Fenntartható fejlődés indikátorai

Fő indikátor piktogramja
Rövid táv
Hosszú táv
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők aránya Magyarországon 2014 óta az uniós átlag alatt van.
A 18–59 évesek körében 2014-től mindkét nem esetén kedvezőbbek a magyar adatok, mint az uniós átlag.

Definíciók

A foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők mutatója az adott népességcsoporton belül azok arányát mutatja, akik olyan háztartásban élnek, amelynek egyetlen tagja sem foglalkoztatott1 (vagyis minden háztartástag vagy gazdaságilag inaktív, vagy munkanélküli). A mutató számításánál az ILO módszertanának megfelelően nem vesszük figyelembe azokat a háztartásokat, amelyekben kizárólag 18–24 éves diákok élnek.

Relevancia

A foglalkoztatott nélküli háztartásokban élők kilátásai kedvezőtlenek, a kirekesztődés kockázata nagy. Az érintett társadalmi csoportokban nagyobb az esélye a hátrányok átörökítésének, a fenntarthatóság szempontjából elkerülendő szegénység újratermelődésének.

Elemzés

A 2000-es évek első felében a vizsgált (0–59 éves) népesség több mint egytizede élt olyan háztartásban, amelynek egyetlen tagja sem volt foglalkoztatott, vagyis megélhetése biztosítására munkából származó jövedelem nem állt rendelkezésre.1 A korábbi évek stagnáló, enyhén csökkenő tendenciáját 2008-ban megtörte a nemzetközi pénzügyi válság, ill. annak reálgazdasági következményei, és ezek hatására jelentősen emelkedett mind a 18–59 éves felnőttek, mind pedig a 0–17 éves gyermekek érintettsége: a felnőttek körében 2009–2010-ben érte el a legmagasabb értéket (13%), a gyermekek esetében 2011-ben (15%). 2012-től a munkaerőpiaci folyamatok kedvező alakulása következtében folyamatos javulás tapasztalható. Ebben kezdetben elsősorban a közfoglalkoztatás játszott szerepet, később már az elsődleges munkaerőpiacon bekövetkezett változások is hozzájárultak a csökkenéshez. A kedvező tendenciát 2020-ban a Covid19-járvány ugyan megszakította, de releváns változást sem a gyermekek, sem pedig a felnőttek körében nem idézett elő. 2020-ban a felnőttek 5,4, a gyermekek 5,3%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban, miközben egy évvel korábban 5,1, illetve 5,0%-uk. 2021-ben a foglalkoztatás járvány utáni fellendülésének köszönhetően ismét kedvezően alakult a mutató értéke, melynek eredményeként korábban nem látott szintre csökkent a foglalkoztatott nélküli háztartásban élő felnőttek (4,9%) és gyermekek (4,8%) aránya.

A nők és a férfiak érintettségében markáns különbségek ugyan nem mutatkoznak, de a nők arányszámai rendre meghaladják a férfiakéit. A két nemet jellemző értékek közelítenek egymáshoz, az ezredforduló közeli, kb. 2 százalékpontos különbség 2021-re 0,2 százalékpontosra csökkent.

Területi vonatkozásban jelentősek a különbségek. 2021-ben a legkedvezőtlenebb mutatóval Észak-Alföld rendelkezett, megelőzve ezzel az elmúlt évtized leghátrányosabb helyzetű régióját, Észak-Magyarországot. A válság munkaerőpiaci következményei mindkét régiót erőteljesen érintették, ennek csúcspontja Észak-Magyarországon 2012-ben volt, amikor 29,8%-ot tett ki azoknak a 18 éven aluli gyermekeknek az aránya, akik olyan háztartásban éltek, ahol nem volt egyetlen foglalkoztatott sem. Nagyrészt a közfoglalkoztatás kiterjesztésének köszönhetően 2017-re ez az arány a felére csökkent, ennek ellenére a területi egyenlőtlenségek továbbra is látványosak. A jelenséget azonban nemcsak a foglalkoztatottság területi különbségei, hanem a háztartások eltérő demográfiai jellemzői is befolyásolják. A munkaerőpiaci szempontból hagyományosan jobb adottságokkal jellemezhető Budapest és Pest, valamint Nyugat- és Közép-Dunántúl régiókban az arány 5% alatti – Budapest régióban csupán 2,2% –, miközben azokban a térségekben, ahol a munkához jutás esélye kedvezőtlenebb, és a családokban átlagosan több gyermeket nevelnek, ennek többszöröse. A legkedvezőtlenebb mutatóval rendelkező régióban, Észak-Alföldön a 18 éven aluliak 9,4%-a élt foglalkoztatott nélküli háztartásban 2021-ben.

Nemzetközi kitekintés

A világjárvány egyik hatása, hogy a munkahelyek elvesztése miatt az uniós tagországok nagyobb részében nőtt a foglalkoztatottal nem rendelkező háztartásban élők aránya. 2021-ben az EU27 átlaga a 18–59 évesek körében 9,3%, a 18 év alatti gyerekeknél 8,7% volt, azaz míg az előbbi 2020-hoz képest lényegében nem változott, addig az utóbbi a járvány előtti 2019-es szintre csökkent. 2021-ben Magyarországon a 18–59 évesek körében 4,4, a 18 év alattiaknál pedig 3,9 százalékponttal volt alacsonyabb a foglalkoztatott nélküli háztartásban élők aránya, mint az EU27 átlagában. Ezzel mindkét korcsoportban a negyedik legjobb helyet foglaltuk el az uniós rangsorban.

A kiadvány adatai 2022. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük, keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT-linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.