Területi atlasz – Európa városai – Urban Audit
Az európai városok által nyújtott életminőség megismerésére, értékelésére egyre nagyobb igény mutatkozik, hiszen e településeken él az Európai Unió polgárainak közel háromnegyede. A városok regionális, nemzeti, illetve európai léptékű működésének összevetése, az egyes városok egymással való összehasonlítása, valamint belső egyenlőtlenségeik feltárása nemcsak hasznos, hanem döntő jelentőséggel is bír a politikai döntéshozatal szempontjából. Emiatt elengedhetetlen, hogy minél több és részletesebb adat álljon rendelkezésre az európai városok vonatkozásában.
Mindezeket felismerve az 1990-es évek végén pilotprojektként indult első Urban Audit adatgyűjtést számos másik követte, amelyeket a nemzeti statisztikai hivatalok bonyolítottak le. A városi statisztikai adatgyűjtések szorosan kapcsolódtak az uniós politikai célkitűzések (pl. Európa 2020 stratégia) megalapozásához, emellett előrelépést jelentettek az Európai Statisztikai Rendszer (ESS) fejlődésében is. A módszer folyamatos javítása érdekében az Eurostat számos alkalommal működött együtt a DG REGIO-val, illetve a részt vevő országok illetékes szervezeteivel (főként a nemzeti statisztikai hivatalokkal). Ezek a törekvések mind minőségi, mind mennyiségi szempontból számottevő változásokat hoztak az adatgyűjtés folyamatában. Előbbiek közül az egyedi változók gyűjtési módszertanának harmonizációja emelhető ki, ami elősegíti a különböző városok adatainak összehasonlítását. Mennyiségi szempontból a folyamatba bekapcsolódó városok, illetve a gyűjtött változók számában is növekedés figyelhető meg.
1999-ben az Európai Bizottság (DG REGIO) kísérleti jelleggel végzett adatgyűjtést európai városokra vonatkozóan, összehasonlítható változókat és mutatókat nyerve. Az adatgyűjtés célja azon, egységes módszertan alapján végzett mérések megvalósíthatóságának kipróbálása volt, amelyek az európai városokban tapasztalható életminőséget mutatják be. A projekt eredményeként 480 változó állt elő, az akkori EU-15 58 legnagyobb városára vonatkozóan – kihagyva azonban a városok köréből Londont és Párizst, mivel bevonásuk túl nehéz feladatot jelentett volna az adatgyűjtés eme próbafázisában.
A munka lezárultával a Bizottság úgy határozott, hogy szükséges folytatni, illetve tovább tökéletesíteni a városok fejlődését jellemző, egységes információgyűjtést. Ezt követően fontos szerepet kapott az Eurostat és az Európai Statisztikai Rendszer a gyűjtésben, a szervezés és – szakértőik révén – az elméleti megalapozás terén.
A felhasznált több mint 300 változó a gazdasági, demográfiai és társadalmi folyamatok széles skáláját fedte le. A mutatók időről időre változáson estek át, igazodva a múltbeli tapasztalatokhoz, valamint az átalakuló szakpolitikai elvárásokhoz. 1991-re és 1996-ra vonatkozóan egy kisebb mutatócsoport, 2005-re, illetve az azt követő évekre néhány változó gyűjtése történt meg, utóbb már rendszeres jelleggel. A 2014/2015-ös adatgyűjtési időszakban hozzávetőlegesen 100 mutatót gyűjtöttek össze a 2013-as és 2014-es referenciaévekre vonatkozóan. 2016-ban a változók listája átalakításokon ment keresztül, illeszkedve a fenntartható fejlődési célok indikátoraihoz.
A különböző adatgyűjtési időszakok során a folyamat földrajzi kiterjedése is némileg megváltozott. Az EU-28 területe mellett jelenleg már Norvégia, Svájc és Törökország városai is beletartoznak a vizsgálatok körébe.
Magyarország 346 városa közül a főváros és 18 megyei jogú város képezi – a hozzájuk tartozó funkcionális várostérségekkel együtt – az Urban Audit adatgyűjtés tárgyát.
| Funkcionális várostérség neve | Települések száma | Teljes népesség (fő) | Lakásállomány (db) | Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) | Város neve | Teljes népesség (fő) | Lakásállomány (db) | Nyilvántartott álláskeresők száma (fő) |
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Békéscsabai | 15 | 111 341 | 54 650 | 4 530 | Békéscsaba | 58 654 | 29 536 | 1 891 |
| Budapesti | 199 | 3 014 944 | 1 412 092 | 48 587 | Budapest | 1 750 216 | 930 714 | 26 963 |
| Debreceni | 26 | 325 714 | 146 122 | 12 705 | Debrecen | 201 112 | 98 493 | 5 801 |
| Dunaújvárosi | 14 | 85 463 | 40 699 | 2 790 | Dunaújváros | 43 310 | 23 070 | 1 488 |
| Egri | 37 | 98 314 | 47 382 | 3 742 | Eger | 51 894 | 26 768 | 1 621 |
| Győri | 93 | 259 424 | 111 254 | 2 663 | Győr | 133 946 | 62 924 | 1 411 |
| Kaposvári | 75 | 107 157 | 48 778 | 3 386 | Kaposvár | 60 656 | 29 450 | 1 525 |
| Kecskeméti | 24 | 186 872 | 87 045 | 5 049 | Kecskemét | 110 373 | 52 206 | 2 730 |
| Miskolci | 80 | 283 706 | 126 874 | 13 487 | Miskolc | 152 901 | 77 352 | 5 467 |
| Nyíregyházi | 43 | 233 623 | 98 117 | 8 592 | Nyíregyháza | 116 814 | 53 156 | 2 454 |
| Pécsi | 134 | 245 194 | 117 181 | 8 632 | Pécs | 141 843 | 73 400 | 4 045 |
| Soproni | 33 | 102 355 | 44 611 | 1 167 | Sopron | 63 065 | 29 233 | 776 |
| Szegedi | 27 | 242 326 | 120 012 | 4 168 | Szeged | 160 258 | 82 959 | 2 609 |
| Székesfehérvári | 70 | 271 674 | 116 339 | 5 980 | Székesfehérvár | 96 529 | 45 950 | 1 633 |
| Szolnoki | 25 | 157 174 | 74 097 | 6 114 | Szolnok | 70 554 | 35 070 | 2 394 |
| Szombathelyi | 86 | 148 880 | 64 884 | 3 031 | Szombathely | 78 591 | 36 138 | 1 663 |
| Tatabányai | 20 | 139 228 | 61 239 | 2 707 | Tatabánya | 66 141 | 30 968 | 1 227 |
| Veszprémi | 51 | 134 317 | 58 266 | 2 643 | Veszprém | 59 119 | 27 362 | 891 |
| Zalaegerszegi | 109 | 107 182 | 49 552 | 2 921 | Zalaegerszeg | 56 722 | 26 427 | 1 313 |
Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő magyarországi városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok a Tájékoztatási adatbázis területi statisztika témaköre alatt érhetők el, a Funkcionális várostérségek adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) és a Várostérségközpontok adatai (Urban audit adatgyűjtés adatai) táblákban.
Az Urban Audit adatgyűjtésben szereplő európai városokra és funkcionális várostérségekre rendelkezésre álló adatok az Eurostat honlapján a Data menüpont Database/Database by themes/General and regional statistics/Urban Audit témakör alatt érhetők el.
Az adatgyűjtés részleteivel kapcsolatos módszertani útmutató elérhető az Eurostat honlapján.