Munkaerő
A munkaerőpiaci adatoknak több forrása van: a lakossági munkaerő-felmérés, amely a népesség gazdasági aktivitásáról (munkanélküliségről, foglalkoztatásról) gyűjt adatokat és Intézményi adatgyűjtések, illetve adminisztratív adatok, amelyek forrásul szolgálnak például a keresetek, a ledolgozott munkaórák, a létszám, az üres álláshelyek, a munkaerőköltség, a sztrájkesemények jellemzőinek bemutatására. A szakstatisztika részét képezi a reálkereseti index számítása, a minimálbér, illetve a garantált bérminimum adatainak közzététele is. A munkaerőpiaci folyamatok alakulását negyedéves elemzéseinkben mutatjuk be.
Fontosabb adatok
Munkanélküliségi ráta
A mutató leírása
A munkanélküliek aránya az azonos korú gazdaságilag aktív népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–74 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–64, 15–24, 25–54 és 55–74 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. március
Foglalkoztatási arány
A mutató leírása
A foglalkoztatottak aránya az azonos korú népességen belül. A mutató különböző korcsoportokra számítható, az alapértelmezés a 15–64 éves korcsoport. További kiemelt korcsoportok: 15–74, 15–24, 25–54, 55–64 és 20–64 évesek.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. március
Teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változása
A mutató leírása
A mutató a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó átlagkeresetének változását mutatja az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az adatok vonatkozási köre a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az átlagkereset a bruttó keresettömeg és az átlagos állományi létszám hányadosa. A kereset összetevői az alapbér, a bérpótlékok, a kiegészítő fizetés, a jutalom, a prémium, a 13. és további havi fizetés. A bruttó kereset tartalmazza a személyi jövedelemadót, az egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot, valamint a munkaerőpiaci járulékot.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2024. február
Üres álláshelyek aránya
A mutató leírása
Üres álláshelynek számít az adott munkáltatónál újonnan létesített, megüresedett, illetve olyan, a közeli jövőben (3 hónapon belül) megüresedő álláshely, amelynek betöltésére a munkáltató aktív lépéseket tesz. Nem tekintendő üres álláshelynek az, amit munkaerő-kölcsönzéssel, egyszeri (eseti) megbízással vagy vállalkozói szerződéssel, saját dolgozó áthelyezésével, munkadíjban nem részesülő gyakornokkal, közfoglalkoztatottal kívánnak betölteni. Nem tekintendő továbbá üres álláshelynek a munkavégzésre irányuló jogviszonyban állók, de munkavégzésre nem kötelezettek részére fenntartott álláshelyek. Az adatok vonatkozási köre a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások, költségvetési intézmények teljes körűen és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezetek. Az adatok a tárgyidőszak zárónapjára vonatkoznak.
Adatok forrása:
Összefoglaló táblák (STADAT)
Legfrissebb adat: 2023. IV. negyedév
Ajánló
Megújult a Heti Monitor!
2023. október 11-től a KSH Heti Monitort a KSH Monitor váltja fel. A hivatal honlapján elérhető interaktív ábragyűjtemény továbbra is a legfrissebb hazai és nemzetközi környezet társadalmi és gazdasági trendjének alakulásáról nyújt tájékoztatást, ugyanakkor kibővült a gyorstájékoztatók ábráival, így ennek megfelelően témakörönként részben átalakított tartalommal jelentkezik.
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
A KSH Monitor ábrái döntően továbbra is kép- és adatformátumban (PNG, SVG és CSV) is letölthetők.
Böngéssze a KSH legfrissebb adatait!
Fókuszban a vármegyék, 2023. I–IV. negyedév
2023-ban a halálozások száma nagyobb mértékben csökkent, mint az élveszületéseké, így a természetes fogyás lassult. A gazdaságilag inaktívak közül többen megjelentek a munkaerőpiacon, így 2023 IV. negyedévében 26 ezer fővel többen dolgoztak mint egy évvel korábban, a munkanélküliek száma 30 ezer fővel nőtt. 2023-ban az ipari termelés volumene a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások körében 5,4%-kal csökkent. A kiskereskedelmi forgalom éves szinten 8,1%-kal visszaesett.
4 millió 746 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma, a munkanélküliségi ráta 4,4%, Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2024. március
2024 márciusában a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos létszáma az előző év azonos időszakához képest 38 ezer fővel, 4 millió 746 ezer főre nőtt. A munkanélküliek száma 217 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 4,4% volt.
A bruttó átlagkereset 605 400 forint volt 2024. februárban, 14,0%-kal magasabb, mint egy évvel korábban, Keresetek, 2024. február
2024. februárban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 605 400, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 417 100 forint volt. A bruttó átlagkereset 14,0, a nettó átlagkereset 13,8, a reálkereset pedig 9,9%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A bruttó kereset mediánértéke 491 900, a nettó kereset mediánértéke 340 700 forintot ért el, 16,2, illetve 15,3%-kal volt magasabb az előző év azonos időszakinál.
A munka forgatagában
Magyarország foglalkoztatási rátájával előkelő pozícióba került uniós viszonylatban. 2023-ban a nyolcadik legmagasabb foglalkoztatási aránnyal rendelkezett hazánk, míg 13 évvel korábban a legalacsonyabbak között tartották számon. A folyamatosan bővülő foglalkoztatás következtében 2010 óta szignifikáns javulás következett be, az uniós tagállamok között csak Málta tett a magyarországinál nagyobb előrelépést.
Helyzetkép, 2023 - Munkaerőpiac
2023-ban a foglalkoztatás bővülése mellett a munkanélküliek száma is nőtt az előző évihez viszonyítva, ezzel együtt több volt a potenciálisan rendelkezésre álló munkaerő és kevesebb a betöltésre váró álláshely. A bruttó átlagkereset jelentős, 14,2%-os emelkedése ellenére az elmúlt évben a bérek vásárlóereje 2,9%-kal csökkent a fogyasztóiár-index kiemelkedő növekedésének hatására.
TÉR-KÉP, 2022
A kiadvány rövid elemzések mellett tematikus térképek, diagramok és infografikák segítségével átfogó képet ad a Magyarországon és az Európai Unióban zajló térbeli folyamatokról, bemutatja az egyes térségek között meglévő társadalmi és gazdasági különbségeket. A kiadványban kiemelt témaként ezúttal a lakások fűtésének területi jellemzőivel foglalkozunk, hazánk térségei közül pedig a – klímaváltozás veszélyeinek különösen kitett – Duna-Tisza közi Homokhátságot mutatjuk be külön fejezetben.
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. III. negyedév
Tovább bővült a foglalkoztatás 2023 III. negyedévében: az előző év azonos időszakához képest 25 ezerrel több, 4 millió 737 ezer fő volt a foglalkoztatottak átlagos létszáma a 15–74 éves népességen belül. Ugyanakkor 22 ezer fővel nőtt, és elérte a 200 ezret a munkanélküliek száma is. A negyedév utolsó hónapjában megállt a keresetek vásárlóerejének csökkenése. A havi bruttó átlagkereset elérte az 557 600 forintot.
Magyarország, 2023. I–III. negyedév – A dezinfláció útján
A GDP volumene 2023 I–III. negyedévében 1,2%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól, de a recesszió végét jelzi, hogy a III. negyedévi gazdasági teljesítmény már 0,9%-kal felülmúlta az előző negyedévit. Az I–III. negyedévi csökkenést a belföldi felhasználás visszaesése okozta, miközben a külkereskedelmi egyenleg számottevően javult. Az infláció januári tetőzését követően a korábbi növekedési üteme folyamatosan lassult, így a reálbérek egy éven át tartó mérséklődést követően szeptemberben újra nőttek.
Magyar statisztikai évkönyv, 2022
Mintegy 500 táblázat, grafikon és térkép több tízezer adata ad áttekintést Magyarország demográfiai, társadalmi és gazdasági folyamatairól, környezeti jellemzőiről, és ezek időbeli változásairól. A 15–74 éves népesség munkanélküliségi rátája az előző évihez képest csökkent, 2022-ben 3,6% volt. Kiadványunkban újdonság idén, hogy a kereskedelmi szálláshelyeket és a magán- és egyéb szálláshelyeket egy egységben kezeljük, pontosabb képet adva a vendégforgalomról. A turisztikai szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma 2022-ben 39 millió 821 ezer éjszaka volt.
Magyarország, 2022
A 2022-es folyamatokat az orosz–ukrán háború miatt bizonytalanná vált globális környezet, illetve a világszerte általános és nagymértékű áremelkedés határozta meg a leginkább. A kihívások ellenére a magyar gazdaság teljesítménye az uniós átlagot meghaladó mértékben, 4,6%-kal bővült a megelőző évihez képest. A foglalkoztatás újabb rekordszintet ért el, az átlagkereset is jelentősen nőtt, ennek hatását azonban a felpörgő infláció fokozatosan kioltotta. A népességfogyás az előző évinél kisebb ütemben folytatódott.
Magyarország számokban, 2022
A kedvezőtlen globális környezet és a szomszédunkban zajló háború okozta bizonytalanságok Magyarországon is meghatározói voltak a 2022. évi folyamatoknak. A kihívások ellenére a hazai gazdaság teljesítménye – az uniós átlagnál nagyobb mértékben – 4,6%-kal nőtt, miközben bővült a foglalkoztatás és csökkent a munkanélküliség. Az energiahordozók és a mezőgazdasági termékek megdrágultak, ami hozzájárult az utóbbi két és fél évtized legmagasabb inflációjához (14,5%).
Kapcsolódó témakörök
- Férfiak és nők
- Fiatalok és idősek
- Időfelhasználás, időmérleg
- Jövedelem és fogyasztás
- Nemzetközi adatok
- Népesség és népmozgalom
- Népszámlálások
- Területi adatok
Módszertani információk
Kapcsolódó hivatkozások
- Időszaki adatfelvételek eredményei, mutatószámrendszerek
- Hivatalos Statisztikai Szolgálat – Pénzügyminisztérium
Gyorstájékoztatók |
Legutóbbi megjelenés | Következő megjelenés |
---|---|---|
Foglalkoztatottság, 2023. december | 2024.01.26. | – |
Keresetek, 2024. február | 2024.04.24. | 2024.05.23. |
Munkanélküliség, 2023. december | 2024.01.26. | – |
Foglalkoztatottság és munkanélküliség, 2024. március | 2024.04.26. | 2024.05.24. |
Kiadványok |
Megjelent |
---|---|
Helyzetkép 2023 – Munkaerőpiac | 2024.04.12. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. III. negyedév | 2024.01.03. |
Magyarország, 2023. I–III. negyedév | 2023.12.22. |
Területi statisztikai évkönyv, 2022 | 2024.01.17. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. II. negyedév | 2023.10.09. |
Magyarország, 2023. I. félév – Elindult a dezinfláció | 2023.10.19. |
Magyar statisztikai évkönyv, 2022 | 2023.11.23. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2023. I. negyedév | 2023.07.12. |
Magyarország, 2023. I. negyedév | 2023.08.24. |
Magyarország, 2022 | 2023.06.09. |
Magyar statisztikai zsebkönyv, 2022 | 2023.05.17. |
Magyarország számokban, 2022 | 2023.05.02. |
Helyzetkép 2022 – Munkaerőpiac | 2023.05.02. |
Munkaerőpiaci folyamatok, 2022. III. negyedév | 2023.03.03. |
Magyarország, 2022. III. negyedév | 2023.01.12. |
Területi statisztikai évkönyv, 2021 | 2023.01.10. |
Közzétételi és revíziós naptár
Cenzusok adatai |
Cenzus |
---|---|
A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
Országos, területi adatok | Népszámlálás 2011 |
3. Országos adatok | Népszámlálás 2011 |
8. Foglalkoztatás, munkanélküliség, ingázás | Népszámlálás 2011 |
13. A népesség gazdasági aktivitása | Népszámlálás 2011 |
15. A társadalom rétegződése | Népszámlálás 2011 |
18. A foglalkoztatottak napi ingázása és közlekedése | Népszámlálás 2011 |
19. Műhelytanulmányok | Népszámlálás 2011 |
5. A népesség gazdasági aktivitása | Mikrocenzus 2016 |
9. A foglalkozási szerkezet változása és jellemzői Magyarországon | Mikrocenzus 2016 |
13. A foglalkozások presztízse | Mikrocenzus 2016 |