NyitóoldalZentay Dezső

Zentay Dezső

Zentay Dezső portréja1888. április 27-én, Zentán született.

A budapesti tudományegyetemen 1911-ben államtudományi doktorátust szerzett, majd ezt követően rövid ideig egy ügyvédi irodában dolgozott. 1911-től a Hivatal munkatársa, ahol előbb díjnokként, majd irodai segédtisztként alkalmazták. Szakterülete elsődlegesen a bűnügyi statisztika volt.

Alig egy hónappal a Tanácsköztársaság kikiáltását megelőzően segédfogalmazóvá nevezték ki, s mint ilyet, szolgálattételre a Népjóléti Minisztériumba osztották be.

A Tanácsköztársaság ideje alatt elkötelezte magát a baloldali eszmék mellett, s aktív politikai tevékenységet folytatott. Feladatai közé tartozott többek között a Hivatal tevékenységének politikai felügyelete is. A Tanácsköztársaság bukását követően vizsgálat indult ellene, majd 1920-ban nyugdíjazták.

Ezután előbb magántisztviselőként tevékenykedett, majd 1929-től a Magyar Építőmunkások Országos Szövetségének irodájában dolgozott, de mindig kapcsolatban maradt a statisztikával.

A hivatalos statisztikai szolgálatba csak 1945-ben került vissza. Nevét ekkor módosítja Hoffmanról a szülőhelyére utaló Zentayra.

1945. augusztus 6-ától miniszteri osztályfőnöki rangban a Hivatal elnökévé nevezték ki. Elnökként komoly feladatok várják a hivatalos statisztikai szolgálat háború utáni tevékenységének megindítása, újraszervezése kapcsán. Munkája kiteljesedését azonban megakadályozta 1945. december 2-án bekövetkezett korai halála.

Társadalmi tevékenysége vonatkozásában figyelmet érdemel a Magyar Nagyothallók Országos Egyesületének elnökeként, illetőleg folyóiratuk alapító-szerkesztőjeként való működése.

Tudományos tevékenységét mindenekelőtt a társadalomtudományok, a társadalomstatisztika iránti érdeklődés jellemezte. Ennek bizonyítékaként 1933-ban megindítja a „Beszélő számok” című, nagy sikerű sorozatot, mely a legkülönbözőbb keresztmetszetekben, zsebkönyv formában statisztikai adatközléseket tartalmaz, azokat több esetben nemzetközi adatokkal is összevetve.

A sorozat célkitűzései közül figyelmet érdemelnek a különböző társadalmi rétegek életszínvonalát felmérő statisztikai összefoglalások, mindenekelőtt a szellemi foglalkozásúak munkanélküliségét, valamint a munkásság életszínvonalát tárgyaló kiadványok. Kiemelt érdeklődésre tarthat számot az a hivatalosan bevallott jövedelmek alapján összeállított felmérés is, amely a magyar vagyonok és tulajdonosaik jellegét és megoszlását tárgyalja. E publikációi fontosságát növeli némely esetben a vonatkozó források megsemmisülése.

Nagy jelentősége volt még a Magyarország gazdasági-társadalmi állapotát nemzetközi összevetésben vizsgáló kiadványainak is.