Ugrás a tartalomhoz

Területi atlasz – Települési szint alatti statisztika

A települési szint alatti statisztika résznél azok a településnél kisebb területi egységek szerepelnek, amelyekhez a KSH statisztikai adatokat tud rendelni. Ilyenek a földrajzi rácsháló elemei, a népszámlálási tömbök, a városrészek, településrészek, a választókörzetek, illetve a szegregátumok.

A települési szint alatti statisztikák témakör keretében adminisztratív területhatároktól független területi egységekre képzett statisztikákat jelenítünk meg. Az ilyen statisztikák előállításához az egyedi statisztikai adatok és a hozzájuk tartozó földrajzi koordináták (téradatok) összekapcsolására van szükség. A statisztikai és a téradatok összekapcsolása révén a társadalom, a gazdaság és a környezet folyamatainak megértéséhez, leírásához a korábbinál részletezettebb területi statisztikai adatok válnak hozzáférhetővé. A földrajzi helymeghatározáson alapuló statisztikák használatának elterjedését számos nemzetközi szervezet és jogszabály is segíti. Ezek között kiemelt szerepet játszik az ENSZ Gazdasági és Szociális Tanács által a térstatisztikai tevékenység globális összehangolására létrehozott bizottsága, a UNGGIM (United Nations initiative on Global Geospatial Information Management). Az európai együttműködés szempontjából hasonlóan jelentős szerepet tölt be az előbbi szervezet európai tagja, a UNGGIM Europe, valamint az Európai Statisztikai Rendszer által életre hívott EFGS (European Forum for Geography and Statistics) is. A statisztikákhoz kapcsolódó téradatok, osztályozások és szabványok elérhetők és letölthetők a közös európai téradat-előállítás és -szolgáltatás elindítását célul tűző INSPIRE direktíva, valamint az Eurostat téradatokkal foglalkozó aloldalán.

Földrajzi rácshálóra illesztett statisztikák

A Központi Statisztikai Hivatal 2014 óta tesz közzé a statisztikai információkhoz kapcsolt pontos földrajzi koordináták révén a földrajzi rácshálóra illesztve statisztikákat. Az adatokat az európai összehasonlításra is alkalmas ETRS89 LAEA vetületi rendszerére, az Egységes Országos Vetület rendszerére (EOV), valamint egyéb fontosabb vetületi rendszerekre is képes láthatóvá és alkalmazhatóvá tenni. A választható felbontás statisztikai témánként eltérő lehet, az adatokat 1 km²-es és 25 km²-es cellák szerint tudjuk szolgáltatni.

További információk, letölthető térképek és metaadatok elérhetők a KSH INSPIRE aloldalán.

Népszámlálási tömb

A népszámlálási tömbök az utcák, természetes határok által körbezárt beépített területek, amelyek akár önálló számlálókörzetet, akár valamely számlálókörzet részét, vagy éppen több számlálókörzet részét is képezhetik. E területegységek a legutóbbi népszámlálás legkisebb területi építőkövei voltak. A Központi Statisztikai Hivatal – a vonatkozó adatvédelmi jogszabályok megtartása mellett – külön megrendelésre a népszámlálásnál használt tömbökre a 2011. évi népszámlálás (valamint egyes statisztikai regiszterek) statisztikai adatait aggregálja és szolgáltatja. A tömbök összevonásával a megrendelő tetszőleges területi egységeket tud kialakítani.

Városrészek, településrészek

A Központi Statisztikai Hivatal a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény alapján vezeti Magyarország helységnévtárát, amely az ország összes településére és azok településrészeire vonatkozóan részletes adatokat tartalmaz. A helységnévtár a településrészeket az alábbiak szerint nevesíti (a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően): a helység központi belterülete, névvel ellátott – lakott vagy lakatlan – egyéb belterülete, külterülete. Városrészek alatt a megyei jogú város, a város központi belterületén, valamint a főváros közigazgatási határán belül kialakított, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fővárosi közgyűlés által külön határozatban megállapított, vagy a városrendezési terv keretében elfogadott, lehatárolt és névvel ellátott területi egységet érti. A helységnévtárban jelenleg csak Budapest főváros adatai szerepelnek városrészekre bontva is. Tekintettel arra, hogy a városrészeket a főváros közigazgatási határain belül alakították ki, egy városrész két, vagy akár több fővárosi kerület közigazgatási határát is átlépheti.

Szegregátumok

A 2011. évi népszámlálás részletes adatai alapján lehetőség van az egyes településeken belüli hátrányos helyzetű területek, szegregátumok kimutatására. A Központi Statisztikai Hivatal a 314/2012. Kormányrendelet szerinti, településen belüli szegregátumszűrést külön megrendelésre elvégzi, előállítja a települést és a lehatárolt szegregátumot jellemző mutatókat, valamint a település szegregátum-térképét.