NyitóoldalSajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2018.12.19.

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2018.12.19.

2021-ben lesz újra népszámlálás
Elfogadta a Parlament a népszámlálásról szóló törvényt

 

 

Az Országgyűlés elfogadta a következő népszámlálás végrehajtásáról szóló 2018. évi CI. törvényt, amely szerint 2021 tavaszán kerül sor a tízévenkénti összeírásra. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) törekvése a 2021-es népszámlálás megvalósítása során a válaszadókra háruló terhek és a népszámlálás költségeinek csökkentése, a gyors adatfeldolgozás és adatközlés, valamint a kiváló adatminőség biztosítása. Ezen törekvések megvalósítása érdekében a kérdőívek kitöltése kizárólag elektronikus formában fog történni, az adatok feldolgozását pedig állami nyilvántartásokból származó adatbázisok statisztikai célú felhasználása segíti majd.

 

A társadalmi folyamatok változása szükségessé teszi, hogy a magyarországi és az európai uniós döntéshozók számára a döntések előkészítéséhez és azok hatásainak méréséhez megbízható, időszerű és területileg részletes adatok álljanak rendelkezésre. Ehhez biztosít egyedülálló adatforrást tíz évenként a népszámlálás. Összhangban a statisztikai adat-előállítás modern követelményeivel a népszámlálás már nem tekinthető elszigetelt adatgyűjtésnek – amely tízévente pillanatfelvételt ad a magyar társadalomról –, hanem központi szerepet tölt be a statisztikai adatfelvételek integrált rendszerében, amelynek részei a statisztikai adatgyűjtések és a statisztikai adatforrások között egyre fontosabb szerepet játszó adminisztratív adatforrások is. A népszámlálás ebben az integrált statisztikai rendszerben kiindulási, viszonyítási pontként szolgál.

 

2021-ben a KSH olyan népszámlálás megvalósítását tervezi, amely a korábbinál kevesebb terhet jelent a válaszadók számára, gyors adatfeldolgozást és adatközlést tesz lehetővé, biztosítva ugyanakkor a kiváló adatminőséget. Mindemellett az is kiemelkedő szempont, hogy a korábbiakhoz képest jelentősen csökkenjen az összeírás költsége. Ezeket a célokat a KSH egyrészről úgy tudja megvalósítani, ha a kérdőívek kitöltése elektronikusan történik: online felületen, többféle mobileszközön a kérdőív önálló kitöltésével, valamint a számlálóbiztosok által tabletek segítségével. Az elektronikus adatgyűjtés révén az adatszolgáltatás önállóan, kényelmes időpontban teljesíthető, és a válaszadás időtartama interjús módon is lecsökken. A célok megvalósítását szolgálják másfelől az Európai Unióban és a világon a statisztikai adatforrások között egyre fontosabb szerepet betöltő állami nyilvántartások. Ezek használata minden eddiginél pontosabb adatok előállítását teszi lehetővé, segítségükkel két népszámlálás között is állíthatóak elő a népszámláláshoz kötődő adatkörökbe tartozó friss információk.

 

Mindezek alapján a 2021. évi népszámlálás felhasználja a közigazgatásban vezetett adminisztratív nyilvántartások adatait, hogy azokat integrálva folyamatos információbázist biztosítson. Az adminisztratív adatokat ugyanakkor csak abban az esetben lehetséges felhasználni, ha az összeírás során valamely személyazonosító adat is rendelkezésre áll, ezért a 2021-es népszámláláskor az adatszolgáltató nevének megadását kéri majd a kérdőív. Ez a gyakorlat összhangban van a többi európai uniós tagállaméval, hiszen a név valamennyi ország népszámlálási kérdőívén szerepel.

 

A KSH 2018. június–júliusában véleménykutatást végzett a személyazonosító adatokon alapuló népszámlálás várható lakossági fogadtatásáról. A felmérésben arra a kérdésre, hogy a következő népszámlálás során a megkérdezett megadná-e a nevét, a válaszadók 83%-a válaszolt egyetértően. A megkérdezett öt személyazonosító adat (név, anyja neve, személyi szám, TAJ-szám, adóazonosító jel) közül a név megadásának volt a legnagyobb a lakossági elfogadottsága. A név megkérdezésén túl, annak adminisztratív nyilvántartásból történő átvételét is elfogadhatónak tartja a lakosság: a válaszadók négyötöde pozitív választ adott erre a kérdésre.

 

Természetesen a személyazonosításra alkalmas adatfelvétel során különös tekintettel kell lenni az adatvédelmi követelmények biztosítására, az adatbiztonság minden körülmények közötti garantálására.

 

Ennek megfelelően fontos biztosíték, hogy a 2021. évi népszámlálás során az adatszolgáltatók által megadott adatok már az adatfelvétel pillanatában automatikus módon álnevesítésen mennek keresztül.

 

A személyazonosításra alkalmas adatgyűjtés a nemzetközi gyakorlatban sem zárja ki a különleges adatok gyűjtését. A különleges adatok kezeléséről szóló hazai törvényi szabályozás szerint ugyanakkor a vallásra, nemzetiségre és fogyatékosságra vonatkozó adatok megadása nem kötelező. Ezen adatkörök esetében is biztosítani kell, hogy a felvett adatok alapján az adatszolgáltató ne legyen beazonosítható. Már az adatfelvétel pillanatában álnevesített adatállományból a különleges adatok elkülönítve és továbbra is álnevesítve kerülnek tárolásra a feldolgozás ideje alatt. A feldolgozást követően pedig megtörténik a különleges adatok teljes anonimizálása, ezzel mindenféle kapcsolat megszűnik ezen adatok és a népszámlálási adatbázis között.

 

Fontos kiemelni, hogy a népszámlálás, a KSH többi adatgyűjtéséhez hasonlóan statisztikai célt szolgál, az adatok kizárólag összesítve jelenhetnek meg.

 

A 2021-es népszámlálás Európában
A következő népszámlálás alkalmával az Európai Unió 28 tagállama közül a tervek szerint már 11 ország (Ciprus, Csehország, az Egyesült Királyság, Horvátország, Lengyelország, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Románia, Szlovákia) használ majd a kérdőíves összeírás mellett állami nyilvántartási adatbázisokat, név és egyéb személyazonosító adatok megkérdezésével. További 11 ország pedig kizárólag az adminisztratív adatok összekapcsolásán alapuló népszámlálást hajt végre a személyek azonosításával.

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: (+36-1) 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu