Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az egészséges élet biztosítása és a jóllét előmozdítása minden korosztály valamennyi tagjának

A várható élettartam

2005 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A születéskor várható élettartam hazánkban a férfiak esetében 2019-ben 72,9, a nők esetében 79,3 év volt.
2000 és 2019 között mindkét nem 65 éves korban várható élettartama 1,9 évvel emelkedett, azonban 2015-ben és 2017-ben a nők és a férfiak életkilátásai is kismértékben csökkentek.
2019-ben a Budapesten élők számíthattak a leghosszabb, az Észak-Magyarországon élők a legrövidebb születéskor várható élettartamra. A két régió közti különbség a férfiaknál 4,4, a nőknél 2,2 év volt.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés
STADAT-táblák

Definíciók

A születéskor várható élettartam indikátora kifejezi, hogy az újszülöttek az adott év halandósági viszonyai mellett átlagosan hány életévet remélhetnek. A születéskor egészségesen várható élettartam indikátora megmutatja, hogy egy ember a születésekor hány egészségesen eltöltött évre számíthat. Kombinált mutató, a halandósági és a betegségek előfordulási gyakoriságát (morbiditást) jelző adatok felhasználásán alapul. Az egészségesen várható élettartam az egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentesen leélhető életévek számát fejezi ki. A mutatót külön a férfi- és külön a női népességre számítják, a korspecifikus halálozási adatok és az egészséges és (egészségi ok miatt) korlátozott népesség prevalenciája (százalékos előfordulási aránya) egy adott életkori csoportban, az EU-SILC (Statistics on Income and Living Conditions, Magyarországon HKÉF, háztartási költségvetési és életkörülmények adatfelvétele) felmérésből származó adatok felhasználásával készül. Az egészségesen várható élettartamok függetlenek a népességszámtól és a népesség korösszetételétől, ami lehetővé teszi az összehasonlítást a különböző társadalmi csoportok – például a nemek, társadalmi-foglalkozási kategóriák – között éppúgy, mint az Európán belüli országok között. A 65 éves korban várható élettartam megmutatja, hogy egy ember 65 évesen még hány évre számíthat. A 65 éves korban egészségesen várható élettartam megmutatja, hogy egy ember 65 évesen még hány egészségesen eltöltött (egészségi állapotból eredő korlátozottságtól mentes) évre számíthat.

Relevancia

A várható élettartam egy ország gazdasági-társadalmi fejlettségének és a lakosság egészségi állapotának alapvető indikátora. A várható élettartam a lakosság halandósági viszonyait is jellemzi, az élettartam emelkedése az egészségi állapot javulásával és a halandóság csökkenésével jár együtt. A lakosság egészségi állapota a rendelkezésre álló humán erőforrás egyik meghatározó tényezője, ezért növekedése a fenntartható fejlődésnek is kulcseleme. A keretstratégia megállapítása szerint a magyarok egészségi állapota rosszabb, mint ami gazdasági fejlettségi szintünkön elvárható lenne, és mint a szomszédos országok lakóié. A halandóság csökkentésében a közép-európai régiós átlaghoz való felzárkózás a cél, ezzel együtt a betegségteher túlnyomó részét adó, jelentős mértékben az életmódtól függő krónikus, nem fertőző megbetegedések kialakulásának megakadályozása, továbbá az egészségkockázatos magatartási formák arányának, valamint a környezeti kockázati tényezők negatív hatásainak mérséklése.

Elemzés

A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján 2000 és 2019 között a férfiaknál 5,8, a nőknél 3,7 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam. A mutató értéke általánosságban emelkedést jelez. Mindkét nem esetében tapasztalhattunk egy kismértékű mérséklődést 2017-ben az előző évekhez képest, ezt követően azonban ismételten javuló tendenciát figyelhettünk meg. A magyar történelemben még sohasem volt olyan magas a mutató értéke, mint 2019-ben: a férfiaké 72,9, a nőké 79,3 év. A férfiak életkilátásainak 2000 és 2019 közötti nagyobb mértékű emelkedése következtében 8,5 évről 6,4 évre esett vissza a nemek közötti különbség, amely európai viszonylatban még mindig magas. A kiegyenlítődés hátterében egyebek mellett a két nem egészségtudatos magatartása közötti különbség csökkenése állhat. A várható élettartam általánosan emelkedő tendenciája mögött az életkörülmények javulása, az orvostudomány fejlődése és az egészségtudatos magatartás terjedése állhat.

A nők várható élettartama szerte a világon magasabb, ami genetikai, hormonális és életmódbeli okokra vezethető vissza. Magyarországon 2019-ben a születéskor várható egészségben eltöltött élettartam a férfiaknál 60,9, a nőknél 63,1 év, mely mind a férfiak, mind a nők esetében az eddig mért legmagasabb hazai érték. 2018-ban az Eurostat adatai szerint az egészségesen várható élettartam hazánkban a férfiaknál 3,0, a nőknél 2,0 évvel maradt el az unió átlagától.

A nők több egészségesen eltöltött életévre számíthatnak, mint a férfiak. A teljes élethosszon belül az egészségesen várható időszak aránya viszont a férfiak esetében kedvezőbb: ők életük 84%-át egészségesen élik le, míg a nők csak 79%-át. A nők életében tehát hosszabb mind az egészségesen, mind a betegen eltöltött időszak, mint a férfiakéban.

A 65 éves korban várható élettartam kismértékben, de – hasonlóan a születéskorihoz – szintén emelkedett 2000 és 2019 között, a vizsgált időszakban mindkét nem esetében 1,9 évvel hosszabbodtak meg az életkilátások. 2019-ben a férfiak átlagosan 14,4, a nők 18,1 életévet remélhettek 65 éves korukban. Ennek következtében a nemek közötti különbség 2000 és 2019 között lényegében nem változott, és mindvégig 3,7 év körül mozgott.

2019-ben a 65 éves férfiak a még hátralévő élettartamuk 48%-át (6,8 évet), míg a nők 42%-át (7,6 évet) remélhették egészségesen eltölteni. Az Eurostat 2018. évi adatai szerint hazánkban a 65 éves korban egészségesen várható élettartam a férfiak esetében 3,0, a nőknél 2,6 évvel maradt el az uniós átlagtól.

2000 és 2019 között az ország valamennyi régiójában emelkedett a születéskor várható élettartam. A legnagyobb javulás a férfiaknál Pest régióban következett be, ahol 6,9 évvel nőtt, míg Észak-Magyarországon csak 4,4 évvel. A nőknél Pest régióban, Budapesten és Dél-Dunántúlon volt a legjelentősebb növekedés, mindhárom régióban 4,2 évvel emelkedett a születéskor várható élettartam, miközben Észak-Magyarországon 2,7 évvel. 2015-ben, a számottevő halálozási többlet egyik évében a legnagyobb visszaesés a férfiaknál Közép-Dunántúlon történt, ahol a születéskor várható élettartam 0,5 évvel csökkent, míg a nők esetében Pest régióban 0,9 éves mérséklődést regisztráltak 2014-hez képest. 2000–2019 között a 65 éves korban várható élettartam is emelkedett valamennyi régióban. A legnagyobb mértékű javulás a férfiaknál Budapesten (2,5 év), a nőknél Dél-Dunántúlon (2,4 év) következett be. 2015-ben a legjelentősebb csökkenés a férfiaknál Észak-Magyarországon (0,2 év), a nőknél Pest régióban (0,7 év) történt.

Nemzetközi kitekintés

2018-ban a születéskor várható élettartam Magyarországon az EU28 országainak rangsorában 7,3 évvel maradt el az élen álló spanyolországitól és 4,8 évvel az EU28 átlagától. A születéskor várható átlagos élettartam az EU28 tagállamában a férfiaknál 78,3, a nőknél 83,6 év volt, ami a férfiaknál 5,6 évvel, a nőknél 4,0 évvel volt magasabb, mint hazánkban. 2018-ban a 65 éves korban még várható élettartam hazánkban 3,2 évvel volt alacsonyabb, mint az EU átlaga, ami a férfiaknál 18,2, a nőknél 21,5 év volt. A 65 éves magyar férfiak 3,6, a nők 3,0 évvel remélhettek kevesebbet az EU-országok nemenkénti átlagához képest. A születéskor egészségesen várható élettartamok a várható élettartamoktól eltérően Európa egyes országaiban magasabbak a férfiak esetében, mint a nőknél, de ebben a kulturális különbségeknek és a szubjektív elemnek is meghatározó szerepük lehet. (A számítások során véleményalapú kérdéssel mérik fel az egészségi állapotból eredő korlátozottság előfordulását.) A kelet- és közép-európai országokban, ahol a mutató értéke a nők esetében magasabb, a különbség értéke akár a 4 évet is megközelítheti, ugyanakkor a fejlettebb országokban a nők „előnye” nem számottevő. 2018-ban Magyarországon a nők-férfiak közötti különbség az uniós átlagnál (0,4 év) egy évvel magasabb.

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak, a frissebb adatokért kérjük keressék fel a mutatóknál megjelölt STADAT linkeket, a kézirat lezárását követő frissítések ott érhetők el.
A mutatóknál alkalmazott módszertan szerinti (2021 előtti) STADAT táblák itt érhetők el: https://www.ksh.hu/stadat_archive