NyitóoldalSajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.11.30.

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2016.11.30.

Továbbfejlesztett adatbázissal, új módszertannal osztályozza a kis- és középvállalkozásokat a KSH

 

Az Európai Unióban is egyedülálló módszertani fejlesztést hajtott végre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A kis- és középvállalkozások (kkv) eddigi, kizárólag létszám-kategóriák alapján történő besorolása mellett mostantól az adminisztratív adatforrások és a KSH saját vállalatcsoport-regisztere felhasználásával a pénzügyi ismérvek és a vállalati kapcsolódások is bekerültek az osztályozási szempontok közé. A hivatali meghatározás ily módon a lehető legteljesebb mértékben megfelel a hazai kkv-törvényben foglalt lehatárolásnak.

 

A kis- és középvállalkozások statisztikai lehatárolása a nemzetközi gyakorlatban kizárólag létszám-kategória szerint történik. A kkv-törvényben a társas vállalkozások esetében a létszámkorlátok mellett pénzügyi (éves nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg) és önállósági kritériumok (állami vagy önkormányzati tulajdoni hányad, illetve a vállalkozás kapcsolati viszonyain alapuló konszolidált határértékek meghatározása) egyaránt a kkv-kör lehatárolási kritériumait képezik.
Az egymással különböző módon összekapcsolódó kisebb és nagyobb vállalkozások az eddig rendelkezésre álló adatokat erősen torzítják, és a vállalkozások besorolása a tagországok többsége számára (beleértve Magyarországot is) jelentős nehézségeket okoz. Ennek elsősorban az elérhető adminisztratív adatforrások korlátozott hozzáférhetősége volt az oka.
A kkv-státuszra vonatkozó adatok új, korábban nem elérhető adatforrásokból származnak, így a visszavezetés csak addig az időpontig lehetséges, amikortól ezek az információk rendelkezésre állnak (2013-ig). Ugyanakkor ki kell emelni, hogy mivel az Európai Unió országai jelenleg nem rendelkeznek a hivatalunk által publikálthoz hasonló kkv-statisztikával, az adatok nemzetközi összehasonlíthatósága érdekében a KSH az új mutató mellett a vállalkozások éves teljesítménymutatói között a létszám-kategória szerinti bontást továbbra is elérhetővé teszi.
A kis- és középvállalkozások besorolásának nemzetközi gyakorlata szerint az Eurostat a 10 fő alatti szervezeteket mikrovállalkozásnak, a 10–49 főt foglalkoztatókat kisvállalkozásnak, az 50–249 fővel működő szervezeteket középvállalkozásnak tekinti. A Magyarországon működő vállalkozások döntő része a kis- és középvállalkozások kategóriájába tartozik, és szerepük az ország jövedelemtermelésében és a foglalkoztatásban egyaránt jelentős.

 

A hazai kkv-törvény és az uniós jogszabály közös célja, hogy a kkv szervezeti formához kapcsolódó előnyöket csak a szigorú értelemben vett kkv-k vehessék igénybe. A Központi Statisztikai Hivatal fontos céljának és feladatának tekinti, hogy a felhasználói igények kielégítése érdekében – az Eurostaton belül zajló kkv módszertan (SMEs: Small and Medium-sized Enterprises) aktualizálási folyamatához is kapcsolódóan – a lehető legpontosabb adatokat állítsa elő. A KSH nemzetközi szinten is rendkívüli módszertani fejlesztésének eredményeként a törvényben és jogszabályban leírtakhoz igazodva az eddiginél közgazdasági értelemben is pontosabb képet nyújt a hazai kkv-szektorról, a keletkező adatok pedig biztos alapot szolgáltatnak a gazdasági elemzők és a gazdaságpolitikai döntéshozatalt számára egyaránt. A KSH az adatszolgáltatói terhek növelésének elkerülésével tudta végrehajtani a módszertani fejlesztést, köszönhetően az adminisztratív adatforrásokhoz való hozzáférésnek.

 

Az új módszertan szerinti kkv lehatárolás

Az új módszertan kidolgozásakor a KSH figyelembe vette a létszám-kategóriát, tehát azon szervezeteket, amelyek foglalkoztatotti létszáma 249 fő feletti, a kkv-körből kizárta. A létszámkorlátok figyelésekor azok kerültek a kategóriába, amelyek árbevétele maximum 50 millió euró, vagy mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót.

 

Az önállósági kritériumok tekintetében a kkv körbe való tartozásnál alapvető kizáró okot jelentett 250 fő alatti szervezetek esetében a 25%-ot meghaladó állami és/vagy önkormányzati tulajdoni hányad. A módszertan nem tekinti továbbá kkv-nak azokat a vállalkozásokat sem, amelyeknél az állam tekinthető a végső tulajdonosnak.

 

A KSH ezen kritériumokat követően vette figyelembe a társaságok adóbevallásában rögzített önbesorolást, amely adattal 2013-tól kezdődően rendelkezik. Azokat, akik magukat nem vallották kkv-körbe tartozónak, de a rendelkezésre álló információk szerint potenciálisan kkv-knak minősülnek, tovább vizsgálta a cégbíróságtól származó kapcsolati adatokat felhasználva. Kis- és középvállalkozásnak tekintendők azok a gazdasági szervezetek, amelyek a cégbírósági adatok alapján nem tagjai vállalatcsoportoknak. Jelenleg a külföldi kapcsolattal rendelkező szervezetek sem kerültek a kkv-körbe, az egzakt adatokat szolgáltató adatforrás hiányában.

 

A KSH az adminisztratív kapcsolati adatok alapján vállalatcsoportokat alakított ki, amelyeknél az egyes vállalkozások létszám-, árbevétel-, mérlegfőösszeg-, jegyzettőke- és állami/önkormányzati forrásból származó tőke értékét konszolidálta. Az egymáshoz kapcsolódó (külföldi kapcsolattal nem rendelkező) potenciális kkv-k konszolidált adatainak további vizsgálata alapján megállapította, hogy melyek azok a belföldi vállalatcsoportok, amelyek ezen adataik alapján kkv-nak minősülnek. A nonprofit gazdasági társaságok is bekerültek a körbe, amivel a szervezetszám alig nőtt, viszont bevonásuk közel 80 ezer főt érintett a foglalkoztatotti létszám tekintetében (ebből 58 ezer nem kkv-körös).

 

Módszertanok közti összehasonlítás

  • Az új módszertani lehatárolás alapján 2015. évi előzetes adatok szerint 674 416 volt a kkv-k száma. Összesen 4831 vállalat esett ki a korábbi lehatároláshoz képest a kis- és középvállalkozások köréből a gazdálkodási forma, illetve pénzügyi és az önállósági kritériumok figyelembevételével. A foglalkoztatotti létszámot tekintve így 142 149 fővel kevesebb azok száma, akik ebbe a szektorba sorolandók. A kkv-k nettó árbevétele 2015-ben 37 909 milliárd forintot tett ki, a korábbi lehatárolás 73,1%-át. A vállalatok bruttó hozzáadott értéke 7 880 milliárd forint, tehát 2 000 milliárd forinttal kevesebb írható a szektor javára, mint a létszámkategóriás osztályozás esetében.

 

A kkv-kör módosulása (nem pénzügyi vállalkozások)

  2013 2014 2015*
Korábbi módszertan
(a kkv-kör lehatárolása a
nemzetközi gyakorlatban)
Szervezetszám 613 984 636 554 679 247
Foglalkoztatotti létszám,
ezer fő
1 938 1 996 2 094
Árbevétele, milliárd forint 45 839,6 49 599,6 51 838,7
Bruttó hozzáadott értéke,
milliárd forint
8 354,5 9 201,0 9 882,2
Kkv-k az új módszertan szerint Szervezetszám 609 466 631 915 674 416
Foglalkoztatotti létszám,
ezer fő
1 821 1 871 1 952
Árbevétele, milliárd forint 34 016,8 36 272,0 37 909,3
Bruttó hozzáadott értéke,
milliárd forint
6 761,6 7 333,7 7 880,2
Új/régi módszertan, % Szervezetszám 99,3 99,3 99,3
Foglalkoztatotti létszám,
ezer fő
94 93,7 93,2
Árbevétele 74,2 73,1 73,1
Bruttó hozzáadott értéke 80,9 79,7 79,7

 

Új módszertan szerinti összefoglaló

  • A működő vállalkozások döntő része – szervezetszámát tekintve – továbbra is a kkv kategóriájába tartozik, amin belül 2013 óta elsősorban a mikrovállalkozások száma nőtt (mintegy 60 ezerrel), miközben a többi kategóriába tartozó vállalkozások száma is növekedést mutat. A nem kkv-körbe tartozó szervezetek száma kisebb mértékben nőtt, mint a kkv-körbe tartozóké. A működő kis- és középvállalkozásokat erőteljes területi koncentráció jellemzi, tízből 4 szervezet a fővárost is magában foglaló Közép-Magyarország régióban van.
  • Minden régióban a szervezetszám tekintetében a mikrovállalkozások dominálnak, országos szinten a vállalkozások több mint 94%-a mikrovállalkozás. A kkv-k tevékenységi struktúrájában a szolgáltatások szerepe a meghatározó, ami befolyásolja eredményességüket, beruházási, foglalkoztatási képességüket.
  • A kis- és középvállalkozások 2013-ban 6,8, 2014-ben 7,3, 2015-ben 7,9 ezer milliárd forint bruttó hozzáadott értéket hoztak létre. A vállalkozások együttesen megtermelt bruttó hozzáadott értékének 43-44%-a kis-és középvállalkozásokhoz köthető. Egy szervezet átlagosan 11-12 millió forinttal járult hozzá a hozzáadott érték előállításához, ami a vállalkozás méretkategóriájának növekedésével párhuzamosan emelkedik.
  • A kis- és középvállalkozások által eszközölt beruházások csekélyebb jelentőséggel bírnak a három vizsgált évben: a kkv-k a nemzetgazdaság összes beruházásainak átlagosan mintegy 24,9%-át valósították meg, illetve a vállalkozások összes beruházásában sem meghatározó a szerepük, hiszen a foglalkoztatásban, az árbevételben, vagy a hozzáadott értékben játszott szerepükhöz viszonyítva alacsonyabb, a három év átlagában mintegy 34,8%-os a részarányuk.
  • A kkv-körben foglalkoztatottak aránya az összes nem pénzügyi főtevékenységű –nonprofit gazdasági társaságokat nem tartalmazó – vállalkozási körhöz viszonyítva 2013 és 2014 között 0,3 százalékponttal csökkent, majd 2014 és 2015 között nem változott, 68,1% maradt.

 

A kis- és középvállalkozások jellemzői – adat-előállítás új módszertannal című KSH-kiadvány tartalmazza az új módszertan részletes leírását, valamint az újfajta módszertani megközelítés szerint készült 2013. és 2014. évi végleges és a 2015. évi előzetes adatokat is. Az időbeli összehasonlíthatóság érdekében 2015-re és korábbi évekre vonatkozóan a régi – azaz a létszám-kategórián alapuló – módszertan szerinti adatok is elérhetőek.

 

 

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu