NyitóoldalSajtószoba - Sajtóreagálások, 2017.03.04.

Sajtószoba - Sajtóreagálások, 2017.03.04.

Áfacsalások vs. GDP – a KSH válaszol

 

Az elmúlt napokban több cikk jelent meg azzal kapcsolatban, hogy egy amerikai elemző, Maximilian R. P. Gebhardt szerint évi ezermilliárd forintnyi áfacsalás miatt valójában a hivatalos magyar GDP-adat is „rosszabb”. A cikkek alapjául a HUNGARIAN SPECTRUM – „The Emperor Has No Clothes” című blogbejegyzés szolgált ((http://hungarianspectrum.org/2017/02/28/maximilian-r-p-gebhardt-the-emperor-has-no-clothes/), melyben a szerző az ENSZ COMTRADE adataiból indult ki.

 

A cikkekben bemutatott külkereskedelmi adatokban fellelhető ellentmondások esetében a tükörstatisztikák eltéréseiből nem lehet az esetleges áfacsalásokra következtetni. Ezen ellentmondások torzító hatását a KSH a makroadatokból (GDP) a különböző adatforrások összevetése által kiszűri. Tehát a nemzetközi kereskedelemben tapasztalható esetleges áfacsalások nem torzítják a magyar GDP adatát.

 

A termék külkereskedelmi statisztika keretein belül maradva, a cikkekben bemutatott eltéréseknek számos módszertani és egyéb oka lehet, jelen esetben a legfontosabbak:

  • Ha egy Európai Unión kívüli ország (pl. Kína) exportál Magyarországra, de az árut nem Magyarországon vámolják el (ami igen jellemző, mert például nincs tengeri kikötőnk), akkor az EU-n belüli importként jelenik meg a magyar statisztikában. Az egységes EU piacból és statisztikai elszámolási szabályokból eredően ilyen ellentmondást szinte bármelyik EU tagország adatában lehet találni.
  • A cikkben több termék esetében adatvédelmi okokból csak látszólagos az ellentmondás. A védett adat egyszerűen nem látható a statisztikában és ezért ellentmondásként jelenik meg, ha a partner ország nem védi ugyanazon termék külkereskedelmi adatát. A cikkekben szereplő termékek és országok körében ez a torzító hatás megjelenik mind a magyar import (hazánk védi az adatot) és mind az export (a partner védi az adatot) esetében is. Az adatok védelméhez a domináns exportőrnek/importőrnek joga van, ennek szabályait szintén EU jogszabály határozza meg.
  • Az egységes termékosztályozási rendszer bonyolultsága miatt gyakoriak az adatszolgáltatók részéről a tarifálási hibák, azaz téves termék kódon jelenti az exportőr vagy az importőr az adatokat és ez okoz ellentmondást. Ettől még a teljes kereskedelmi mérleg egyenlege nem változik, csak az összetétele.

 

Továbbá, a külkereskedelmi statisztikai adatok nem feleltethetők meg közvetlenül a GDP-ben elszámolt külkereskedelmi forgalomnak, és a KSH által közölt GDP adatot nem torzítja az esetleges áfacsalások hatása:

  • A külkereskedelmi statisztika az áruk fizikai mozgását követi. Ezzel szemben a makrostatisztika (GDP) külkereskedelem adatai a termékek tulajdonos váltásán alapulnak. A két koncepció között éves szinten ezermilliárd forintos különbség van a külkereskedelmi egyenlegben, ráadásul a makro adat a kisebb.
  • A makro statisztikában az úgynevezett forrás-felhasználás táblák összeállítása során a KSH több mint 800 termékcsoport-szinten (ami nemzetközi szinten magas) ütközteti a kibocsátás és import (mint forrás) és a fogyasztás, felhalmozás és export (mint felhasználás) adatokat és azokat kiegyensúlyozza. Ezáltal a GDP számításokban felszínre kerül, és a statisztikusok kijavítják az adatokat, ha egy exportnak nincs forrása, vagy egy import nem kerül felhasználásra.

 

Amennyiben az eredeti cikk szerzőjének írása megfelelne a valóságnak, abban az esetben az más makrostatisztikán is meglátszana. Természetesen a fizetési mérleg külkereskedelmi adata is megegyezik a GDP-ben elszámolttal, tehát abban sincs torzítás.

 

Az amerikai elemző írásának hitelessége az alábbiak miatt is alaposan megkérdőjelezhető. A cikk azt írja, hogy a külkereskedelmi statisztika úgynevezett „kettős könyvvitel” elvei alapján készül. Ez olyannyira nincs így, hogy éppen ez okozza a torzításokat a nemzetközi összehasonlításban: egy ország termék export adata nem feltétlenül egyezik meg az importőr adatával (nincsenek „párban”). Ezzel szemben a makrostatisztikában pontosan ez a helyzet (sőt, itt szakmai nyelven „négyszeres könyvvitelről” beszélünk) és ez ad lehetőséget a torzító hatások kiszűrésére.

 

Összefoglalva, ha történt is áfacsalás, abban az esetben is a cikkben említettnél jóval kisebb mértékű. Ez valóban torzítja a termék külkereskedelmi adatokat, de a GDP és fizetési mérleg adatokra nincs hatással.

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu