Területi atlasz – Európa városai – Urban Audit

Az európai városok által nyújtott életminőség megismerésére, értékelésére egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen e településeken él az Európai Unió polgárainak közel háromnegyede. A városok regionális, nemzeti, illetve európai léptékű működésének összevetése, az egyes városok egymással való összehasonlítása, valamint belső egyenlőtlenségeik feltárása nemcsak hasznos, hanem döntő jelentőséggel is bír a politikai döntéshozatal szempontjából. Emiatt elengedhetetlen, hogy minél több és részletesebb adat álljon rendelkezésre az európai városok vonatkozásában.

Mindezeket felismerve az 1990-es évek végén pilot projektként indult első Urban Audit adatgyűjtést számos másik követte, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok bonyolítottak le. A városi statisztikai adatgyűjtések szorosan kapcsolódtak az uniós politikai célkitűzések (pl. Európa 2020 stratégia) megalapozásához, emellett előrelépést jelentettek az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) fejlődésében is. A módszer folyamatos javítása érdekében az Eurostat számos alkalommal működött együtt a DG REGIO-val, illetve a résztvevő országok illetékes szervezeteivel (főként a nemzeti statisztikai hivatalokkal). Ezek a törekvések mind minőségi, mind mennyiségi szempontból számottevő változásokat hoztak az adatgyűjtés folyamatában. Előbbiek közül az egyedi változók gyűjtési módszertanának harmonizációja emelhető ki, ami elősegíti a különböző városok adatainak összehasonlítását. Mennyiségi szempontból a folyamatba bekapcsolódó városok, illetve a gyűjtött változók számában is növekedés figyelhető meg.

1999-ben az Európai Bizottság (DG REGIO) kísérleti jelleggel végzett adatgyűjtést európai városokra vonatkozóan, összehasonlítható változókat és mutatókat nyerve. Az adatgyűjtés célja azon, egységes módszertan alapján végzett mérések megvalósíthatóságának kipróbálása volt, amelyek az európai városokban tapasztalható életminőséget mutatják be. A projekt eredményeként 480 változó állt elő, az akkori EU-15 58 legnagyobb városára vonatkozóan – kihagyva azonban a városok köréből Londont és Párizst, mivel bevonásuk túl nehéz feladatot jelentett volna az adatgyűjtés eme próbafázisában.

A munka lezárultával a Bizottság úgy határozott, hogy szükséges folytatni, illetve tovább tökéletesíteni a városok fejlődését jellemző, egységes információgyűjtést. Ezt követően fontos szerepet kapott az Eurostat és az Európai Statisztikai Rendszer a gyűjtésben, a szervezés és – szakértőik révén – az elméleti megalapozás terén.

A felhasznált több mint 300 változó a gazdasági, demográfiai és társadalmi folyamatok széles skáláját fedte le. A mutatók időről időre változáson estek át, igazodva a múltbeli tapasztalatokhoz, valamint az átalakuló szakpolitikai elvárásokhoz. 1991-re és 1996-ra vonatkozóan egy kisebb mutatócsoport, 2005-re, illetve az azt követő évekre néhány változó gyűjtése történt meg, utóbb már rendszeres jelleggel. A 2014/2015-ös adatgyűjtési időszakban hozzávetőlegesen 100 mutatót gyűjtöttek össze a 2013-as és 2014-es referenciaévekre vonatkozóan. 2016-ban a változók listája átalakításokon ment keresztül, illeszkedve a fenntartható fejlődési célok indikátoraihoz.

A különböző adatgyűjtési időszakok során a folyamat földrajzi kiterjedése is némileg megváltozott. Az EU-28 területe mellett jelenleg már Norvégia, Svájc és Törökország városai is beletartoznak a vizsgálatok körébe.

Magyarország 346 városa közül a főváros és 18 megyei jogú város képezi a hozzájuk tartozó funkcionális várostérségekkel együtt az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát.

Magyarország funkcionális várostérségei

Magyarország funkcionális várostérségei

nyomtatható változat letöltése (PDF, 848 kB)

Az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát képező magyarországi városok és funkcionális várostérségek főbb adatai, 2018
Funkcionális várostérség neve Telepü­lések száma Teljes népesség (fő) Gazdasá­gilag aktív népesség (fő) Nyilván­tartott állás­keresők száma (fő) Város neve Teljes népesség (fő) Gazdasá­gilag aktív népesség (fő) Nyilván­tartott állás­keresők száma (fő)
Budapesti1992 978 0671 898 76131 162Budapest1 749 7341 131 61514 562
Miskolci80287 287181 83911 610Miskolc155 65099 1494 643
Nyíregyházi43235 449151 7488 464Nyíregyháza117 12175 5702 447
Pécsi134247 720158 5126 905Pécs144 18892 6983 204
Debreceni26326 626209 95113 420Debrecen202 214131 9126 244
Szegedi27242 013157 0974 013Szeged161 122105 6912 465
Győri93251 317161 7621 802Győr130 09484 386935
Kecskeméti24186 782118 4524 317Kecskemét110 63870 3192 271
Székesfehérvári70270 835174 5064 614Székesfehérvár97 38262 8861 206
Szombathelyi86147 93395 0542 304Szombathely77 98450 1371 167
Szolnoki25159 129101 2814 990Szolnok71 52145 4451 993
Tatabányai20137 63488 0532 265Tatabánya65 63342 1411 135
Veszprémi51133 44885 0111 896Veszprém59 75438 291676
Békéscsabai15112 75872 0303 751Békéscsaba59 35737 7561 460
Kaposvári75108 98369 7733 177Kaposvár61 92039 5431 392
Egri3799 80363 8003 100Eger53 43634 3581 252
Dunaújvárosi1485 73655 1472 143Dunaújváros44 35828 6011 115
Zalaegerszegi109108 72969 6382 473Zalaegerszeg57 78037 1491 100
Soproni33100 50164 281593Sopron62 45440 012361

Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő magyarországi városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok a Tájékoztatási adatbázis területi statisztika témaköre alatt érhetők el a Funkcionális várostérségek adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) és a Várostérségközpontok adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) táblákban.


Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő európai városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok az Eurostat honlapján a Data menüpont Database/Database by themes/General and regional statistics/Urban Audit témakör alatt érhetők el.


Az adatgyűjtés részleteivel kapcsolatos módszertani útmutató elérhető az Eurostat honlapján.