NyitóoldalDobrovits Sándor

Dobrovits Sándor

Dobrovits Sándor portréja1889. március 4-én született Pozsonyban.

A budapesti tudományegyetemen folytatott jogi tanulmányokat. Az államtudományi doktorátus megszerzését követően 1909-től rövid ideig a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank tisztviselője, majd 1912-től a Statisztikai Hivatal munkatársa volt.

Ebben a minőségében főként a hitelügy, áruforgalom, valamint a népmozgalom vizsgálatával összefüggő munkálatokban vett részt. Aktív szerepet vállalt továbbá a választójogi statisztika feldolgozási munkálataiban, valamint a népoktatásról szóló megyei monográfiák összeállításában.

1921 és 1929 között a Hivatal Elnöki Osztályának vezetője; 1923-tól 1930-ig a Magyar Statisztikai Szemle szerkesztője volt.

Munkája elismerését jelzi, hogy 1922-től egy évtizeden át a Magyar Statisztikai Társaság főtitkárának tisztjét töltötte be, valamint 1927-1929 között hasonló a funkciója az Országos Gazdaságpolitikai és Konjuktúrakutató Bizottságban is.

Jelentős szerepet játszott a hivatalos statisztikai szolgálat új szervezetének, ügyrendjének kialakításában, valamint a magyar konjuktúrastatisztika megszervezésében.

Nemzetközi elismerése jeleként - az ISI főtitkára, W.Methorst meghívására - részt vett a Nemzetközi Statisztikai Intézet 1925-i római ülésszakán; 1928-ban Genfben pedig a kormány II. delegátusaként a Nemzetek Szövetsége által összehívott, a nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezményt előkészítő konferencia munkájában.

1937. június 30-tól 1939. június 29-ig a Központi Statisztikai Hivatal alelnöke, majd ezt követően 1945. augusztus 1-ig annak elnöki tisztét töltötte be. Ezzel egyidejűleg 1939 és 1941 között az Országos Statisztikai Tanács másodelnöke, valamint - 1943-ban - a Statisztikai Szakvizsgabizottság elnöke volt.

A második világháború eseményei következtében ez az időszak a Hivatal életének egyik legnehezebb korszaka volt. Az ország területének ideiglenes változása a statisztikai feldolgozások, elemzések szempontjából nagy nehézséget okozott, amit a háborús szükségletek által indokolt rendkívüli adatfelvételek tovább nehezítettek.

Elnöki minőségében Dobrovits Sándor jelentékeny szerepet játszott az 1941-es népszámlálás munkálatainak előkészítésében, megszervezésében. Hasonlóan fontos volt a közellátás javítását szolgáló rendkívüli adatgyűjtések, a vetésterületre vonatkozó, valamint cséplési statisztikák megszervezésében végzett munkája. Figyelmet érdemel még a szociális gondok enyhítését célzó társadalomstatisztikai adatfelvételének, az „ellátatlanok statisztikájának” előkészítése is.

A második világháború befejezését követően tevékenyen részt vállalt a hivatalos statisztikai szolgálat újjászervezésében, a Hivatal új ügyrendjének kidolgozásában.

1945 nyarán az Igazolóbizottság döntése következtében eltávolították a Hivatal éléről. Előbb áthelyezték, majd nyugdíjazták.

Dobrovits Sándor tudományos tevékenysége rendkívül szerteágazó volt. A Hivatal és a Magyar Statisztikai Társaság életét, szervezetét bemutató - többnyire a Magyar Statisztikai Szemle hasábjain megjelenő - publikációin túlmenően figyelmet érdemlő társadalomstatisztikai tevékenységet is folytatott. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt a különféle társadalmi szervezetek, különösképpen az egyletek jellemzőinek kutatásában betöltött szerepe emelhető ki. Számos vidéki város - Eger, Győr, Kecskemét - egyleteit ismertető tanulmányán kívül kiemelkedő fontosságú a Budapest egyesületeit tárgyaló monográfiája.

1963. április 15-én halt meg Budapesten.