NyitóoldalKonkoly-Thege Gyula

Konkoly-Thege Gyula

Konkoly-Thege Gyula portréja1876. december 21-én született a Bars megyei Aranyosmaróton, régi magyar nemesi családból. Nagyapja, apja Bars megyei földbirtokosok, nagybátyja a híres csillagász, Konkoly Thege Miklós. Iskoláit a pozsonyi és körmöcbányai állami főreáliskolákban végezte, utóbbiban érettségizett.

Egyetemi tanulmányait a Műegyetemen kezdte, ott szerzett matematikai ismereteinek később sok hasznát látta statisztikai munkásságában. Később átiratkozott a budapesti tudományegyetemre és 1907-ben államtudományi államvizsgát tett, 1926-ban pedig közgazdasági doktori oklevelet szerzett.

1899-ben tette le a statisztikai szakvizsgát, ekkor már egy éve dolgozott a Hivatalnál; 1898-ban statisztikai gyakornoknak nevezték ki, és fokozatos előrelépés után 1907-ben már főtiszt. Ebben az időben a statisztikai évkönyv szerkesztésében vett részt. 1914 elején a választókerületi beosztással kapcsolatos statisztikai feldolgozásokat végezte, majd a külkereskedelmi forgalmi osztályon dolgozott. Ezekben a munkákban kitűnve került át a fogalmazói karra, ahol néhány év alatt a miniszteri tanácsosságig vitte.

1921-től osztályvezetőként a mezőgazdasági statisztikai munkálatok újjászervezője és vezetője. Közben részt vett a választójogi reformok statisztikai megalapozásában is. A hivatalos statisztikai szolgálat vezetése 1926-ban kapcsolódott be, mikor aligazgatóvá nevezték ki. 1929-től alelnök.

1927-től az akkor megalapított Magyar Gazdaságkutató Intézet ügyvezető alelnöke lett, ahol több mint egy évtizeden át dolgozott.

Első szakirodalmi munkái a mezőgazdasági termeléssel és az agrártermékek külforgalmával kapcsolatosak. Ő szerkesztette az 1925-ben megjelent „Gazdacímtárat”. Tudományos hírnevét az 1922-ben kidolgozott reform és az 1935. évi mezőgazdasági üzemi összeírás alapozták meg.

Hivatali munkája mellett más tisztségeket is ellátott. Az első világháború után a közszolgálati alkalmazottak kormánybiztosaként dolgozott a Belügyminisztériumban. Tagja volt az Országos Közélelmezési Tanácsnak, később az Országos Ipartanács és a védett birtokok felügyeletére alakult miniszterközi bizottság munkájában is részt vett.

1922-től tagja a Magyar Statisztikai Társaságnak, székfoglaló előadását 1925-ben tartotta meg a gabonafélék termésátlagairól. 1924-től tagja az Országos Községi Törzskönyvbizottságnak, a Statisztikai Tanács gazdaságstatisztikai szakosztályának. 1928-ban részt vett a Genfben tartott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezleten, később rendszeresen képviselte Magyarországot a nemzetközi statisztikai és mezőgazdasági konferenciákon. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet 1936-os és 1937-es római ülésszakán sikerült elérnie, hogy az egyes országok mezőgazdasági statisztikai adatgyűjtési rendszerét részben az ő tervei alapján dolgozzák ki. A Nemzetközi Statisztikai Intézet 1937-ben választotta tagjai közé.

Tudományos elismerése itthon sem maradt el. 1930-ban a Tudományegyetem közgazdasági karának magántanára „Agrárstatisztika” tárgykörből, 1935-től a műegyetem mezőgazdasági karán is tanított. 1938-ban választotta az Akadémia levelező tagjai közé. Tagja volt számos tudományos társaságnak, támogatója a szövetkezeti mozgalomnak.

1936-ban nevezték ki a Hivatal elnökének, államtitkári rangban. 1939. április 23-án vonult nyugállományba.

1937-től 1940-ig a Statisztikai Társaság elnöke: ő kezdeményezte a Társaság által a nemzeti jövedelem és adóstatisztika problémáinak megvitatására rendezett szakértekezletet. Utolsó éveit a tudományos munkának szentelte.

1942. december 6-án hunyt el.