NyitóoldalSajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2015.03.13.

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2015.03.13.

A Központi Statisztikai Hivatal közleménye a HVG 2015. március 12-i számában megjelent Mesevilág című cikkel kapcsolatban


 

Mivel a HVG-t meghatározó, véleményformáló hetilapnak tekintjük, és mert a KSH két korábbi elnökének a HVG-ben megjelent véleménye a laikusok szemében hitelesnek tűnhet, a hivatal fontosnak tartja a lap 2015. március 12-i számában közölt Mesevilág című cikkel kapcsolatos álláspontjának nyilvános közzétételét.

A GDP-adatok értelmezésének elengedhetetlen feltétele az alapfogalmak ismerete és a számítási módszertan legalább vázlatszerű áttekintése. A KSH munkatársai szakmai, illetve újságírók számára szervezett tájékoztatókon az elmúlt évek során számos alkalommal felvilágosítást adtak a GDP, illetve a nemzeti számla számítások rendkívül bonyolult módszertanáról, amely egyébként a KSH honlapján is elérhető.


A GDP-adatoknál a termelési oldalról történő számítás esetében nincs úgynevezett deflátor, mivel a számítás a kettős deflálás módszertanára épül. Ezért a GDP-nek csak úgynevezett implicit árindexe van, amit utólag lehet kiszámolni a számítás elkészülte után. A GDP implicit árindexe és a fogyasztóiár-index között azonosság nincs, csak közvetett kapcsolat, aminek számos közgazdasági és módszertani oka van mind a termelési, mind a felhasználási oldalt tekintve.

A számítási algoritmus sajátosságából következik, hogy GDP implicit árindexe önálló és egyetlen árindexként nem értelmezhető. A GDP termelési és felhasználási oldalán (és azok tételein belül is) más-más eljárás alapján állnak elő az egyes részaggregátumokra értelmezhető implicit árindexek. A termelési oldalon a negyedéves GDP-számítás során a folyó áras adatokból indulunk ki, amiket validálunk a szakstatisztikák folyó áras adataival. A kettős deflálás elvét követve a rendelkezésre álló kibocsátási és folyó termelőfelhasználási árindexekkel kiszámítjuk az előző évi áras kibocsátási és folyó termelőfelhasználási értékeket ágazati szinten. A becslés során tevékenységek szerinti (TEÁOR) árindexeket használunk, amelyeket a termékek szerinti (például ITO) árindexekből a forrás és felhasználás mátrixok struktúráját számításba véve határozunk meg. A kibocsátás és a folyó termelő-felhasználás különbsége adja az ágazati előző évi áras hozzáadott értéket, amit nemzetgazdasági szintre aggregálunk – ennek az értéknek a kiszámítása értékalapáron történik. Az alapösszefüggés tehát a következő:


Kibocsátás mínusz folyó termelő felhasználás egyenlő bruttó hozzáadott érték (mindez ágazati szinten)


A piaci áron számított GDP-nek ezen kívül a termékadók és támogatások egyenlege is része, amelynek előző évi áron számított értéke a nemzetközi előírásoknak megfelelően közvetlen volumenszámítással készül, nem deflálással, ezért esetében az implicit árindex közgazdaságilag nem értelmezhető.


A GDP termelési oldali összefüggése tehát a következő:


Bruttó hozzáadott érték plusz termékadók és mínusz terméktámogatások egyenlege egyenlő bruttó hazai termék (GDP)


A GDP felhasználási oldalán némileg más az eljárás, az egyes részaggregátumokat defláljuk különböző primer árindexek (fogyasztóiár-index, beruházásiár-index, külkereskedelmiár-index) felhasználásával, illetve a kormányzat esetében implicit árindexek alkalmazásával, míg néhány esetben közvetlen volumenszámítással készülnek az előző évi áras adatok.


A 2014. IV. negyedévi számítások során semmilyen változás nem történt a deflálás módszertanában, a KSH hosszú évek óta a nemzetközi módszertani előírások alapján végzi a számításokat, amelyeket egyébként az Európai Bizottság (Eurostat) részletekbe menően ellenőriz. A fentiek alapján kijelenthető, hogy a múltban is voltak és a jövőben is lesznek – esetenként akár viszonylag jelentős – eltérések a fogyasztóiár-index és az implicit árindex között, ami egyébként leellenőrizhetően más EU-országok esetében is így van. Mint ahogy lehetnek jelentős eltérések a korlátozott adatállományra épülő évközi (negyedéves, havi) adatok és az éves kikérdezésű, az évek lezárása után begyűjtött adatok között is.


A HVG által megkérdezett szakértők módszertani ismeretek hiányában, vagy más okból téves információkat közölnek, és alaptalanul gyanúsítják meg a KSH szakértőit az adatok manipulálásával. Ezennel visszautasítjuk mind a Mesevilág című cikk szerzőjének, mind a megkérdezett szakértőknek a vádjait, megalapozatlan feltételezéseit, valamint a KSH által közölt statisztikai információk hitelességének megkérdőjelezését.


A KSH független intézmény, szakmai tevékenységét tudományos alapokon, nemzetközi sztenderd módszertanok alkalmazásával, transzparens módon végzi. Célja, hogy minél több, minél jobb minőségű adat és információ jusson el minél több felhasználóhoz, a számukra legmegfelelőbb csatornán. A Központi Statisztikai Hivatal elkötelezett a felhasználók egyidejű, pártatlan és objektív tájékoztatása iránt. Elemzéseink az adatok közötti összefüggések jobb megértését szolgálják.


A hivatal folyamatosan gyűjti a felhasználók véleményét, illetve figyelemmel kíséri a technológiai változásokat. Fejlesztéseit ezek figyelembe vételével végzi.


2015. március 4-től gyorstájékoztatóink tartalmilag és formailag megújultak, amiről előzetesen tájékoztattuk felhasználóinkat, és külön levélben kerestük meg a fontosabb felhasználói csoportokat, így a média (közöttük a HVG) képviselőit is. Ezzel egyidejűleg – kifejezetten a felhasználói visszajelzések alapján – a konjunktúramutatók második becsléseit tartalmazó statisztikai tükröket (GDP, ipar, külkereskedelem, kiskereskedelem) visszavezettük a gyorstájékoztatók rendszerébe, mindezt úgy, hogy a változás ne csökkentse a közölt információk mennyiségét, ugyanakkor javítsa a továbbszámíthatóságot és az újrafelhasználhatóságot. Ezt megelőzően 2012. március 7-én történt nagyobb változás a KSH honlapján, ami szintén a felhasználók véleményére épült.


Kiadványaink adattartalmát folyamatosan tereljük át olyan formátumokba, amelyek a felhasználók által különösen fontosnak tekintett továbbfelhasználhatóságot támogatják. Így a korábban csak a kiadványokhoz csatolt, pdf formátumú táblákban elérhető adatokat – elérésüket direkt hivatkozással (kattintással) biztosítva – nem a kiadványba integrálva közöljük, hanem az Excelbe exportálható táblákat tartalmazó STADAT-rendszerben és tájékoztatási adatbázisunkban. Adatvesztésről tehát szó sem lehet, az adatok könnyebb felhasználásáról viszont igen. Ezzel párhuzamosan az adatok értelmezését igyekszünk megkönnyíteni azok számára, akiknek a statisztikai jártassága az adott szakterületen nem kellően mély – az újságíró által „értékelés”-nek nevezett interpretációt azonban mindig tárgyszerűen fogalmazzuk meg. Az adatok értelmezése egyetlen esetben nem helyettesíti az adatok rendelkezésére bocsátását, és nem is kívánunk ebbe az irányba elmozdulni.


A KSH továbbra is készséggel közreműködik az összefüggések és a módszertani kérdések tisztázásában. Az adatokkal, kiadványokkal, az ezekhez kapcsolódó módszertani információkkal, a hivatal szolgáltatásaival, illetve az adatgyűjtésekkel, aktuális eseményekkel kapcsolatban a felhasználók több kommunikációs csatornán érhetik el a hivatalt (pl. a hivatali honlapon az Elérhetőségek menüpontban feltüntetett e-mail címen, a Lépjen velünk kapcsolatba és Szakértők menüpontokban, a Sajtószobán, az Információszolgálaton, illetve a Facebookon keresztül). A kiadványokban olyan elérhetőségeket tüntetünk fel, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy mindenkor a legfelkészültebb szakértőink kerüljenek kapcsolatba az érdeklődőkkel– a funkcionális elérhetőségek megadása egyébként nemzetközi gyakorlat.

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu