NyitóoldalSajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.07.11.

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.07.11.

11,2 milliárdan élhetnek majd a Földön 2100-ban, ez a mostani népességszám másfélszerese, az 1950. évinek pedig közel 4,5-szerese

 

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 1989-ben július 11-ét népesedési világnappá nyilvánította annak emlékére, hogy – becslések szerint – 1987-ben a bolygónkon élők száma ezen a napon érte el az 5 milliárd főt. A népesedési világnap célja, hogy ráirányítsa a figyelmet az olyan, egyre sürgetőbb demográfiai kihívásokra, mint a túlnépesedés, vagy a népesség elöregedése.

 

A Földön élők száma folyamatosan és egyre gyorsuló ütemben gyarapodik. Míg korábban a világ népességszáma száz–kétszáz év alatt duplázódott meg, addig a 20. század közepétől robbanásszerű növekedés indult meg: 1960-ban átlépte a 3 milliárdos lélekszámot, majd onnan 12–15 évente újabb 1–1 milliárd fővel nőtt. Az ENSZ számításai szerint* 2016. július 1-jén a bolygónk lakóinak száma meghaladta a 7,4 milliárd főt. Az, hogy egyre többen élünk a Földön – a termékenység csökkenése ellenére – elsősorban annak köszönhető, hogy rendkívüli mértékben javultak a halandósági viszonyok, és emelkedett a várható élettartam.

 

 

A demográfiai előrejelzések* továbbra is népességszám-növekedéssel kalkulálnak, jóllehet ennek ütemében csökkenés várható. A lassulás ellenére a Föld népessége 2056-ban átlépi a 10 milliárdot, 2100-ra pedig 11,2 milliárdos lélekszámot prognosztizálnak, a mostani több mint másfélszeresét, míg az 1950. évinek közel 4,5-szeresét.

 

A földrészek népességszámának alakulása és megoszlása

Földrész 1950 2016 2050 2100 2016 2100
megoszlás, % népesség, millió fő
Afrika 9,1 16,4 25,5 39,1 1 216 4 387
Ázsia 55,2 59,7 54,2 43,6 4 436 4 889
Európa 21,7 9,9 7,3 5,8 739 646
Észak-Amerika 6,8 4,9 4,5 4,5 361 500
Latin-Amerika és Karib-szigetek 6,7 8,6 8,1 6,4 641 721
Óceánia 0,5 0,5 0,6 0,6 40 71
Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 7 433 11 213
Forrás: World Population Prospects: The 2015 Revision.

 

A népességnövekedés eltérő mértékben érinti az egyes földrészeken élők számának alakulását. Napjainkban Ázsiában él a világ népességének 60%-a, 4,4 milliárd ember. Az ENSZ – közepes szintű termékenységgel számolt – prognózisa szerint Ázsia továbbra is a legnépesebb kontinens marad, jóllehet a jövőben súlya várhatóan csökken, 2100-ban 44%-ra. (A világ két legnépesebb országa: India és Kína is itt található, a jelenleg 1,3 és 1,4 milliárd fős népességszám 2050-re előbbiben 1,7 milliárdra nő, míg utóbbi esetében 34 milliós, mérsékelt csökkenés várható.) Ezzel szemben Afrikában folytatódik a népességszám robbanásszerű növekedése: lélekszáma 1950 és 2016 között 5,3-szeresére gyarapodott, 2050-re a jelenlegi duplájára: 1,2 milliárd főről 2,5 milliárdra emelkedik, amit – a becslések szerint – a század végére további 1,9 milliárd fős növekedés követ. (Figyelemre méltó Nigéria helyzete, mivel népességében a világ egyik leggyorsabban növekvő országa. Ez várhatóan azt fogja eredményezni, hogy 2050-re a Föld harmadik legnépesebb államává válik.*) Míg Afrika súlya egyre nő a világ népességében (2100-ra 39%-os arányt érhet el), addig Európáé folyamatosan visszaszorul: az 1950. évi 22% 2016-ra 10%-ra esett vissza, és további csökkenés várható, 2100-ra 6%-ra zsugorodik. A kontinensünkön élők száma a jelenlegi 739 millió főről 2100-ra 646 millióra mérséklődhet. Észak-Amerika, illetve Latin-Amerika és a Karib-szigetek népességszáma a szakértői becslés szerint hasonlóan alakul: annak ellenére, hogy növekvő lélekszámmal kalkulálnak, a világ népességében súlyuk várhatóan csökken: előbbi földrészé 4,9-ről 4,5%-ra, utóbbié 8,6-ről 6,4%-ra mérséklődhet 2016 és 2100 között. A legkisebb lélekszámú földrész, Óceánia esetében a gyarapodó népességszám a világ lakosságszámához mért súlyában is – kismértékű – emelkedést eredményezhet: 0,5-ről 0,6%-ra.

 

Magyarország az elmúlt évszázadokban egy kiegyensúlyozott korösszetételű és alapvetően növekvő népességű országból fokozatosan elöregedő és fogyó népességűvé vált. Az ország népességszáma 1981-ben érte el maximumát, akkor 10 millió 713 ezer főt tett ki, azóta folyamatosan csökken. Ennek oka részben az alacsony termékenység, amihez – európai mércével mérve is – tartósan magas halandóság párosul. Magyarországon a teljes termékenységi arányszám* – az utóbbi évek növekedése ellenére – 1,44 volt 2015-ben. Eközben a halálozási ráta 13,4 ezreléket tett ki, összehasonlításképpen az Európai Unió átlaga 10,3 ezrelék.

 

A jövőre vonatkozó népességszám-előrejelzések kedvezőtlen képet festenek. A magyar népesség lélekszámát az ENSZ számításai alapján 2016. július 1-jén 9 millió 821 ezer főre becsülték, ez az európai népesség 1,3%-át jelenti. 2050-re 8,3 millió főben adták meg a magyar népesség várható számát, ami 1,5 millió fős (15%-os) fogyást jelez előre.

 

Kapcsolódó anyagok:

A 120 év interaktív korfája alkalmazás bemutatja Magyarország népességének nemenkénti korösszetétel-változását 1870-től egészen 2060-ig.
http://www.ksh.hu/interaktiv_korfa

 

Népesedési világnap, 2016. kiadvány

 

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu