Körös-éri Tájvédelmi Körzet kijelölésével. Ma már a nagy kiterjedésű, táji léptékű térségek helyett inkább a kisebb, speciális természeti értékeket magukban foglaló, különleges kezelést igénylő területek védelem alá vonása került előtérbe. Ennek alapján 2017 óta 4 természetvédelmi területet jelöltek ki összesen mintegy 530 hektáron. A bajai földikutya-rezervátum a délvidéki földikutya világszinten is legjelentősebb populációjának élőhelyét védi, a madarasi marhajárás természeti értékét a természetközeli állapotú gyepi életközösségek botanikai és zoológiai különlegességei adják. A jáki kardvirágos erdő a kékperjés-cseres-tölgyes erdők táji és természeti értékeit óvja, míg a védett táti és süttői Duna-szigetek az ártéri élőhelymaradványok (mocsárrétek, ligeterdők) hosszú távú fenntartását szolgálják. A természeti emlékek számában 2014 után számottevő ugrás tapasztalható, a földtani alapszelvények és földtani képződmények (miniszteri) rendeletben kihirdetett védetté nyilvánításának következtében. 2021-ben védett természeti értékként 733 növény- és 1178 állatfajt tartottak nyilván az országban. Számuk 2012 óta alig változott. A védett állatfajok 59%-a gerinctelen, 41%-a gerinces. A védett gerinces állatfajok több mint negyede a fokozottan védett kategóriába tartozik. A veszélyeztetett fajok természetvédelmi célú megőrzésére, illetve állományainak növelésére fajmegőrzési terveket dolgoznak ki: 2021-ig 27 állat- és 20 növényfajra készült ilyen dokumentáció. (Forrás: Agrárminisztérium).

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.