Gyermektelenség

A gyermektelen nők aránya egy adott társadalomban több tényezőtől függ. A biológiai okokból meddők aránya 4-5%-ra tehető, emellett számolnunk kell a tudatosan és az akaratukon kívül (megfelelő párkapcsolat híján, a gyermekvállalás halasztása folytán vagy valamely társadalmi szokás következtében) gyermektelenek arányával is. Az akaraton kívüli gyermektelenség társadalmi tényezők függvénye, és mértéke rendkívül különböző lehet. Magyarországon még az 1960-as népszámlálás során is a termékeny életszakaszból kilépő 40-49 éves házas nők több mint 10%-a bizonyult gyermektelennek, míg korábban ez az arány megközelítette a 15%-ot. Ezt követően viszont egyre csökkent a gyermektelenek aránya, a 2001-es népszámlálás szerint a 40-49 éves házas nők (tehát az 50-es években született generációk) mintegy 3%-a maradt gyermektelen.1

A tudatosan gyermektelenek aránya ma sem magas. A KSH Népességtudományi Kutatóintézet országosan reprezentatív követéses panelvizsgálatának ("Életünk Fordulópontjai") 2001-es első hulláma azt mutatta, hogy a 45 éves és fiatalabb nők mindössze 1,4, míg az 50 éves és fiatalabb férfiak 2,4%-a tartotta ideálisnak a gyermektelenséget. Ugyanakkor a nők 6, a férfiak 10%-a állította, hogy nem kíván gyermeket vállalni. Tehát az ideálisnak tartott gyermekszám és a tervezett gyermekek száma között jelentős eltérés mutatkozott, ez utóbbi a tudatos gyermektelenség várható növekedését jelzi. Különösen figyelmeztető e téren a budapesti hasonló korú nők és férfiak tervezett gyermektelensége (12 és 15%).2

Részben a tudatos gyermektelenség terjedésének, részben a gyermekvállalási kor növekedésének (ma a magyar nők átlagosan 28 éves korukban szülik első gyermeküket), illetve a gyermekvállalási tervek módosításának következtében nő a gyermektelenek és az egygyermekesek aránya a kétgyermekesek rovására. A kétgyermekes családmodell bomlóban van a kutatások tanúsága szerint, amiben jelentős szerepet játszik az, hogy a párok a kívánt, tervezett gyermekszámot nem tudják elérni. Az "Életünk Fordulópontjai" vizsgálat második hulláma szerint a 2001-ben három éven belül gyermeket tervezőknek csak 29%-a tudta realizálni terveit 2002 és 2005 között.3 A gyermeket tervezők mintegy ötöde le is mondott tervéről. Mindezek következményei látszanak az itt bemutatott ábrán: az 1980-as női generáció tagjainak mintegy 60%-a volt gyermektelen 27 éves korában, az 1975-ös születésűek 30%-ának nem volt gyermeke 32 évesen. Jelentős részük számára már nem sok idő maradt gyermekvállalási terveik megvalósítására...

Forrás: Kapitány Balázs - Spéder Zsolt: Gyermekvállalás. In Monostori J. - Őri P. - S. Molnár E. - Spéder Zs. (szerk.): Demográfiai portré 2009. KSH Népességtudományi Kutatóintézet, Budapest, 2009. 36. o. www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/portre/honlap_teljes.pdf
Magyarország demográfiai helyzetével kapcsolatban további érdekes adatokat találhat a KSH Népességtudományi Kutatóintézet honlapján www.demografia.hu található kiadványokban, mindenekelőtt a fent idézett Demográfiai Portré 2009. című kötetben, a Demográfia című folyóirat és a KorFa című népesedési hírlevél lapjain. Szintén itt tájékozódhat az "Életünk Fordulópontjai" panelvizsgálat eredményeiről a Műhelytanulmányok című sorozat köteteiből.