Ugrás a tartalomhoz

Területi atlasz – Egyéb területi lehatárolások

Az egyéb területi lehatárolások nagy része közigazgatási határokhoz igazodik. Ezek köre tágabb, mint a felsoroltak, a területi számjelrendszerben, illetve egyes szakterületeknél (például természetvédelem, vízügy stb.) találhatók ilyenek.

Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek

A Központi Statisztikai Hivatal a 2011. évi népszámlálás adatait felhasználva fontosnak tartotta a településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk, agglomerálódó térségek és településegyüttesek lehatárolásának felülvizsgálatát. A 2014-ben elvégzett lehatárolás módszertani megközelítését tekintve alapvetően hasonlít a 2003-ban elvégzett munkához, annak érdekében, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek. A 2014-ben lehatárolt 23 térségből 2-őt nem a felülvizsgálat alapján határoztak meg. A fővárosi agglomeráció területét a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény szabályozza, amely változatlanul hagyta az azóta hatályon kívül helyezett 89/1997. (V.28.) sz. Korm. rendeletben rögzített lehatárolást. A Balatoni agglomerálódó térség a Balaton-törvényben (2000. évi CXII. törvény) rögzített part menti és partközeli településeket jelenti.

Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek

Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek

nyomtatható változat letöltése (PDF, 88 kB)

Településegyüttesek megnevezése A hozzá tartozó települések
száma ebből város
Budapesti agglomeráció8037
Győri agglomeráció684
Miskolci agglomeráció369
Pécsi agglomeráció412
Balatoni agglomerálódó térség5313
Egri agglomerálódó térség171
Szombathelyi agglomerálódó térség522
Zalaegerszegi agglomerálódó térség511
Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes95
Debreceni nagyvárosi településegyüttes135
Kaposvári nagyvárosi településegyüttes 231
Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes82
Nagykanizsai településegyüttes103
Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes101
Soproni nagyvárosi településegyüttes121
Szegedi nagyvárosi településegyüttes152
Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes101
Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes353
Szolnoki nagyvárosi településegyüttes123
Tatabányai nagyvárosi településegyüttes111
Veszprémi nagyvárosi településegyüttes182
Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes52
Nagykanizsai településegyüttes241

Turisztikai régió

A 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet kimondta, hogy az idegenforgalommal kapcsolatos regionális, területi feladatokat a turisztikai régiók keretében kell ellátni. A rendelet 9 turisztikai régiót állapított meg, amelyek az ország egész területét lefedik. Észak-Alföld kivételével egybefüggő területi egységek. Lehatárolásukkor a tervezési-statisztikai régiókat módosították oly módon, hogy alkalmazkodjanak a kiemelt üdülőkörzetek határaihoz. Illetékességi területük a törvény mellékletében megtalálható.

Kedvezményezett járások

A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a járásokról egy 24 mutatóból álló rendszerrel döntötték el, hogy a fejlettség szerint melyek számítanak kedvezményezettnek. A járások mutatóértékei a települési adatok aggregálásával állnak elő. Kedvezményezettnek az a járás minősül, amelynek számított komplex mutatója az összes járás komplex mutatójának átlaga alatt van. A hatályos kormányrendelet e küszöbérték használatával 109 járást minősített kedvezményezettnek, ebből 18 járás fejlesztendőnek, 36 járás komplex programmal fejlesztendőnek minősül.

Kedvezményezett járások a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján

Kedvezményezett járások a 290/2014. (XI.26.) Korm. rendelet alapján

nyomtatható változat letöltése (PDF, 256 kB)

Kedvezményezett települések

A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/C. §-a alapján a településfejlesztésért felelős miniszter javaslatot tett a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével. A hátrányos helyzetű településekre vonatkozó jogszabályokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter készítette elő. A feltételrendszer kidolgozásában részt vett a Központi Statisztikai Hivatal (a háttérszámítások elvégzésével) és az érintett tárcák szakértői, a küszöbértékekre a Miniszterelnökség tett javaslatot. A fejlettség/elmaradottságot mérő mutatókör a járások és a települések körében lényegében megegyezik, a számítási eljárás is azonos elveket követ. A kedvezményezett települések besorolását és a besorolás feltételrendszerét a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.

Kedvezményezett települések a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján

Kedvezményezett települések a 105/2015. (IV.23.) Korm. rendelet alapján

nyomtatható változat letöltése (PDF, 838 kB)

Szabad vállalkozási zónák

A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének szabályait a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek alapján a kormány 2020. december 31-ig szabad vállalkozási zónává nyilvánított olyan településeket, amelyek a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014 (XI. 26.) Korm. rendelet szerint fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásban, vagy egyéb, terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján hátrányos helyzetű járásban találhatók. A szabad vállalkozási zónában működő, valamint oda betelepülő vállalkozások pályázat útján támogatásokat igényelhetnek.

Szabad vállalkozási zónába tartozó települések

Szabad vállalkozási zónába tartozó települések

nyomtatható változat letöltése (PDF, 602 kB)

Munkaerőpiaci körzetek

A munkaerőpiaci körzetek lehatárolását a Központi Statisztikai Hivatal a Debreceni Egyetem kutatóival együttműködve 2017-ben végezte el a 2011-es népszámlálás belföldi ingázási adatait felhasználva. Az elsősorban foglalkoztatáspolitikai célból hasznosítható területegységekre jellemző, hogy a bennük élők vagy bennük foglalkoztatottak túlnyomó többségének lakó- és munkahely-települése az adott egységen belül található, a kiingázók aránya a körzetből, illetve a beingázók aránya a körzetbe csekély. A lehatárolás 84 egybefüggő körzetet tartalmaz, amelyek a legtöbb foglalkoztatottal rendelkező településükről kapták a nevüket.

Választókerületekre elérhető statisztikai információk

A 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási oldalán a 2011. évi népszámlálás adataira alapozva elérhetők az országgyűlési egyéni választókerületek legfontosabb adatai. Az adatok az alábbi főbb témakörök szerint érhetők el a népszámlálás honlapján: a népesség száma és legfontosabb jellemzői, a családok, háztartások adatai, a lakásadatok.