NyitóoldalHSSz – Tagok – Legfőbb Ügyészség (LÜ)

HSSz – Tagok – Legfőbb Ügyészség (LÜ)

A szervezet neve:

Legfőbb Ügyészség (LÜ)

Intézményi elérhetőség:

Székhely: 1055 Budapest, Markó u. 16.

Postacím: 1372 Budapest, Pf. 438.
informatika@mku.hu (1)4725608

Hivatalos statisztikai tevékenység:

A Legfőbb Ügyészség a Hivatalos Statisztikai Szolgálat tagjaként, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Programban rögzített statisztikai adatgyűjtések adatgazdája, a bűnözésre és a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységre vonatkozó, valamint az ügyészi tevékenységgel összefüggő ügyviteli adatokból állít elő statisztikai adatokat.
Az ügyészségi statisztikáról, valamint a fellebbviteli főügyészségek felállításával és működésével kapcsolatosan, egyes legfőbb ügyészi utasítások módosításáról szóló 2/2003. (ÜK. 2.) LÜ utasítás rendelkezik.

Az előállított hivatalos statisztikai adatok köre:

Az ügyészség:

  • a bűnözésre és a büntetőbíróság előtti ügyészi tevékenységre vonatkozó, valamint
  • az ügyészi tevékenységgel összefüggő ügyviteli adatokból statisztikai adatokat állít elő.

 

A szervezet adatgyűjtéseinek, adatátvételeinek fejezete a 2017. évi OSAP-ban

Az OSAP keretében 2017-ben begyűjtött adatkörök

Az előállított adatok, statisztikai kiadványok elérhetősége:

Magyarország Ügyészségének honlapján, a Közérdekű adatok menüpont alatt: Statisztikai adatok

Az Adatgyűjtés módszertana:

A/ Egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikai rendszer:

 

A hatályos norma, mely az adatgyűjtés résztvevőit, az egyes szereplők feladatait és az adatgyűjtés általános folyamatát meghatározza az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 12/2011. (III. 30.) BM rendelet.

 

További normák:

  • a büntetőeljárásról szóló 1998.évi XIX. törvény 604. § (4) bekezdés c) pont,
  • az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika működtetése érdekében szükséges koordinációról és a Bűnügyi Statisztikai Munkacsoport létrehozásáról szóló 43/2012. (X. 18.) BM-NGM-LÜ együttes utasítás,
  • az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika elektronikus adatfelvitelének és nyilvántartásának bevezetéséről szóló 14/2012. (VI. 25.) LÜ utasítás,
  • az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztikáról szóló 2/2012. (VI. 30.) LÜ főov. körlevél.

 

Az adatgyűjtés követő jellegű, megfigyelési egységei a (bűn)cselekmény, az elkövető, a sértett. Ezen túlmenően az adatgyűjtés tartalmaz szűk körben eljárási adatokat is.
Az adatgyűjtés alapján közölt adatok nem az elkövetés, vagy a feljelentés éve szerint tartalmaznak adatokat, hanem egyes büntetőeljárási döntések meghozatalának időpontját követően rögzítik a cselekmény, az elkövetés és az elkövető statisztikailag releváns jellemzőit.

 

B/ Vádképviseleti Informatikai Rendszer:

 

A hatályos normák, amely az adatgyűjtés adatköreit és az adatgyűjtés általános folyamatát meghatározzák:

  • a Vádképviseleti Informatikai Rendszer bevezetéséről szóló 16/2007. (ÜK. 12.) LÜ utasítás,
  • a Vádképviseleti Informatikai Rendszerről szóló 2/2013. (VI. 30.) LÜ együttes főov. körlevél.

 

A vádképviseleti tevékenységet mérő adatszolgáltatási rendszer alapvető megfigyelési egysége a vádlott. A rendszer vádlottanként információkat szolgáltat a vád tárgyává tett, illetve a bírósági határozatokban megállapított bűncselekményről vagy bűncselekményekről és a fontosabb eljárási cselekményekről.
A statisztikai adatokat ennek megfelelően egyénileg, minden egyes vádlottra vonatkozóan külön-külön adatlapon kell felvenni az ügyben érdemi intézkedést tett ügyész megállapításai, illetve az iratok alapján.

 

Az adatlapot elektronikus formában, az erre a célra kialakított informatikai alkalmazással kell kitölteni.
Az adatlap végigkíséri a büntetőügyet a vádemeléstől az ügy jogerős befejezéséig.
Az adatlap kitöltése az adatközléssel fejeződik be.

 

Az adatközlésre csak abban az esetben kerülhet sor, ha az ügyész hivatalosan tudomást szerzett a jogerőre emelkedés tényéről. Ebben az esetben az adatközlést 5 napon belül el kell végezni. Hatályon kívül helyezés esetén – függetlenül attól, hogy az másod- vagy harmadfokon történt – a megismételt eljárásban új adatlapot kell kiállítani, valamint az adatszolgáltatást az eljárás érdemi és jogerős befejezésekor az általános szabályok szerint kell teljesíteni.

 

C/ Ügyforgalmi statisztika:

 

Az ügyészségre érkezett irattal vagy beadvánnyal kapcsolatosan az ügyviteli folyamatban a tartalma alapján ún. érkezési kódot rögzítünk majd az irattal kapcsolatosan készített vagy megtett ügyészi intézkedésről ún. elintézési kódot rögzítünk.

 

Az így rögzített kódok alapján történik meg időszakosan az ügyforgalmi statisztikai adatok előállítása a büntetőjogi és közjogi szakágban.

 

Szabályozza:

  • a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyvitelének bevezetéséről szóló 7/1992. Legf. Ü. utasítás,
  • a magánjogi és közigazgatási jogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteli rendszerének bevezetéséről szóló 3/2005. (ÜK. 2.) LÜ utasítás,
  • a büntetőjogi szakág számítástechnikai bázisú ügyviteléről szóló 1/2010. (ÜK. 1.) LÜ főov. körlevél,
  • a magánjogi, a közigazgatási jogi, valamint a jogi képviseleti ügyek számítógépes bázisú ügyviteli rendszerében használatos fogalmak egységes alkalmazásához szóló 6/2007. (ÜK. 6.) LÜ együttes főov. körlevél.

 

Nemzetközi kapcsolatok:

Nemzetközi szervezetek eseti adatszolgáltatás iránti kéréseit közvetlenül vagy a közvetítő nemzeti hatóság útján teljesíti az ügyészség.

 

A nemzetközi szervezetektől érkező visszatérő adatigénylések jellemzőbb adatkérései a pénzmosásra, terrorizmusra valamint terrorizmus finanszírozásra, gyűlölet motiválta bűncselekményekre, emberkereskedelemre és a migrációval kapcsolatos bűncselekményekre terjednek ki.