NyitóoldalSajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2017.08.22.

Sajtószoba - Közlemények, tájékoztatók, 2017.08.22.

A havi és éves kereseti adatok tartalma, kapcsolódásuk a jövedelmi adatokhoz

 

A kereseti és jövedelemstatisztika több elemből álló, egymást kiegészítő adatfelvételek. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) havi gyakoriságú kereseti adatfelvételének célja a nemzetgazdaság kereseti folyamatainak naprakész nyomon követése, ennek megfelelően az ebből számítható fő mutató a kereseti átlag. A kereseti struktúra részletes elemzésére más, az adatszolgáltatói terhek ésszerű szinten tartása és a feldolgozási folyamat összetettsége érdekében éves gyakorisággal végrehajtott felvételek szolgálnak, ilyen például a KSH éves munkaügyi jelentése, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) Adatszolgáltatás az egyéni bérekről/illetményekről és keresetekről c. felvételei, vagy a KSH Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Adatfelvétele.

 

A KSH havi rendszerességgel publikálja a bruttó kereseti és az ebből a vonatkozó adó- és járulékszabályok figyelembevételével számított nettó kereseti adatokat. Ezek forrása a havi intézményi munkaügyi statisztika, mely a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásokat, a költségvetési és társadalombiztosítási intézményeket, valamint a kijelölt non-profit szervezeteket vizsgálja. Az adatszolgáltatásra kötelezett vállalkozásokat és a nonprofit szervezeteket a gazdálkodó szervezetek regiszteréből reprezentatív módszerrel jelölik ki. A vállalkozásokra vonatkozó minta a legalább 50 főt foglalkoztató gazdálkodókat teljeskörűen tartalmazza, és ugyancsak teljeskörűen szolgáltatnak adatot a költségvetési intézmények is. A szervezeti szintű adatszolgáltatás a létszámra és a hozzátartozó bruttó keresettömegre kérdez rá, fizikai, illetve szellemi munkakörbe tartozók szerinti bontásban, azon belül pedig külön a teljes, illetve a nem teljes munkaidőben foglalkoztatottakra. A publikációkban ebből jellemzően a teljes munkaidőben foglalkoztatottak adatai szerepelnek, de a Tájékoztatási adatbázisból a részmunkaidősökre vonatkozó információk is lekérdezhetők. Mivel a KSH havi munkaügyi statisztikája jellemzően a szervezetekről gyűjt információkat, ebből csak átlagadatok számíthatók, a kereseteloszlás megfigyelésére nem alkalmas. Az adatfelvételben szereplő szektorok (vállalkozások, nonprofit szervezetek, költségvetési intézmények) és a munkakörtípus (fizikai, szellemi) szerinti bontás mellett, illetve azon belül ágazat, létszámnagyság, gazdálkodási forma szerinti feldolgozások is rendszeresen készülnek. A részletesebb bontások előállításánál és közzétételénél a megfelelő mintanagyság mellett a másik korlátot az adatvédelmi szabályok jelentik, amelyek azt hivatottak biztosítani, hogy a szervezetek egyedi adatait ne lehessen felfedni. A havi kereseti adatokat a KSH gyorstájékoztató formájában a tárgyhónapot követő második hónap közepén teszi közzé.

(A mindenkori legfrissebb kereseti gyorstájékoztatók ezen a linken érhetők el, a hozzátartozó évente aktualizált módszertani leírás pedig ezen a címen található.)

 

A fentieknek megfelelően a KSH által közölt átlagkereseti adat nem más, mint a szervezetek teljes munkaidőben alkalmazásban állói részére kifizetett keresettömeg egy munkavállalóra jutó összege.

 


Forrás: Keresetek 2017. január – június, KSH Gyorstájékoztató

 

A kereseti folyamatok mélyebb megismeréséhez szükség van a személyi szintű keresetalakító tényezők vizsgálatára, a kialakult eloszlási viszonyok ismeretére. Az ehhez szükséges alapadatokat a KSH az NGM éves gyakoriságú Adatszolgáltatás az egyéni bérekről/illetményekről és keresetekről c. adatgyűjtéseiből veszi át. A vállalkozásokra vonatkozó felvétel első lépcsőben gyakorlatilag ugyanazt a kört vizsgálja, mint a KSH havi intézményi munkaügyi adatgyűjtése, a második lépcsőben történik az intézményekben dolgozók mintájának kiválasztása, amely lehetővé tesz személyi szintű elemzéseket is (helyzeti középértékek, eloszlások számítása). A rendelkezésre álló legfrissebb adatok a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) honlapján is elérhetők. (A standard táblákban csak átlagadatok szerepelnek a hozzájuk tartozó relatív szórással kiegészítve.)

 

A KSH a teljes adatállományt átveszi, és azokat elemzéseihez, adathiány-pótlási eljárásokhoz, illetve az Eurostat felé történő rendszeres adatközlésre használja, valamint metainformációkkal kiegészítve hozzáférhetővé teszi kutatószobájában is. Az elemi szintű adatokból különböző kereseti eloszlások is számíthatók, ezeket a KSH tematikus kiadványaiban szerepelteti, ilyen például a 2016 októberében megjelent Munkaerő-piaci helyzetkép. A kiadvány „Kereseti arányok” fejezetében a kereseteloszlási információk éppúgy megtalálhatók, mint az alacsony keresetűek (a medián kereset 2/3-ánál kevesebbet keresők) aránya a nemzetgazdaság különböző szegmenseiben.

 

A kereset és általában a munkavégzésből származó jövedelem determinálja a háztartások anyagi helyzetét, viszont ahhoz, hogy az életszínvonal alakulásáról, a társadalom különböző rétegeihez tartozók helyzetéről teljesebb képet tudjunk megmutatni, ismerni kell a háztartások egyéb forrásból származó jövedelmét is. A KSH éves gyakoriságú mintavételes lakossági felvétel keretében (Háztartási Költségvetési és Életkörülmény Felvétel) közel 10 ezer kijelölt magyarországi magánháztartástól gyűjt adatokat a jövedelmi helyzetükről. Ez az adatgyűjtés nemcsak a munkavállalókat és a munkavégzés közvetlen ellentételezésére szolgáló keresetet veszi számba, hanem a háztartások egészére és az általuk elérhető jövedelemforrások teljes körére kiterjed. E felvétel eredményeiből egyebek mellett képet kaphatunk a meghatározó jövedelemfajták, így a munkából származó jövedelmek eloszlásáról is. A publikációkban – eltérően a kereseti adatoktól – egy főre (vagy egy fogyasztási egységre) vetítve számoljuk és közöljük a jövedelmeket, függetlenül attól, hogy az adott típusú jövedelem előfordult-e a háztartásban vagy sem, illetve, hogy van-e a háztartás tagjának valamilyen saját jövedelme (tipikusan nincs jövedelme például a gyerekeknek). A felvétel legutolsó rendelkezésre álló hullámának adatai itt érhetők el.

 

A jövedelmi helyzet értékelésekor tehát figyelembe kell venni, hogy a munkajövedelmek a háztartások összes jövedelmének átlagosan mintegy 70 százalékát teszik ki, egyes társadalmi rétegekben ennél magasabb arányt képviselnek, más társadalmi rétegekben ennél alacsonyabbat, és pl. a nyugdíjasok többsége egyáltalán nem rendelkezik munkajövedelemmel.

 

A jövedelmek megoszlása főbb típusok szerint, 2015

Forrás: A háztartások életszínvonala, 2015, KSH

 

Központi Statisztikai Hivatal

H-1024 Budapest, Keleti Károly u. 5-7. Tel./Phone: 345-6000
Postacím/Postal address: P.O.Box 51 Budapest H-1525
http://www.ksh.hu