NyitóoldalGyakran Ismételt Kérdések

Szolgkülker - Gyakran Ismételt Kérdések

Kérjük, amennyiben kérdésére nem talált kielégítő választ, vagy bizonytalan a szolgáltatás besorolásával kapcsolatban, hívja ügyfélszolgálatunkat a következő telefonszámon: 80/200-766!

Módszertani kérdések

 

  • Nincs a termékforgalomnak megfelelő EBOPS-kód. Hová kell a termékforgalmat jelenteni?

  • A termékforgalmat nem szabad szerepeltetni a szolgáltatás-külkereskedelmi jelentésben. Amennyiben csak termékforgalmi adata van (reexportot és külső gyártást leszámítva), az OSAP 1470 ny. számú kérdőívet nemlegesen kell visszaküldeni, feltüntetve a nemlegesség indokát. Az adatszolgáltatói körből való kikerülés négy negyedév nemlegessége után lehetséges.

     

  • Szükséges jelenteni az Európai Unió tagállamaival folytatott szolgáltatás-kereskedelmet is?

  • Igen, mivel a statisztika szempontjából az Európai Unió tagállamai is nem rezidensnek (külföldinek) minősülnek (az áfatörvényben leírtakkal ellentétben).

     

  • Melyik árfolyamot kell használni, ha a szolgáltatásnyújtás/igénybevétel és a számla kiállítása különböző negyedévben történt?

  • Lehetőség szerint a tényleges teljesítés (szolgáltatásnyújtás/igénybevétel) időpontja szerinti (napi/időszaki átlag), vagy ha folyamatos teljesítésről van szó, akkor a könyveléskori árfolyamot kell használni, melyen a vállalat a könyveiben rögzíti a tranzakciót. Ha csak a számla kiállításának időpontjáról van információja a kitöltőnek, a kiállítás szerinti árfolyamot szükséges alkalmazni. Amennyiben devizában könyvelnek, úgy az MNB adott napra/időszakra vonatkozó középárfolyamát kell alkalmazni.

     

  • Az adatokat negyedévekre kumuláltan kell jelenteni?

  • Nem, minden negyedévben csak az adott negyedév forgalmát szabad jelenteni!

     

  • Lehet-e jelenteni negatív tételeket?

  • Az adatszolgáltatásban negatív értékek megadása nem lehetséges. Abban az esetben, ha negatív értéket kellene jelenteni (pl. a tárgynegyedévben beérkező jóváíró számla, sztornószámla esetén), kérjük, hogy a negatív adatot ne a tárgynegyedévben jelentsék, hanem annak a negyedévnek az adatát korrigálják, amelyre az adat vonatkozik!

     

  • Jelenteni kell-e a rezidensek (belföldiek) közötti, devizában történő fizetéseket?

  • Nem, rezidensek (belföldiek) közötti ügyletet semmilyen esetben sem szabad jelenteni.

     

  • Jelenteni kell-e a szolgáltatás-külkereskedelmi forgalmat abban az esetben is, ha a külföldinek nyújtott szolgáltatás kiegyenlítése a nem rezidens partner Magyarországon vezetett bankszámlájáról történt / a cég a nem rezidens partner Magyarországon vezetett bankszámlájára utalt? (azaz a pénzmozgást magyar pénzintézetek között bonyolították le)?

  • Amennyiben a szolgáltatás-ügyletet nem rezidens partnerrel bonyolítják le, a forgalmat minden esetben jelenteni kell, függetlenül attól, hogy a külföldi partner mely országban vezeti a bankszámláját, amelyre / amelyről az utalás történik.
    Partnerországként a kiállított számla szerinti partner honosságát kell feltüntetni.

     

  • Jelenteni kell-e a magyar adószámú (269-el kezdődő adószám), de telephellyel nem rendelkező külföldi székhelyű vállalatokkal (áfa-regisztrációkkal) bonyolított szolgáltatás-kereskedelmet?

  • Igen, az ilyen vállalatok nem rezidensnek minősülnek, ezért a nekik nyújtott (export), illetve a tőlük igénybe vett (import) szolgáltatásokat is jelenteni szükséges. Abban az esetben is kell jelenteni ezen szolgáltatásokat, ha a 269-el kezdődő adószámmal rendelkező partnercég és a jelentést készítő cég ugyanazon cégcsoport tagja.

     

  • Mely országot kell megjelölni partnerként abban az esetben, ha a cég nemközvetlenül bonyolítja az ügyletet (így nincs információja a partnerországokról), hanem külföldi klíringközponton keresztül történik az elszámolás?

  • Azt az országot kell megadni, amelyben az elszámolóközpont székhelye található.

     

  • Mely országot kell megjelölni partnerországként bunker üzemanyag értékesítésekor/vásárlásakor?

  • A bunker üzemanyag értékesítésekor a számlát fizető honosságát kérjük jelenteni, míg vásárláskor azt az országot, ahol az üzemanyag-felvétel történt.

     

  • Mely országot kell megjelölni partnerországként külső gyártás végzése esetén?

  • Külső gyártás esetén exportként azt az országot kell feltüntetni, amelyben a feldolgozott terméket értékesítik, importként pedig egyrészt azt az országot, amelyben a feldolgozás történik, másrészt azt az országot, amelyből a feldolgozáshoz szükséges alap- és segédanyagokat, termékeket megvásárolják (a feldolgozás országa vagy harmadik ország).

     

  • A diplomáciai képviseletekkel bonyolított szolgáltatásforgalom is a jelentés részét képezi?

  • Nem. Sem a Magyarországon működő külföldi diplomáciai testületekkel, sem a külföldön működő magyar diplomáciai testületekkel bonyolított forgalom nem képezi a jelentés részét.

     

  • Szállítási szolgáltatások esetén a termékexport/-import iránya szerint kell jelenteni a szállítási költséget?

  • Nem. A szállításexport/import nem a termékforgalom iránya szerint, hanem az ügyletben résztvevő szerződéses partner honossága szerint jelentendő!

     

  • Szállítási szolgáltatások esetén a szállított termék értékét kell-e jelenteni?

  • Nem, csak és kizárólag a fuvarozás számla szerinti értékét.

     

  • Jelenthet-e nem fuvarozó cég szállítási szolgáltatás exportot?

  • Igen, abban az esetben, ha közvetített szolgáltatásról van szó, és a termékszámla nem tartalmazza a szállítási költséget, VAGY ha a cég saját fuvareszközzel külföldi részére lebonyolított szállítást jelent.

     

  • Hogyan kell benyújtani a jelentést a szállítási ügynöki tevékenységet végző vállalatnak?

  • A szállítási ügynöki (más nevében, más számlájára) tevékenységet végző vállalkozásnak csak a megbízótól (pl. anyavállalat) kapott jutalékát kell jelentenie a szállítási módozattól függően kiegészítő szállítási szolgáltatások exportként, illetve a működési költségeire kapott összegeket, amennyiben ez a jutaléktól elkülöníthető (Üzletviteli tanácsadás és PR-szolgáltatások, EBOPS-kód: 277).

     

  • Hogyan kell jelenteni a fuvarozó cégek által vásárolt autópálya-matrica, illetve fizetett útdíj értékét?

  • A külföldön vásárolt autópálya-matrica, illetve fizetett útdíj értékét közúti szállítást kiegészítő szolgáltatás importként (EBOPS 226) kell jelenteni, az alábbiak szerint:

    • magyar autóbuszok (menetrend szerinti) és tehergépjárművek által külföldön vásárolt autópálya-matrica, illetve külföldön fizetett útdíj értéke (kérjük, hogy a szállítóeszközzel rendelkező vállalatok csak a külföldi kibocsátású üzemanyagkártyával, készpénzzel, illetve bankkártyával történő vásárlás értékét jelentsék)
    • magyar autóbuszok (menetrend szerinti) és tehergépjárművek által külföldön magyar kibocsátású üzemanyagkártyával fizetett autópálya-matrica, útdíj értéke (kérjük, hogy ezt a tételt az üzemanyag-forgalmazók jelentsék).
    • A magyarországi úthasználatért fizetett díjakat nem szabad jelenteni!

     

  • Szükséges jelenteni a külföldön kiküldetésben, konferencián tartózkodó kollégák külföldön felmerülő költségeit?

  • Nem. Ezek a kiadások üzleti turizmusnak minősülnek, és nem képezik az adatgyűjtés részét.

     

  • A külföldi bankszámlával kapcsolatos költségeket (pl. bankszámlavezetési díj) jelenteni kell?

  • Igen, pénzügyi szolgáltatás importként (EBOPS-kód: 260).

     

  • Külföldről felvett hitel esetén milyen szolgáltatásokat kell jelenteni?

  • Csak a hitel jutalékát, rendelkezésre tartási költségét, adminisztrációs díját kell jelenteni pénzügyi szolgáltatás importként (EBOPS-kód: 260). Nem szabad jelenteni a hitelösszeget, a törlesztőrészletet és a kamatot.

     

  • Szindikált, konzorciális hitel esetén mit kell jelenteni?

  • A hitelösszeget nem, viszont a hitel szervezési díját, rendelkezésre tartási költségét jelenteni szükséges pénzügyi szolgáltatásként (EBOPS-kód: 260).

     

  • Milyen esetben és melyik EBOPS kódon kell jelenteni a csomagolt (tömeggyártott és nem egyedi fejlesztésű) szoftvertermék értékesítését?

  • A csomagolt szoftvertermék értékesítését nem szabad jelenteni, mivel ez termékértékesítésnek számít. Amennyiben azonban a szoftvertermék használatáért külön fizetendő licencdíj kerül felszámításra (pl. aktiváláshoz szükséges kódért fizetett díj), ezt a díjat Számítástechnikai szolgáltatásként kell jelenteni (EBOPS-kód: 263).

     

  • A szolgáltatásokért kiszámlázott/fizetett éves díjakat egy összegben kell jelenteni?

  • Nem. Az éves díjakat arányosan szét kell osztani arra az évre, amelyre vonatkoznak (pl. ha az éves operatív lízing bérleti díj, franchise díj, jog- és licencdíj, stb. elszámolása decemberben történik, azt nem a IV. negyedévben kell jelenteni, hanem a négy negyedévre egyenletesen vagy forgalomarányosan elosztva. Az arányokat az adatszolgáltatóknak kell – akár becslés útján – meghatározni.).

     

  • Operatív lízingnek minősül a szállítóeszközök, berendezések rövid időtartamra szóló bérlése / bérbeadása is?

  • Igen. Amennyiben külföldről bérelnek / külföldre adnak bérbe bármilyen szállítási eszközt, berendezést kezelőszemélyzet nélkül, 2 évnél rövidebb időre, és az a bérleti szerződés lejárta után nem kerül a tulajdonukba, a bérleti díjat operatív lízingként (tartós bérletként) kérjük jelenteni.

     

  • Ingatlanbérlést / bérbeadást kell jelenteni?

  • Igen, de csak abban az esetben, ha a bérelt ingatlan értéke meghaladja a telek értékét (Operatív lízing, EBOPS-kód: 272).

     

  • Reexport esetén vagy az áruvásárlás (import), vagy az árueladás (export) pontos értéke határozható meg. A jelentés összeállítása mi alapján történjen?

  • Ha a reexport során a vétel és továbbértékesítés nem ugyanabban a jelentési időszakban történt, az importot csak akkor kell jelenteni, amikor az export megtörtént. Javasoljuk, hogy importként irányban a továbbértékesítési szándékkal beszerzett ELÁBÉ adatokat adják meg; exportként pedig az ezen javak értékesítéséből származó árbevételt. A reexport tevékenység során igénybe vett egyéb szolgáltatásokat (szállítás, ügynöki díjak, stb.) lehetőleg külön, a saját EBOPS kódjukon jelentsék (ha minden, a reexporthoz kapcsolódó költség egy számlán érkezik az eladótól, a teljes összeg jelenthető reexport importként is). Ügyeljenek arra, hogy ne készletet, hanem forgalmat jelentsenek!
    A reexport eseteinek részletezését ld. a kitöltési útmutatóban.

     

  • Milyen esetben nem kell jelenteni a külföldön teljesített építés-szerelési tevékenységet?

  • Ha az ugyanahhoz a projekthez és helyhez köthető építés-szerelés meghaladja az egy évet, a tevékenységet nem kell jelenteni, mivel a külföldön egy éven túl beruházást végző vállalkozások a beruházás időtartamára a fogadó ország rezidensévé válnak, külföldön adóznak.

     

  • A filmgyártáshoz kapcsolódó költségeket a filmforgatás vagy a moziba kerülés időpontjában kell jelenteni?

  • A tényleges kiadásokat abban az időszakban kell jelenteni, amikor a filmforgatás zajlik, és ugyanerre az időszakra kell jelenteni az elhatárolásként, előlegként könyvelt bevételeket is (így adott időszakra a KSH és az NAV felé beadott jelentések adatai nem lesznek összhangban).

     

  • Hogyan kell jelenteni a jogdíjakkal, licencdíjakkal kapcsolatos számlák összegét?

  • A szellemi termékek használata, illetve másolása/terjesztése esetén az alábbiak szerint kell eljárni:

    • szoftvertermék használata, felhasználása: Számítástechnikai szolgáltatások (EBOPS 263)
    • audiovizuális termék használata, felhasználása: Audiovizuális és kapcsolódó szolgáltatások (EBOPS 288)
    • szoftvertermék/audiovizuális termék másolása/terjesztése: Szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak (EBOPS 893)
    • szabadalom, védjegy, copyright, franchise, stb. használata, felhasználása: Szellemi tulajdon használatáért kapott/fizetett díjak (EBOPS 893)
    Nem képezi az adatszolgáltatás részét a szellemi termékek, szerzői jogok, szabadalmak, stb. adásvétele.
    A jogdíjakkal kapcsolatos adatszolgáltatás részletezését ld. a kitöltési útmutatóban.

     

  • K+F szolgáltatásként kell jelenteni egy tevékenységet abban az esetben is, ha a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala azt nem ismeri el kutatás-fejlesztésként?

  • Igen, abban az esetben, ha a szolgáltatás kutatás-fejlesztésként kerül könyvelésre (a K+F szolgáltatás besorolása attól függ, hogy az adatszolgáltató könyveiben hol szerepel az adott tétel).

     

  • A CO2-kibocsátási kvótákkal való kereskedelmet szükséges jelenteni?

  • A kvóták vásárlása, illetve eladása nem minősül szolgáltatásnak, ezért nem szabad jelenteni. Ha a kvóta-kereskedelemmel kapcsolatban egy cég jutalékot fizet / kap, azt Egyéb, kereskedelemhez kapcsolódó szolgáltatások (EBOPS-kód: 271) importként / exportként kell jelenteni.

     

  • Hogyan kell jelenteni a postai- és futárszolgáltatással foglalkozó cégeknek?

  • A postatörvény alapján az igénybevett és nyújtott szolgáltatásokat kétfelé kell választani: a 20 kg alatti csomagok (Egyetemes Postaegyesület szabályai értelmében) szállítása postai szolgáltatásnak/futárszolgálatnak (EBOPS-kód: 958/959), míg a 20 kg feletti küldemények szállítása áruszállításnak (EBOPS-kód a megfelelő szállítási módozat szerint) minősül.

     

  • Közúti áruszállítással foglalkozó cég esetében a külföldön tankolt üzemanyag teljes értékét kell jelenteni?

  • Nem. Csak a külföldi kibocsátású üzemanyagkártyával, készpénzzel, illetve bankkártyával kiegyenlített tankolás összegét kell jelenteni. (A magyar kibocsátású üzemanyagkártyával történő tankolást nem, mivel azt az üzemanyag-forgalmazó vállalkozások jelentik.)

     

  • Üzemanyag-forgalmazó cég esetében jelenteni kell mind a nem rezidens (külföldi) magánszemélyeknek, mind a nem rezidens vállalkozásoknak Magyarországon kiszolgált üzemanyag értékét?

  • Nem. Csak a nem rezidens vállalkozásoknak kiszolgált üzemanyag értékét kell jelenteni!


  • Üzemanyag-forgalmazó cég esetében kell-e jelenteni a Magyarországon rezidenseknek (belföldieknek) kiszolgált üzemanyag értékét?

  • Nem. Csak a nem rezidens (külföldi) vállalkozásoknak kiszolgált üzemanyag értékét kell jelenteni!


  • Kell-e jelenteni a külföldi légitársaságok részére kiszolgált üzemanyag értékét?

  • Nem. Az üzemanyag-forgalmazók (reptéri üzemeltetők) által a külföldi légitársaságok részére Magyarországon kiszolgált üzemanyag értékét nem szabad jelenteni, mivel az a termékforgalom részét képezi! (a légitársaságoknak kiszolgált üzemanyag speciális termékforgalomnak minősül, az Intrastat, Extrastat adatszolgáltatás része)


  • Külső gyártás esetén hogyan kell összeállítani a jelentést, ha a beszámolási időszakban vagy az áruvásárlás, feldolgozás (import), vagy az értékesítés (export) pontos értéke ismert csak?

  • Ha a külső gyártás során az áru vásárlása és a feldolgozás nem ugyanabban a jelentési időszakban történt, a vásárlást és feldolgozást (import) csak akkor kell jelenteni, mikor az értékesítés (export) megtörtént. Amennyiben az import pontos meghatározása nem lehetséges, kérjük, becsüljék meg az értékét.


  • Külső gyártás esetén kell-e importként jelenteni a feldolgozáshoz Magyarországról kiszállított termékeket?

  • Nem. Csak a külföldön vásárolt áruk, igénybe vett szolgáltatások és kifizetett munkabérek összességét kell jelenteni.


  • Az ÁFA-adatoknak / társasági adóbevallás adatoknak és a KSH felé jelentett adatoknak meg kell egyezniük?

  • Nem! Előfordulhat, hogy az adatok hasonló nagyságrendűek, de a két jelentés adattartalma általában nem feleltethető meg egymásnak teljes mértékben. Az ÁFA-adatokat és a társasági adóbevallás adatait ezért csak ellenőrzés céljára használjuk.


  • Hogyan kell jelentenie a csoportos adóalanyiságot választó cégeknek: elég egy jelentést küldeni, vagy cégenként külön jelentést kell kitölteni?

  • A csoportos adóalanyiságban résztvevő valamennyi tagnak külön-külön jelentést kell benyújtania a KSH felé. Az ÁFA-adatokkal való összevetés ez esetben nem indokolt.


  • Amennyiben az A60 számú áfa-összesítő nyilatkozaton kitöltötte "A Közösség területén belül történt szolgáltatásnyújtás", illetve "A Közösség területén belül történt szolgáltatás-igénybevétel" rovatot, kérjük, a szolgáltatás-külkereskedelmi jelentésben is tüntesse fel a vonatkozó szolgáltatásokat.


  • Adatszolgáltatással kapcsolatos gyakorlati kérdések

     

  • Amennyiben az adatszolgáltatási határidő napján nem állnak rendelkezésre végleges adatok, küldjem el az addig lekönyvelt tételeket?

  • Nem. Kérjük, ilyen esetben időben jelezzék kollégáink felé, hogy még nincsenek végleges adataik, és
            - állapodjanak meg egy módosított beküldési határidőben, amikor már
              rendelkezésre állnak a végleges adatok, vagy amennyiben ez nem
              lehetséges,
            - egyeztessenek becsült adatokat. Ebben az esetben kérjük, a megjegyzés
              rovatban jelezzék, hogy az adatok nem véglegesek.