Ugrás a tartalomhoz

Agrárcenzusok - 2010. évi Általános Mezőgazdasági Összeírás (ÁMÖ 2010) - Jogi háttér

Az Európai Parlament és a Tanács 1166/2008/EK rendelete 2010. évi XXIV. törvény

Gazdaságszerkezeti összeírások törvényi háttere az Európai Unióban és Magyarországon

Az agrárstatisztika az Európai Unió statisztikai rendszereinek legfejlettebb és egyben legszabályozottabb alrendszere, működését jóval több, mint 1100 oldalnyi joganyag szabályozza. Az Európai Unió információs rendszereinek jogi szabályozását rendeletek, irányelvek, határozatok és ajánlások alkalmazásával az Európai Parlament, Bizottság és a Tanács látja el. A rendeletek és irányelvek valamennyi tagország számára kötelezőek. A rendeletek az unió jogrendjének részét képezik, az irányelveket a tagországok saját jogrendjükben kezelik. A határozatok csak az érintett tagországok esetében kötelezőek. Az ajánlások betartása a tagországok belátására van bízva, így azok nem kötelező érvényűek. A döntően Tanácsi, Bizottsági rendeletek, irányelvek és határozatok mellett, az agrárstatisztika esetében létezik egy negyedik szabályozási forma is, ez az un. "gentlemen’s agreement", ami gyakorlatilag szintén kötelezőnek mondható.

A közösségi statisztika rendszerét az Európa Tanács 322/97. sz. Rendelete, illetve az azt felváltó 223/2009 számú Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szabályozza. A rendeletek értelmében - külön megállapodásban szabályozott adatgyűjtések kivételével - a közösség által elfogadott módszertan alapján az egyes statisztikai eljárások végrehajtása a nemzeti hatóságok illetékességi körébe tartozik. A végrehajtáshoz a tagállamok jogában biztosítani kell a statisztikai szerv függetlenségét, az uniós módszertanok átvételét, a közölt információk egyértelmű értelmezését és az adatok védelmét.

A közösségi agrárstatisztika legfontosabb pillérének, a gazdaságszerkezeti összeírásoknak az elrendelését, tartalmát, eredményközlését Tanácsi Rendeletek és Bizottsági Határozatok szabályozzák, melyeket minden összeírás alkalmával felülvizsgálnak és aktualizálnak. Közösségi szinten végzett mezőgazdasági összeírásokat 1966/67 óta végeznek.

A 2010. évi teljes körű gazdaságszerkezeti összeírást a 1166/2008. számú Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet rendelte el. A rendelet rögzíti a megfigyelések statisztikai egységének, a gazdaságnak fogalmát, a lefedettség mértékét; szabályozza az adatközlések aggregációs szintjeit a területi egységekre (régiók, körzetek, geo-kódolás) és a gazdálkodási típusokra vonatkozóan, és felsorolja az összeírás előírt mutatóit. Rendelkezik az adatszolgáltatás kereteiről, a végrehajtás pénzügyi támogatásáról, valamint kijelöli az EU végrehajtási szervezetét (EUROSTAT), eljárási rendjét. A korábbi rendeletekhez képest tartalmazza az adminisztratív adatforrások felhasználásának lehetőségét is.

Az összeírást elrendelő rendelethez szorosan kapcsolódik a 1200/2009. számú Bizottsági Rendelet amely a számosállat egység meghatározását és összeírás mutatóinak definíciót tartalmazza, valamint a mutatók definícióját pontosító, magyarázó "kézikönyv". A mutatók definíciói között találhatók a gazdaság fogalmának, a gazdaság földrajzi elhelyezkedésének, a gazdaság jogi személyiségének és vezetésének, a gazdaság tulajdoni és tagoltsági viszonyainak, a földhasználatnak, a szántónak, az állandó legelőknek és réteknek, az ültetvényeknek és egyéb területeknek, a gomba területnek, az öntözésnek, a növényházaknak, az állatállománynak, a gép- és eszközállománynak, a mezőgazdasági munkaerőnek, az egyéb jövedelemszerző tevékenységeknek a tartalmi meghatározását, valamint a megfigyelésbe bevont mezőgazdasági termékek listáját. Ugyancsak tartalmazza a mezőgazdasági termelési módszerek kiegészítő megfigyelés mutatóinak meghatározásait, úgyis mint: a talajművelési és talajvédelmi eljárásoknak, a tájképi elemeknek, az állattartási épületeknek, a legeltetésnek, a trágya és öntözővíz alkalmazásnak alapmagyarázatát.

Az Európai Unió az egyedi adatok átadását és védelmét szigorúan szabályozza és ellenőrzi. 1981. január 28-án Strasbourgban hirdették ki "Az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során" szóló egyezményt. Az egyezmény rögzítette többek között az adatvédelem forgalmi meghatározásait, alkalmazásának hatályát, az adatvédelem alapelveit, az országhatárokat átlépő adatáramlás szabályait. Az Európai Parlament és a Tanács 95/46/EC Irányelve tartalmazza az egyénnek a személyes adatok feldolgozásával kapcsolatos védelméről és ezeknek az adatoknak a szabad áramlásáról szóló szabályozások alapelveit. Az Európai Tanács Miniszteri Bizottsága R(97) 18. sz. ajánlása rendelkezik a statisztikai céllal gyűjtött és feldolgozott személyes adatok védelméről. A Tanács 1990. június 11-i, 1588/90. sz. rendelete tartalmazza a bizalmas statisztikai adatoknak az Európai Közösségek Statisztikai Hivatala részére történő átadások rendszerét. A Tanács 1997. február 17-i 322/97 (EK) számú rendeletében találhatóak a statisztikai adatok bizalmas kezelésére és a statisztikai adatokhoz való hozzáférhetőség szabályozására vonatkozó előírások. A 97/281/EK számú Határozat tartalmazza a bizalmas adatok Eurostatnál történő felhasználási lehetőségeit. Ennek alapján dolgozták ki az Unió statisztikai szervezetének az EUROSTAT-nak az adatvédelmi szabályzatát. Az aktualizált szabályozást a 223/2009 számú Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet is tartalmazza.

Magyarországon az Európai Unió rendeletét a 2010. évi XXIV. törvény - a 2010. évi általános mezőgazdasági összeírásról - egészíti ki. A törvény előírja a kötelező jelleggel történő végrehajtás során alkalmazott gazdaság-fogalmat, az összeírásra kerülő gazdaságok és mutatók körét és kijelölte az összeírásért felelős és az összeírásban résztvevő szervezeteket. Meghatározza az összeírás eszmei időpontját (2010. június 1.) és lehetővé teszi egyedi adatok adminisztratív forrásból történő átvételét az összeírást megelőzően és azt követően statisztikai felhasználás céljából.

Magyarországon az Országgyűlés az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28-án kelt Egyezményt az 1988. évi VI. törvénnyel hirdette ki. Az 1992. évi LXIII. törvény foglalkozik a személyes adatok védelmével és a közérdekű adatok nyilvánosságával. A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvényben és annak végrehajtásáról szóló 170/1993 (XII.3.) Kormány rendeletben foglaltakból adódó feladatok végrehajtására készült a KSH elnökének IV/1997. (SK. 3.) KSH szabályzata, amely tartalmazza a KSH és a felügyelete alá tartozó intézmények adatgyűjtéseinek szabályait