Területi atlasz – Egyéb területi lehatárolások
Az egyéb területi lehatárolások nagy része közigazgatási határokhoz igazodik. Ezek köre tágabb, mint a felsoroltak, a területi számjelrendszerben, illetve egyes szakterületeknél (például természetvédelem, vízügy stb.) találhatók ilyenek.
Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek
A Központi Statisztikai Hivatal a 2011. évi népszámlálás adatait felhasználva fontosnak tartotta a településszerkezetben meghatározó szerepű agglomerációk, agglomerálódó térségek és településegyüttesek lehatárolásának felülvizsgálatát. A 2014-ben elvégzett lehatárolás módszertani megközelítését tekintve alapvetően hasonlít a 2003-ban elvégzett munkához, annak érdekében, hogy az eredmények könnyen összehasonlíthatók legyenek. A 2014-ben lehatárolt 23 térségből 2-t nem a felülvizsgálat alapján határoztak meg. A fővárosi agglomeráció területét a budapesti agglomeráció területrendezési tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény szabályozza, amely változatlanul hagyta az azóta hatályon kívül helyezett 89/1997. (V. 28.) sz. Korm. rendeletben rögzített lehatárolást. A Balatoni agglomerálódó térség a Balaton-törvényben (2000. évi CXII. törvény) rögzített part menti és partközeli településeket jelenti.
Agglomerációk, agglomerálódó térségek, nagyvárosi településegyüttesek
| Településegyüttesek megnevezése | A hozzá tartozó települések | |
|---|---|---|
| száma | ebből város | |
| Budapesti agglomeráció | 80 | 37 |
| Győri agglomeráció | 68 | 4 |
| Miskolci agglomeráció | 36 | 9 |
| Pécsi agglomeráció | 41 | 2 |
| Balatoni agglomerálódó térség | 53 | 13 |
| Egri agglomerálódó térség | 17 | 1 |
| Szombathelyi agglomerálódó térség | 52 | 2 |
| Zalaegerszegi agglomerálódó térség | 51 | 1 |
| Békéscsabai nagyvárosi településegyüttes | 9 | 5 |
| Debreceni nagyvárosi településegyüttes | 13 | 5 |
| Kaposvári nagyvárosi településegyüttes | 23 | 1 |
| Kecskeméti nagyvárosi településegyüttes | 8 | 2 |
| Nagykanizsai településegyüttes | 10 | 3 |
| Salgótarjáni nagyvárosi településegyüttes | 10 | 1 |
| Soproni nagyvárosi településegyüttes | 12 | 1 |
| Szegedi nagyvárosi településegyüttes | 15 | 2 |
| Szekszárdi nagyvárosi településegyüttes | 10 | 1 |
| Székesfehérvári nagyvárosi településegyüttes | 35 | 3 |
| Szolnoki nagyvárosi településegyüttes | 12 | 3 |
| Tatabányai nagyvárosi településegyüttes | 11 | 1 |
| Veszprémi nagyvárosi településegyüttes | 18 | 2 |
| Dunaújvárosi nagyvárosi településegyüttes | 5 | 2 |
| Nagykanizsai településegyüttes | 24 | 1 |
Turisztikai régió
A 28/1998. (V. 13.) IKIM-rendelet kimondta, hogy az idegenforgalommal kapcsolatos regionális, területi feladatokat a turisztikai régiók keretében kell ellátni. A rendelet 9 turisztikai régiót állapított meg, amelyek az ország egész területét lefedik. Észak-Alföld kivételével egybefüggő területi egységek. Lehatárolásukkor a tervezési-statisztikai régiókat módosították oly módon, hogy alkalmazkodjanak a kiemelt üdülőkörzetek határaihoz. Illetékességi területük a törvény mellékletében megtalálható.
Kedvezményezett járások
A kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján a járásokról egy 24 mutatóból álló rendszerrel döntötték el, hogy a fejlettség szerint melyek számítanak kedvezményezettnek. A járások mutatóértékei a települési adatok aggregálásával állnak elő. Kedvezményezettnek az a járás minősül, amelynek számított komplex mutatója az összes járás komplex mutatójának átlaga alatt van. A hatályos kormányrendelet e küszöbérték használatával 109 járást minősített kedvezményezettnek, ebből 18 járás fejlesztendőnek, 36 járás komplex programmal fejlesztendőnek minősül.
Kedvezményezett járások a 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet alapján
Kedvezményezett települések
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 9/C. §-a alapján a településfejlesztésért felelős miniszter javaslatot tett a kedvezményezett települések besorolásának feltételrendszerére és besorolására a területfejlesztés stratégiai tervezéséért felelős miniszter közreműködésével. A hátrányos helyzetű településekre vonatkozó jogszabályokat a Miniszterelnökséget vezető miniszter készítette elő. A feltételrendszer kidolgozásában részt vett a Központi Statisztikai Hivatal (a háttérszámítások elvégzésével) és az érintett tárcák szakértői, a küszöbértékekre a Miniszterelnökség tett javaslatot. A fejlettség/elmaradottságot mérő mutatókör a járások és a települések körében lényegében megegyezik, a számítási eljárás is azonos elveket követ. A kedvezményezett települések besorolását és a besorolás feltételrendszerét a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet tartalmazza.
Kedvezményezett települések a 105/2015. (IV. 23.) Korm. rendelet alapján
Szabad vállalkozási zónák
A szabad vállalkozási zónák létrehozásának és működésének szabályait a 27/2013. (II. 12.) Korm. rendelet tartalmazza. Ennek alapján a kormány 2027. december 31-ig szabad vállalkozási zónává nyilvánított olyan településeket, amelyek a kedvezményezett járások besorolásáról szóló 290/2014. (XI. 26.) Korm. rendelet szerint fejlesztendő vagy komplex programmal fejlesztendő járásban, vagy egyéb, terület- és gazdaságfejlesztési, valamint foglalkoztatáspolitikai szempontok alapján hátrányos helyzetű járásban találhatók. A szabad vállalkozási zónában működő, valamint oda betelepülő vállalkozások pályázat útján támogatásokat igényelhetnek.
Munkaerőpiaci körzetek
A munkaerőpiaci körzetek lehatárolását a Központi Statisztikai Hivatal a Debreceni Egyetem kutatóival együttműködve, 2017-ben végezte el a 2011-es népszámlálás belföldi ingázási adatait felhasználva. Az elsősorban foglalkoztatáspolitikai célból hasznosítható területegységekre jellemző, hogy a bennük élők vagy bennük foglalkoztatottak túlnyomó többségének lakó- és munkahely-települése az adott egységen belül található, a kiingázók aránya a körzetből, illetve a beingázók aránya a körzetbe csekély. A lehatárolás 84 egybefüggő körzetet tartalmaz, amelyek a legtöbb foglalkoztatottal rendelkező településükről kapták a nevüket.
Választókerületekre elérhető statisztikai információk
A 2011. évi CCIII. törvény az országgyűlési képviselők választásáról 106 országgyűlési egyéni választókerületre osztja Magyarország területét. A Központi Statisztikai Hivatal népszámlálási oldalán a 2011. évi népszámlálás adataira alapozva elérhetők az országgyűlési egyéni választókerületek legfontosabb adatai. Az adatok az alábbi főbb témakörök szerint érhetők el a népszámlálás honlapján: a népesség száma és legfontosabb jellemzői, a családok, háztartások adatai, a lakásadatok.