Fenntartható fejlődési célok

Fő indikátor piktogramja

Az éhezés megszüntetése, az élelmezésbiztonság és a jobb táplálkozás megteremtése, valamint a fenntartható mezőgazdaság támogatása

A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományváltozása

1999 óta
2017 óta
i
Graikon letöltés PNG képként Graikon letöltés CSV fájl ként
A mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madarak állománya Magyarországon a 2010–2014-ig tartó enyhe növekedéstől eltekintve folyamatosan csökken.
Definíciók
Relevancia
Elemzés
Nemzetközi kitekintés

Definíciók

Az indikátor a mezőgazdasági élőhelyekhez táplálkozási és szaporodási szempontból kötődő gyakori madárfajok monitorozási programjának eredményein alapuló aggregált index, értéke megadja a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állományának alakulását. A magyarországi index 16 olyan faj adatai alapján készül, amelyek az 1999–2012-es adatok alapján jól reprezentálják a hazai agrárélőhelyek gyakori madárfajait (élőhelyhasználat és preferencia alapján). Az uniós tagállami indexet 39 faj adatai alapján számítják.

Relevancia

Magyarországon a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) által működtetett program (Mindennapi Madaraink Monitoringja – MMM) 1999-től szolgáltat adatokat a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő 16 madárfaj állományváltozásáról. A felmérések évről évre az ország területének mintegy 2%-ára kiterjedően folynak, a mezőgazdasági területeken található élőhelyek állapotát, illetve a mezőgazdasági gyakorlat fenntarthatóságát tükrözik.

Elemzés

A vizsgált fajok többsége esetében 2005-ig kismértékben, míg 2006-tól erőteljes csökkenésnek indult az index értéke, a legalacsonyabb értékét 2019-ben érte el, amikor 70% alá süllyedt a madárállomány relatív nagysága. A csökkenés általános jelenség az Európai Unió szinte valamennyi országában.

Nemzetközi kitekintés

Az Eurostat által is közölt, más módszertan – 39 madárfaj megfigyelésén, alapuló értékek – szerint a mezőgazdasági élőhelyekhez kötődő madárfajok állománya hazánkban a 2000-es bázisértékhez képest 2018-ban 76%-on állt. Ciprus az egyetlen tagország, ahol 2000-hez képest növekedett az állomány (2017-ben 104% volt). A monitoringot végző uniós országok közül az indikátor értéke 2018-ban Belgiumban a legalacsonyabb (51%).

A kiadvány adatai 2020. október 31-én rendelkezésre álló adatokat tartalmaznak.