Mutatószámrendszerek, időszaki adatfelvételek
Mutatószámrendszerek
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
A társadalmi haladás mutatószámrendszere
Cenzusok
Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások
Időszaki adatfelvételek
Európai lakossági egészségfelmérés
Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program (PIAAC) felmérés
A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételei
Mutatószámrendszerek
A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon
1992-ben Rio de Janeiróban rendezték meg az ENSZ Környezet és fejlődés elnevezésű konferenciáját, aminek köszönhetően mára a fenntartható fejlődés fogalma beépült a nemzeti és a globális szakpolitikák közé. Az ENSZ mellett az egyes országok és országcsoportok (pl. az Európai Unió) is stratégiákat, illetve a fenntartható fejlődés céljai megvalósulásának mérésére indikátorokat, indikátorkészleteket dolgoztak ki. A 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács (NFFT) kidolgozta az új magyar Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiát, amelyet az Országgyűlés 2013. március 25-én fogadott el. A keretstratégia négy erőforrást különböztet meg: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági erőforrásokat. A mutatószámok alakulását A fenntartható fejlődés indikátorai Magyarországon c. kiadványban mutatjuk be.
A társadalmi haladás mutatószámrendszere
A társadalmi haladást mérő gazdasági, társadalmi és környezeti mutatószámok gyűjteményébe került mutatók olyan folyamatokat írnak le, melyek számottevő befolyással vannak a társadalmi változásokra. Gazdasági mutatószámok: fejlettségi szint és növekedés, hatékonyság, versenyképesség, stabilitás tudásalapú gazdaság, infrastruktúra. Társadalmi mutatószámok: népesség, család, oktatás, munkaerőpiac, a fiatalok helyzete, az idősebbek helyzete, anyagi helyzet, fogyasztás, szegénység, lakásállomány, egészség, szociális védőháló, kultúra, szabadidő, közbiztonság. Környezeti mutatószámok: klímaváltozás és energia, természeti erőforrások, fenntartható termelés. A mutatószámrendszer adatait a kapcsolódó leírásokkal táblázatokban mutatjuk be.
Eurostat statikus táblák
Az Eurostat statikus táblái már nem frissülnek tovább a KSH honlapján. Az adatok forrását biztosító Eurostat honlapján elérhető felület 2021. január 4-től megszűnik, a mutatók új alkalmazásban (Data browser) fognak megjelenni angol, német és francia nyelven.
Amennyiben felhasználóink számára az Eurostat honlapján való eligazodáshoz támogatásra van szükség, információszolgálatunk munkatársai készséggel állnak rendelkezésükre (
Lépjen velünk kapcsolatba!).
A KSH honlapján a magyar nyelvű nemzetközi táblázatok változatlanul az Összefoglaló táblák (STADAT) menüpontban érhetők el, az uniós tagállamok mellett az adott téma szempontjából releváns egyéb országok adataival is kiegészülve.
Cenzusok
Népszámlálás
A népszámlálás olyan rendszeresen, általában 10 évente ismétlődő, teljes körű állapotfelvétel, amely egy adott terület (ország) népességének egészére kiterjed és egy előre meghatározott időpontra vonatkozik. A népszámlálási kérdések egyik része a lakásokra vonatkozik, másik része pedig a személyekre. Külön kérdőívvel vizsgálják a közösségi szálláshelyeket, az ún. intézeteket. Az összeírás főbb adatait, mutatóit témakörönként a Részletes táblák tartalmazzák, a népszámlálásokra vonatkozó főbb információk elérhetők a Népszámlálási Digitális Adattárból is.
Mikrocenzus
A mikrocenzus olyan népesség-összeírás, amely két teljes körű népszámlálás között mintavételes eljárással követi nyomon a társadalmi folyamatokat. Adataiból információk nyerhetők: a népesség nagyságáról és összetételéről életkor, nem, családi állapot, iskolai végzettség, foglalkoztatottság, nemzetiség és sok más demográfiai mutató szerint, ugyanakkor részletes képet kaphatunk a háztartások és családok fő jellemzőiről, a lakásállománnyal kapcsolatos fontosabb adatokról is. A mikrocenzus főbb adatai, mutatói az egyes témakörönként közzétett kiadványokban és az azokhoz kapcsolódó táblázatokból érhetők el. A főbb adatok járások szintjéig is elérhetők a Területi összehasonlító alkalmazásból.
Agrárcenzusok – mezőgazdasági összeírások
Az agrárcenzusok segítségével képet kaphatunk a magyar mezőgazdaságról, az ágazatban bekövetkezett változásokról. A mezőgazdasági cenzusok eredményeit, főbb mutatóit tartalmazó táblázatok az Agrárcenzusok oldalon elérhetők. A hosszú idősoros adatokat tartalmazó táblákat archiváltuk, adataik nagyrészét 2021-ben integráltuk az éves mezőgazdasági adatokat tartalmazó összefoglaló táblákba (STADAT).
Időszaki adatfelvételek
Európai lakossági egészségfelmérés (ELEF)
Az Európai lakossági egészségfelmérést az európai országokban a 15 éves és annál idősebb, magánháztartásban élő személyek körében reprezentatív mintán, egységes előírások szerint bonyolítják le. A felmérés eredményeként nemzetközileg is összehasonlítható adatokat kapunk a lakosság egészségi állapotára, az egészséget meghatározó tényezőkre, az egészségügyi ellátórendszerrel való elégedettségre vonatkozóan. Az egészségfelmérés főbb eredményei kiadványokból és a kapcsolódó táblázatokból érhetők el.
Nemzetközi Felnőtt Képesség- és Kompetenciamérési Program
A PIAAC (Programme for the International Assessment of Adult Competencies) egy átfogó nemzetközi kutatás, amely a részt vevő országok felnőtt lakosságának különféle, a mindennapi életben és a munkavégzés során használt alapkompetenciáit méri. A mérés 2008-ban indult, Magyarország 2016-ban a felmérés harmadik hullámához csatlakozott. A felmérés a 16 és 65 év közötti felnőtt lakosság készségeit és kompetenciáit, valamint ezek hasznosulását egyaránt vizsgálja. A felmérés főbb eredményei a PIAAC oldalán érhetők el.
Lakbérfelmérés
A KSH 2018 novemberében reprezentatív lakbérfelmérést hajtott végre a magántulajdonostól bérbe vett lakások lakóinak körében. Az összeírás célja a lakbérek felmérése mellett a piaci bérlakás szektorban élők körülményeinek, helyzetének megismerése volt. A válaszadásra vállalkozó közel 3 ezer háztartás által megadott információk egyedülálló lehetőséget kínálnak a lakásszektor e kevéssé feltárt szegmensének megismerésére. A felmérés főbb mutatóit a „Magánlakásbérlés, bérleti díjak – a 2018. évi lakbérfelmérés főbb eredményei” c. kiadvány tartalmazza.
Miben élünk
A magyarországi lakáskörülmények széles körű feltárásában és megismertetésében már tradicionálisnak számítanak a KSH lakásfelmérései (1999., 2003., 2015). 2005-ben még javában tartott, majd hamarosan véget ért a rendszerváltást követő első nagy lakáspiaci konjunktúra. A 2008 után bekövetkező gazdasági válság a lakásszektort is súlyosan érintette, és olyan, korábban nem ismert problémákat hozott a felszínre, mint a lakáshitelezési válság, a megszűnés közelébe süllyedő újlakás-építés, vagy a lakáspiac visszaesése, egyes területeken a lakások elértéktelenedése. Vizsgálatunkban arra törekedtünk, hogy ennek a sok átalakulással járó időszaknak a folyamatait és a hatásait minél átfogóbban felmérjük és dokumentáljuk. A legutóbbi felmérés főbb adataiból két elemzés készült.
Miből élünk
Miből élünk? című, a háztartások pénzügyeire és fogyasztására vonatkozó európai adatfelvétel második hullámának magyarországi felvételét 2014 októbere és decembere között hajtotta végre a KSH. Ez az adatfelvétel volt az első olyan adatgyűjtés Magyarországon, amelynek célja, hogy a háztartások vagyoni helyzetét közvetlenül a háztartásoktól gyűjtött információk alapján mérje fel. A Miből élünk? felvétel adatai a háztartások önbevallásán és saját becsléséből származnak, melynek főbb adatait a „Miből élünk? – A háztartások pénzügyei” című kiadvány tartalmazza.
Időmérleg
Időmérleg felvételre 1986/1987, 1999/2000, 2009/2010 időszakban került sor Magyarországon. a felvétel célja, a társadalmi, gazdasági, kulturális változások életmódra gyakorolt és abban mérhető hatásainak vizsgálata. Ebből a szempontból a felvétel leginkább hangsúlyos feladata, hogy a napi tevékenységeket, a tevékenységekre fordított időmennyiséget – azok egymást követő sorrendjét, illetve a tevékenységek körülményeit – a lehető legpontosabban rögzítse. A felvételek főbb eredményeit a témában közzétett kiadványok tartalmazzák.
A lakossági munkaerő-felmérés kiegészítő felvételeinek főbb adatai
A munkaerő-felmérés negyedéves mintán alapuló lakossági adatfelvétel. A felméréshez kiegészítő felvételek is tartoznak, melyek főbb eredményeit (szakszervezetek, sztrájkesemények, megváltozott munkaképességű csoportok a munkaerőpiacon, önkéntes munka, a fiatalok munkaerőpiaci helyzete, munkaerő-forgalom, munkaerőpiacon, önfoglalkoztatás) táblázatokban mutatjuk be.